Kedves Tengerentúli Rokonaink!

1329-1519

A XIII. 35 Szelestey fond, Mohács előtti iratai, 1329-1519-ig.

Forrás:

Dr. Herényi István: Vas vármegye Árpád-kori nemesi családjai Mohács előtti okleveleinek regesztái (rövid tartalmi kivonatai) Szombathelyi levéltár, kézirat, illetve összefűzött gépelt oldalak. Emlékeim szerint legalább 10 kötet, nagyszerű forrásanyag, ajánlom a kutatók figyelmébe. Tisztelet és köszönet alkotójának. A gépelésbe előfordulhattak elütések.

Több mint egy évtizede másoltam le és mivel többször feldolgoztam, ezért elkeveredtek lapok. Jó pár oldal hiányzik, amit majd pótolok.

Rögtön az eleje is hiányzik, majd így folytatódik:

…fia Domokos, Rufi Péter fia, Miklós fia István és György fia István, Pausa fia Péter, Chama fiai Lóránd és Pausa de Ilbu, Gerard bíró és Ighazasilbeui László, István bíró, Zach fiai Pál és Miklós, Márton fia jakab és Mihály fia Juan, ugyancsak Iván fiai, Bes fia István, Antal fia István. a határjárásban a következő jellegzetes határjeleket találjuk: Liget –magyarszelestei nemesek birtoka – Iván birtoka – nagy út – két Szeleste – Körösmező - magyarszelesteiek ligete. Kis hegy – Ilbu földje – Iván fiainak rétje – Ilbeui nemesek ligete – Ighazas Ilbu népeinek földje – Keureus Agyugy – nagy út – szőlőárok – hegy szőlők – Ilbu népei völgy. /13/

1329 február 16-án ugyanott újabb határjárás. /14/

1330 szeptember 14-én a Magyarszelesteiek privilégiumát Iván és fiai Jakab és Pál részére átírták. Ekkor a következő Magyarszelesteiek szerepeltek: Lőrinc fia Mike, Ladomér fia Sebestyén, Miklós fia István, Péter fia István, Ivánka fia Balázs, András fia János, László fia Pausa. /15/

1339 december 21-én Károly király átírta a havasaljai hadjárataiban elveszett pecsétje alatt 1327-ben Németszeleste helység határjárásáról és az Iván fiai Jakab és Pál javára szóló adományozásáról szóló oklevelet. /16/

1341 október 27-én Németi István fehérvári kanonok Németszelestei Iván fia Pállal kiegyezett. E per utóbbi hatalmaskodása folytán keletkezett. /17/

1342 január 14-éna per még tovább folytatódhatott, mert Iván fia Pál az István fehérvári kanonok elleni perben az előírt esküt letette./18/

1342 december 11-én Lajos király Zelestei Iván fia Pál és Jakab fia Péter kérésére meghagyta a veszprémi káptalannak, hogy Németszelesthe birtokának határait járja be. /19/

1345 február 14-én Zelesthei Erzsébet Konrád fiának, Miklósnak a leánya /Jáki Péter fiának Pálnak az özvegye beismerte, hogy Gergyely fia Dándor, Gergely fia Miklós fiai Péter, István és Miklós valamint László fia István jáki nemesek az ura után járó jegy és nászajándékot kifizették /20/Németszeleste/

1345 november 17-én Vas vármegye hatósága Szentjánosi János fia Jánosnak Németszelestei Iván fia Pál, valamint Jakab fiai Péter és János szelestei birtokrészének elfoglalása miatt indított perben a Zelestheieket 6 márka pénzbüntetésre ítélte, mert az oklevelek bemutatására kitűzött napon az okleveleket nem mutatták be. /21./

1349 november 4-én Németszelestei Jakab fia Péter a Magyarszelestei Miklós fiától Istvántól zálogba bírt részt Magyarszrelestei nemeseknek visszaadta. Ez utóbbiak voltak: Miklós fia István, Lőrinc fia Mike, Nykou fia János, Sándor fia Pál, Sándor fia Emuch, Bede fia Miklós, Pousa fia Péter, Marias fia Pethő, Gywke fiai János és György, András fiai János és Pethew, Ivánka fia Domokos. /22/

1349 március 3-án a Vasvári káptalan előtt Virágoskerthi Jakab fia Miklós a maga, atyja, a nevezett Péter és testvérei nevében felmentette Németszelestei Jakab fiat Péter, János és Istvánt az általuk elkövetett jogtalanság, kártétel, meg azok következményei alól. /23/

1350 június 23-án Németszelestei Erzsébet /Iván fiának Pálnak a leánya/ nyugtatta Polyányi László fát Jánost az őt Polyányi Pál fia Bekus birtokaiból megillető hitbér és jegyajándék felől. Egyben revokálta azt a meghatalmazást, melyet atyjának executira adott. /24/

1352 június 16-án Váth és Sarmasd ügyében Németszelestei Iván fia Jakab volt a kijelölt királyi ember. /25/

1357 április 27-én Németszelestei Jakab fia János? Péter és István arra kötelezték magukat, hogy Magyarszelestei István megöléséért négy bécsi márka vérdíjat fizetnek Győri Cama fia Péternek, nejének és fiának Lászlónak, Magyarszelestei István özvegyének Katalinnak /26/ Miklós fia István özvegye/

1358 augusztus 30-án a Németszelesteiek köréből Zelestehei Jakab fia János a maga és testvérei Péter és István nevében tiltakoztak az ellen, hogy Iván fiának, Pálnak Zelesthe, Egerszeg, Uyfalu és Tapaszfalu birtokokon egyes birtokrészeket használjanak. /27/

1359 június 3-án Németszelestei Olivér fia Demeter fia Miklós és Tamás tiltakoztak az ellen, hogy apjuk Demeter és ennek testvére István bizonyos birtokrészeket elidegenítsenek /28/

1362 május 6-án Németszelestei Iván fia Pál leánya Ilona asszony /Chépán fia Tamás felesége/ az említett Iván Ilona nevű lányának fiát, Iván unokáját, Pált, illetve annak fiát, Balázst az anyja után járó leány negyede tekintetében kielégítette. Balázs a határjárásban pontosan leírt határokkal kapta az ingatlant /29/

1363 február 7-én Sopron vármegye előtt folyt a per Németszeletei Miklós fia István, valamint Gyúrói Benedek fia István továbbá Gyúrói Jakab fia András között. A kitűzött tárgyaláson azonban nem jelent meg ezért megbírságolták/ 30/

1371 április 16-án Németszelesthei Péter fia László tanú volt Egervár és Fancsika ügyében. /31/

1371 március 8-án Németszelestei Konrád fia Miklós fia Német István Szakács, másként Nádszeg Veszprém megyei birtokokat eladta rokonának Mezőlaki László fiának, Miklósnak az Óbudai várnagynak. Ezt az ingatlant még Hektor ispán szerezte Pápa nembeli Lampért fiától, Páltól. /32/

1373 október 13-án Imre nádor Zelesthei Chépán fiának Tamásnak özvegyét 12 márka pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Ugyanis az ellenfél Terestyénfalvi Péter fia Balázs a pert megnyerte. Az özvegy tartozását birtokban óhajtotta leróni, ehhez azonban Balázs nem járult hozzá. A nádor kötelezet az özvegyet, hogy birtokát Szentgyörgy nyolcadáig adja el és kézpénzben teljesítse a kötelezettségét. /33/

1373 november 15-én Németszelestei Jakab fia János kérésére a Vasvári káptalan átírta a Drugeth Vilmos nádor 1342 május 20-án kelt oklevelét. Ebben a nádor a Tyák nemzetségnek Köröselőre vonatkozó megegyezését a falunak négy részre osztását tartalmazta. /34/

1375 június 17-én Zelesthei Jakab fiai István és János meg Zelesthei Iván fia Pál leánya Ilona asszony, Benedek fia János özvegye között leánynegyed indult perben a nevezett István és János, valamint Ilona asszony atyjának részeit Egerszeg, Újfalui és Tapaszfalva helységekben négy részre osztották. Egy részt további négy részre osztottak. Ilonát az így 32 részre osztott birtokba leánynegyed címén bevezették. /35/

1378 június 14-én Németszelestei Jakab fia István és testvére János eltiltotta Szentivánfalvi János fiát, Jánost és András fiát, Istvánt Lipárt birtokban lévő birtokrészük elfoglalástól. /36/

1381 augusztus 1-én Zelesthei Ilona Iván fia Pál leánya /Gyúrói Benedek fiának, Imrének a felesége/ a neki atyja Újfalu Egerszegh és Tapaszfalva birtokokból járó leánynegyed illetőségét Zelesthei Jakab fiának Istvánnak adta. /37/

1383 november 30-án Vas vármegye hatósága vizsgálatot tartott Németszelestén. Megállapította, hogy Hallar János urára hagyott jobbágyadóssága fejében egy szelestei szőlőt. /38/

1387-ben Németszelestei Iván fia Pál leányai Ilona Hermánni Máté fiának, Marcellnek özvegye és Erzsébet Simonyi Benedek fia Imre felesége átadták németszelestei birtokukat Byry János fiának Balázsnak. /39/

1389 június 21-én Nygván iktatásánál Zelesthei Jakab fia István kijelölt királyi ember volt. /40/

1390 augusztus 23-án iktatták be Kanizsait Léka és Sárvár birtokába. Kijelölt királyi ember volt Zelesthei Benedek fia Imre. /41/

1392 november 27-én a Gerseiek panaszt tettek a vasvári hospesek és civisek ellen, mert ezek Zelesthei Péter fia László nevű familiárisukkal hatalmaskodtak. /41/

1394 november 30-án a vasvári káptalan előtt Zelesthei István fia Pál lánya Ilona és Erzsébet és Zelestei Benedek fia Imre felesége Ilona által történt elidegenítése ellen. /42/

1396 június 4-e és július 14-e között Zsigmond király meghagyta a vasvári káptalannak, hogy Németszelestébe iktassa be Bogádi Miklós fiait, Andrást és Pált az alábbi Zelesteiek ellenében Zelesthei Mihály fia István, Balázs fia Fülöp, Iván fia Pál leányai Erzsébet és Ilona, Jakab fiának, Jánosnak leánya Dorottya. Az iktatásnak azonban a Zelestheiek ellent mondtak, miért Margit nap utáni 15. napra megidézték őket. /u./43/

1396 szepetember 25-én a vasvári káptalan előtt Zelesthei Gyurk fiai János és Miklós meg társaik Laith /Louchimpachi?/ György fiát, Pétert és Miklós fiát Mihályt nagyanyjuknak járó hitbér és jegyajándék kiadásáról nyugtatták. /44/

1398 szeptember 5-én Bogádi Miklós és fiai András és Pál az 1396-ban Zelesthei Jakab fia István, Balázs fia Fülöp, Iván fia Pál lányai Ilona és Erzsébet, Jakab fia János lánya Dorottya ellen indult perben a magtalanul elhunyt Péter fia Balázs németszelestei birtoka volt a per tárgya, s a tárgyalást kitűzték a bizonyítékok felmutatására. Főbizonyíték az 1396 június 4-én kelt adománylevél volt. Alperesek bizonyítékai voltak: 1321-ből a vasvári káptalan előtt Zelesthei Márton özvegye elismerte, hogy férjének testvérei Jakab és Pál kiadták neki a férje birtokaiból járó hozományt és nászajándékot.

b/ 1327 február 10-ről szóló okirat. Károly király átírta a vasvári káptalannak Iván fiai Jakab és Pál részére Németszeleste határjárásáról szóló oklevelet.

c/1333-ban a vasvári káptalan előtt a magyarszelestei nemesek átengedték a németszelestei birtokot a Ják nembeli Iván fia Jakabnak és társainak.

d/1387-ben a vasvári káptalan előtt Ilona Hermanni Máté fia Marcelnek özvegye és Németszelestei Erzsébet Iván fiának Pálnak a leánya, Simonyi Benedek fiának Imre mester felesége között per volt folyamatban, A per során Szelesthei Erzsébet alaperes, átengedte németszelestei birtokának egy részét a felperesnek, közelebbről a felperese Klára lányának Biyri Balázsnak /János fia Péter fia/ viszont Miklós fia András és Pál által elfoglalt birtokrészt az alperes kapta./d/ 45/

1399 január 20-án Zelesthei Jakab fia István testvérének Jánosnak özvegyét Gyúrói Klárát /Benedek fia Péter leányát/ férje után járó jegy és nászajándék tekintetében kielégítette. /46/

1399 április 7-én fogott bírák előtt Zelesthei Jakab fia István egyrészről, Zelesthei Iván fia Pál leányai Ilona és Erzsébet más részről – néhai Pálnak Szelestei birtokrészére vonatkozólag kötöttek. /47/48/

1399 szeptember 15-én Zelesthei István fia Lukács a maga és Vilibald /Tibold/ meg György édestestvérei nevében eltiltatta atyjukat, Istvánt annak a birtokrésznek az elidegenítésétől, mely nagybátyjuk Jakab fia János halála után Szelestén rájuk szállott. Másokat viszont különösen Jakab fiának Jánosnak leányát a birtok elfoglalásától /49/

1404 december 15-én Zelesthei Iván fia Pál leánya Ilona és Jakab fia János leánya Dorottya panaszt emeltek Damonyai Apród fia Miklós fiai Zsigmond és István ellen. Ez utóbbiak ugyanis csalárd módon rábeszélték az asszonyokat, hogy tegyenek olyan nyilatkozatot a vasvári káptalan előtt, hogy nekik ott birtokrészeik vannak. Ennek ellenében nevezettek kötelező ígéretet tettek, hogy Zeleste birtokot mindenkivel szemben megvédik az asszonyok élete végéig. A Damonyaiak azonban hazatérőben lévő asszonyokat megtámadták, okleveleiket erőszakkal elvették, széttépték. Utána az asszonyokat szelestei birtokaikból kizárták és jobbágyaiknak minden jószágát elvitték. A vizsgálat megindult. /50/

1404 május 19-én a vasvári káptalan Zelesthei Jakab fiának Istvánnak kérésére szó szerint átírta Vasvármegyének Vasvárott 1383 november 30-án kelt oklevelét. /51/

1404 augusztus 6-án Zelesthei Jakab fia István panaszolta, hogy Damonyai Apród Miklós fiai Zsigmond és István Szentgyörgy nap körül Zelestén megtámadta a panaszos birtokát. A jobbágyok gabonáját elvitte, egyiknek lovát és tógáját is elrabolta. /53/

1404 augusztus 20-án a vasvári káptalan az Apród ügyben megtartotta a vizsgálatot, a vádat igaznak találta és Damonyai Apród fiait, Zsigmondot és Istvánt megidézte Zelesthei Jakab fia István ellenében. /52/

Zelesthei Jakab szelestei birtokát hűtlensége miatt elveszítette, majd azt követően kegyelmet nyert. A birtokban lévő Damonyai Apród fia Zsigmond és testvérei fogott bírák előtt Zelesthei Istvánnal és fiaival Theobalddal és Györggyel Szelestén megegyeztek. A Zelesteiek átengedték birtokuk harmadrészét a Damonyai Apródnak. /54/

Zelesthei János fiának, Miklósnak felesége volt Molnári Klára /Tamás fia János leánya /. Férjének halála után férjhez ment Egervári Fejes Györgyhöz. Majd ennek halála után a Gergyeiektől 1406 november 29-én átvette férje után a nászajándékot és a hozományt férje ingatlanaiból. /55/

1409 május 11-én Zelesthei Jakab fia István megyei esküdt volt. E tisztében a Mezőlakiak ügyében tevékenykedett. /56/

1409 március 22-én István a megyegyűlésen is részt vett./57/

1410 július 15-én Gerolthi Miklós fia többeknek zálogosította el birtokát, így Zelesthei Jakab fiának Istvánnak és két fának Vilibaldnak és Györgynek. /58/

1412 május 21-én Zelesthei Jakab fia István fia Vilibald eltiltotta Eölbei Pál fia Márkot, Ajnard fia György kisölbei – rájuk szállt – birtokrészének elidegenítésétől. Ajnárdházi Kasár Lászlót a megszerzésétől./59/

1412 június 6 – augusztus 1. között Zsigmond király meghagyta Vasvármegyének, hogy Zelesthei Jakab fia István panasza tárgyában tartson vizsgálatot. Kihallgatott tanuk vallomásából megállapítható volt, hogy István Tyákmonostorra vonatkozó osztálylevelét, valamint néhai Ajnárdházi Györgynek Ajnárdháza birtokába történt bevezetéséről szóló oklevelet átadta Sárszigeti Chepregi György özvegyének biztosabb megőrzés végett. Tőle viszont Bakócz István, Tamás egéri püspök testvére egyéb javakkal együtt Egerbe vitte. /egyenlőre érthetetlen / 60/

1413-ban Zelesthei Jakab fia János lányát Dorottyát, Sági Andrásnét felszólította a vasvári káptalan, hogy Jakab szelestei birtokából a hitbért a jegyajándékot és a leánynegyedet vegyék fel Zelesthei Jakab fia István fia Tiboldtól. Közben azonban a felek között per indult. Ezért Tibold eltiltotta őket a birtok további használatától. /61/

1417 március 29-én Zelestei István fia Vilibald a maga és édestestvére György nevében Sándorfalvi Szép Mihály fiát, Miklóst eltiltotta Sándorfalván és Zentivánfalván lévő részeik elidegenítésétől.

A folytatás a 76-77. oldal hiányzik!

Miklósné Orsolya ellenében vízkereszt nyolcadára halasztotta el, hogy a Szentandrás kilencedének napján választott bírák kíséreljék meg az egyezség létrehozását. Sikertelenség esetében a pert tovább halasztani nem lehet. /78/

1427 június 2 –án Zelesthei Jakab fia István fiai Tibold és György panasza folytán vizsgálatot rendeltek el. Nevezetesen Buguthi Bertalan familiárisai és Ikladi Miklós a panaszosok egerszegi birtokára tört Antal jobbágyuk házát megtámadta, minden jószágát elvitte és a jobbágyot feleségestől együtt elfogta. /76/

1428 november 10-én garai Miklós nádor a Galdi Miklósné Orsolya, Therestyénfalui Domokos fia Lukács és Zelesthei István fia György között folyó pert az írásbeli bizonyításra elhalasztott. /79/

1428 december 22-én a vasvári káptalan Zelesthei István fia György bemutatásában és részére szó szerint átírta a vasvári káptalan 1417 január 25-én kelt kiadványát. /80/

1429 február 13-án Zelesthei István fia György panaszt tett Jenszlini János és Niczki Benedek fia László ellen, mert míg ő Kanizsai János szolgálatában Kanizsán volt elfoglalva, nevezett szelestei házából jogtalanul iratokat és egyházi ékszereket vittek el és a jobbágyokkal is hatalmaskodtak. /81/

1429 szeptember 7-én vizsgálat indult Zelesthei István fiának Györgynek panasza tárgyában. Nevezetesen Almásdi Panch Jakab és Ondódi Miklós a panaszost saját házában sebesítették meg, egy jobbágyát elhurcolták és bizonyos szájtókat erőszakkal magukhoz csatolták. /82/

1429 szeptember 7-én Zelesthei István fiának Györgynek panaszára vizsgálat indult, mert Kanizsai János fiának Imrének hegyfalui jobbágyai a panaszos újfalui birtokán, a Rába folyó mellett fekvő erdejét foglalták el, egy terményt szállító jobbágyukat meg elcsaltak. /83/

1429 szeptember 8-án Zelesthei István fia György újabb panasza tárgyában is vizsgálatot rendeltek. Nichki János és Benedek fia Mihály ujfalusi jobbágyaikkal hatalmaskodtak Zelesthe birtokon. /84/

Ugyanakkor egy másik vizsgálat indult Nyhcki János és Benedek fia László és János felesége ellen, mert azok familiárisaikkal Kál, Niczk, Kövesd és Újfalu jobbágyait Zelesthére küldték és ezek nagymennyiségű sáfrányt vittek el a panaszos újfalui birtokait pedig elfoglalták. /85/

1429 november 8-án Zsigmond király Németszelestei Jakab fia István fia györgy felperesnek Zentivánfalui György alperes elleni perében ítéletet hozott. a per tárgya az alperes által elfoglalt bizonyos újfalui erdőrész és ugyanott a Rába egy része, továbbá Zenthivánfalui és Újfalu birtokokban János fia János és Márton fia István által bírt részek statútójánál történt ellentmondás volt. Vízkereszt nyolcadán kellett az alperesnek igazoló iratait bemutatni. /86/

1430 február 19-én Garai Miklós nádor meghagyta a vasvári káptalannak, hogy Zenthivánfalvi Mihályt fiát Miklóst, Zelesthei István fia György ellenében a közöttük folyó perben új határnapul Szentgyörgy nyolcadát tűzzék ki. /87/

1430 április 14-én Zentivánfalvi Györgyöt Zelesthei István fia György ellenében Szentgyörgy nyolcadára megidézték. /88/

1430 január 16-án az Egerszeghez csatolt Kereurewselew (Köröselő) részbirtok határait a vasvári káptalan megjárta és Zelesthei jakab fia István fia György, illetve Zenthivánfalvai István fia György és társai között vitás földrészt felbecsülte. /89/

1430 szeptember 12-én Mihályi-Niczki perben kirendelt királyi ember volt Zelesthei János és Egyed. /90/

1430-ban Egerszegen Zelesthei Jakab fia György szerepelt a Szépek és Szentivánfalviak ügyében. /91/

1431 május 2-én Garai Miklós nádor ítélt a Zelesthei István fia Tibold, Illetve Oladi Miklósné Orsolya, Terestyénfalusi Balázs fia Bereck és Domokos fia Lukács között Tyák birtokon fekvő részbirtok miatt folyó perben Tibald javára. Egyben utasította a káptalant a bevezetésre is. /92/

1431 május 17-én Garai Miklós nádor a Zelesthei István fia György saját jobbágya Bereck közötti perben három ökör és öt tehén tárgyában tanú kihallgatásokat rendelt el. /93/

1431 június 4-én a vasvári káptalan bizonyította Garai Miklós nádor ítéletlevele alapján, hogy Svar Bircciustól, a nádor jobbágyától Zelestei István fia György sem 3 ökröt, sem 1 lovat nem vitt el. Az ítélet tanú vallomások alapján hozatott. /94/

1431 június 12-én Garai Miklós nádor elhalasztotta Zentivánfalui György és Némethzelestei István fia György közötti pert. /95/

1431 június 16-án Zenthivánfalviak, Zelesthei István fia György ellenében szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg. És még ezután többször nem. /96/

1432 augusztus 15-én Zelesthei István fiát, Györgyöt Geregye és Mancha birtokába ellentmondás nélkül bevezették. /97/

1433 március 15-én Garai Miklós nádor Terstyénfalvi Ivánka fia Bereck és Domokos fia Lukács, illetve Zelesthei György közötti perben ítéletet hozott. Ebben az ítéletben Zelestheinek átadta 12 márka értékben az Újfalu birtokon lefoglalt 6 telket. /98/

1433-ban Szelestei György azt panaszolta, hogy Gewsfalvai Tamás és familiárisai egerszegi, újfalui és családi birtokain hatalmaskodtak. /99/

1434 február 21-én György esztergomi érsek, királyi helytartó és nádori bíró meghagyta a vasvári káptalannak, hogy Zelesthei István fiát Györgyöt, Zenthivánfalvai Márton fia István fiának néhai Jánosnak, vagy Ölesnek Thyák nevű birtokába vezesse be. /100/

1434 június 2-án Zsigmond király Zelesthei István fiának Györgynek panaszára, hogy Unyani Balkó Miklós ennek anyja Nestem, Niczki János és Egerszegi Kemen Sebestyén Pusztageregye és Mancha pusztáikat elfoglalták, meghagyta Vasvármegyének, hogy a vádat nyomozza ki. /101/

1434 szeptember 8-án Egerszegi Gergely nem jelent meg a tárgyaláson Zelesthei György ellenében./102/

1434 szeptember 11-én Pálóczi Máté országbíró elhalasztotta az országnagyok megbízásából azt a pert Szentmihály nyolcadjára, mely Zelesthei Györgyné Anna asszony és Rumi Gergely fia János meg társai között megindult. /103/

1434 november 24-én György esztergomi érsek, nádori bíró bizonyítatta, hogy Ugyani Ferenc fia Dávid a Zelesthei György elleni perében nem jelent meg. A per tárgya néhai Zentivánfalvai Márton fia István fia János vagy Feles birtokán Tyákon fekvő részbirtoka volt. /104/

1434 november 25-én vizsgálatot rendeltek el Szelestei György panaszára mert, Garai Miklós nádor somlyói várnagyai Marachali Farkas, Némai Kolozs szelestei birtokáról jogtalanul 25 tehenet hajtottak el. /105/

1434 november 29-én Zelesthei György panaszára másik vizsgálat kezdődött. Ugyanis Gewsfalui Tamás familiárisaival Zelestheinek egerszegi birtokára tört, onnan egy ekét és hat ökröt erőszakkal elrabolt. Továbbá egy Miklós nevű újfalui jobbágyot a családi vásáron elfogott, birtokára cipelt, s addig tartotta fogva, míg a jobbágy nála nem vállalt szolgálatot. Ezt tetézte még az is, hogy Zelesthéről 130 barmot hajtatott el és azokat csak akkor volt hajlandó visszaadni, amikor azoknak árát Szelestei neki kifizette. /106/

1434 november 29-én Zelesthei György panaszára vizsgálatot tartottak, mert Kanizsai László özvegyének Dorottyának sárvári várnagyai Somfalusi Geus Tamás és Swguti Bertalan újfalu birtokán hatalmaskodtak. /107/

/108/ hiányzik

1434 december 17-én Zelesthei Györgyöt be akarták vezetni Tyák birtokába. A beavatásnak Feles testvérének leánya Anasztázia és ennek fia Miklós, meg Unyani Ferenc fiai Dávid és Ferenc ellene mondtak. A feleket megidézték. /109/

1435 március 14-én Zsigmond király Zelesthei István fia György feleségének Annának és fiának Lászlónak panaszára vizsgálatot rendelt Hédervári Lőrinc és György emberei ellen, mert azok a panaszos birtokán Tótfalun hatalmaskodtak./110/

1435 november 28-án Zelesthei György, illetve Anasztázia asszony és fia Balkó Miklós közötti perben a feleket megidézték. /111/

1435 november 23-án a nádor a pert Zelesthei György és társai, illetve Gewsfalvi Gews Tamás és társai közötti pert a bizonyítékok bemutatására elhalasztotta. /112/

1435 július 31-én Zelesthei István és Garai Miklós somlyai várnagyai közötti perben a nádor vizsgálatot rendelt el. /113/

1435 november 24-én Pálóczi Miklós nádor meghagyta a csornai konventnek, hogy Kechki (Köcski) Farkas István, illetve Németszelestei György közötti perben Seden /Zsédeny/ és Tapaszfalva határait állapítsa meg./114/

1436 április 13-án a vasvári káptalan jelentette Zsigmond királynak, hogy parancsára vizsgálatot tartott Hédervári Lőrinc meg társai, valamint Zelesthei István fia György felesége Anna és fia László között. Megállapította a panaszosok által előadott panasznak valóságos voltát és a feleket Csákány birtokára megidézte. /115/

1436 március 9-én Kanizsai László özvegye Zelesthei György ellenében a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg. /116/

1436 június 17-én Pálóczi Máté országbíró a Zelesthei István fia György és Unyani Ferenc meg Dávid közötti pert elhalasztotta. /117/

1436 november 19-én vizsgálat indult Ivánchi Péter fiának Miklósnak és feleségének panaszára. Nevezettek azt panaszolták, hogy a múlt Gyümölcsoltó Boldogasszony körül Ivánchi Miklósné a maráchi templomból hazafelé tartott Zelesthei Györgyné és fia László megbízásából familiárisaikkal őt megtámadták és három nyillövéssel megsebesítették, majd Maráchi Miklós leányának Veronikának a Dabron hegyen lévő szőllejét elfoglalták. /118/

1436 november 24-én Pálóczi Máté nádor előtt Zelesthei István fia György a maga Therestyénfalvi Vincze fia János és Sándorfalui György és István nevében a Geswflauai Gesw Tamás és Bakodi Bertalan sárvári várnagyok elleni perét megszüntette. /119/

1436 november 24-én Pálóczi Máté nádor a Zelesthei György meg Garai Miklós fia László macsói bán között folyó perben utasítatta a vasvári káptalant, hogy a feleket idézze meg. /120/

1436 november 25-én Pálóczi Máté nádor vizsgálatot rendelt el Szelestei György panasza tárgyában. Nyczki Benedek fia László, Begedi Miklós fia Bertalan, Egerszegi Kemen Mihály fia Sebestyén felbujtására a panaszos Geregye possessiójából bizonyos mennyiségű gabonát erőszakosan elvittek. /121/

1436 december 19-én Hédervári Lőrinc nádor utasítására Garai Miklós fiát Lászlót Zelestei György ellenében a vasvári káptalan megidézte. /122/

1437 február 21-én Zsigmond király Kechki Farkas Istvánnak Németszelestei György ellenében indult perében a tárgyalást Szentgyörgy nyolcadára halasztotta. /123/

1437 február 21-én Zsigmond király meghagyta a vasvári káptalannak, hogy Nyczki Benedek fiát, Lászlót és Begedi Miklós fia Bertalant Zelesthei István fia György ellenében idézze meg. /124/

1437 február 21-én a Zelesthei-Unyani perbenTayán miatt ujabb idézést bocsátottak ki. /125/

1437 június 3-án Maráchi Domokos fia Miklós özvegye, most Zelesthei Györgyné és fia László nevében nyugtatta Ivánchi Péter fiát Miklóst feleségét Erzsébetett ennek leányát Veronikát két rendbeli hozomány, nászajándék kifizetéséről. /126/

1437 június 19-én Kanizsai László özvegye Dorottya asszony, Zelesthei György és társai ellenében nem jelent meg, újból idézték. /127/128/

1437 december 23-án Besefalvi Bese Mihályné Árokközi Lucia Zalak/Kápolna/ ingatlanát a Harazti Tapanoknak és Zelesthei Györgynek engedte át, mert ők gondozták. /129/

1438-ban Zelestehei György volt a kijelölt királyi ember Hermányi Lénártnak Vajdafalvában valóbevezetésénél. /130/

1438 május 12-én a vasvári káptalan jelentette a Hédervári Lőrinc nádor utasítására elvégzett határjárását. Az eljárás pedig Kechki Farkas István zsédenyi és Zelesthei István fiának, Györgynek tapaszfalvi birtokát különítette el. Ezt még Pálóczi Máté nádor rendelte el. /131/

1439 március 29-én Zelesthei György panaszolta, hogy Gyák birtokon és Mancha pusztán Egerszegi Kemény Sebestyénnek elzálogosított részbirtokról Sebestyén kiváltása után még kereszteket vitetett el. Albert király meghagyta a felek megidézését. /132/

1439 január 6-án Zelesthei István fiának, Györgynek és Zelesthei Bak István fiának Istvánnak panaszára a nádor vizsgálatot rendelt el Hydweghi Miklós hatalmaskodási ügyében. /133/

1440 július 26-án a vasvári káptalan előtt Zelesthei István fia György Farkas Istvántól visszaperelt birtokot elzálogosította Haraszti Tapan Jánosnak. /134/

1447 november 6-án a vasvári káptalan előtt Zelesthei György özvegye Anna és fiai László, Balázs és István nevében is eltiltotta Magyarszelestei Demeter fiát, Györgyöt és Jánost és társaikat néhai Zelesthei Bak István szelestei birtokrészének elfoglalásától, valamint attól is, hogy Bak István özvegyének kifizessék hitbérét és nászajándékát, az özvegyet meg attól, hogy ezeket a juttatásokat felvegye. /135/

1448 április 16-án Zelestehei György fiai Balázs és István meg Egerszegi Kemény fia Mihály és Kemény Gergely Egerszeg birtokán Körösvölgyben fekvő földjeire vonatkozóan peren kívül egyezséget kötöttek. /136/

1449 május 8-án és november 28-án Zelesthei György özvegye megkapta Fanchika, Geregye és Gutorfölde után hitbérét és jegyajándékát. /137/

1451 február 20-án Sándorfalui Cheh László Zelestei György özvegye elleni perben a kitűzött határidőre nem jelent meg. /138/

1455 július 21-én a Sytkeiek Kisölbő megszerzésétől eltiltották Zelestei Tibold, György fait Balázst és Istvánt. /139/

1456 július 26-án Chernel János és Gérczei György elzálogosították Kemény Margitnak (Chernelné) a Tapaszfalva pusztán fekvő birtokrészt Zelesthei Domokos fiának, Györgynek. /140/

1456 szeptember 13-án Zelesthei Tibold György fia Balázs a maga és István testvére nevében kápolnai részeiket Polyányi Péter fiának tamásnak adományozták testvéri szeretetből és örökjogon. /141/

1458 november 13-án Némethszelestei Tibold György fiai Balázs és István eltiltották Niczki László fiát Benedeket attól, hogy Egerszeg birtokon a Répce folyón malmot építsen, Szép Mártont és testvérét Lászlót pedig attól, hogy újfalui és szentivánfalvi birtokukat elfoglalják és használják. /142/

1465 június 26-án Mihály győri olvasókanonok és vikárius utasította a sárvári, ölbei, szentivánfalvi plébánosokat, hogy Zelesthei Balázs meg Tahapanfalvi Thapan János között hitbér és Jegyajándék, valamint leánynegyed miatt folyó perben Tapanfalva, Haraszti és Újfalu birtokait mérjék fel és becsüljék meg azok árát, értékét. /143/

1465 szeptember 3-án Zelesthei Balázst Deákmonostora birtokon fekvő részbirtokkal Lecachseg részbirtokokkal megadományozta Niczki Benedekkel együtt. Nicki viszont az ő birtokát átengedte Zelestheinek. /144/

1469 május 8-án a vasvári káptalan bizonyította, hogy Mátyás király 1469 április 28-án kelt parancsára oklevelet adott ki a Szelesteiek házassági vagyonjogi helyzetéről. Nevezetesen 1450-ben a Szentmihály napja előtti hétfőn /szeptember 28-án/ Zelesthei György özvegye Anna /Egrevári Feyes Benedek fia Feyes György lánya/ nyugtatta Egervári Balázs fiait, Mihályt és Lászlót nagyanyjuk Egervári Benedek özvegye Ilona asszony után járó hozomány, jegyajándék, valamint leánynegyed felől. /145/

1471 január 4-én Zelestehei Balázst és társait megidézte Rozgonyi János országbíró Sithkei János ellenében vízkereszt nyolcadjára hatalmaskodási ügyben. /146/

1471 április 19-én Zelestei Tybele György fia Balázs, Balázs fia János és ennek Benedek fiával és társaival együtt Bewvgethi Both Simon és társai ellenében Rozgonyi János a feleket megidézte. /147/

1473 december 2-án Egerszegi Kemény Gergely fia László, illetve Zelesthei Balázs között Egerszegh birtokon a Kewres folyó mellett fekvő rétek miatt folyó perben esküt ítélt. Az esküt Balázs le is tette./147/

1475 december 13-án Szentgyörgyi András győri kanonok és vikárius meghagyta az ölbei, szentgyörgyi és bői plébánosoknak, hogy Biki Eles Fábiánt és Csepregi N. özvegyét ismételten idézzék meg, mert az előző idézésre nem jelent meg. Ha pedig fia az megismételt idézésre sem jelennék meg, közösítsék ki. /148/

Folytatás következik.

  • Feltöltés: 2014. február 06.
  • Megtekintések: 1430