Szeretettel köszöntjük
a Jaák nembeli Szelesteyek honlapján!
2011 márciusában csatlakoztunk honlapunkkal, ahhoz az egyre népesebb táborhoz, mely a család, a jó értelembe vett nagycsalád, erejét, összetartó kovászát próbálja megtartani és közvetíteni. A felszínessé, személytelenné váló, ezért széteső világunkban szeretnénk átadni a régiek erejét, bölcsességét, hitét nemcsak saját családtagjainknak, hanem az erre fogékony honfitársainknak is. E szellemben ajánlom megtekintésre és közös időutazásra, oldalunk látogatóit.
2024. április 21-én Jáki Nagy Márton, Vasi, Zalai ispán, Szlavón bán ünnepélyes újratemetésére került sor a felújított Jáki monostortemplomban
Ezen a youtube oldalon visszanézhető a Templom felújítás utáni újraszentelése és Jáki Nagy Márton nemzetségfőnk újratemetése:
Szeretném mellékelni Márton ősünk „2014-es köszöntőjét”, amely a ma látható templom alapításának 800 éves évfordulóján rendezett ünnepségen hangzott el. E gondolatokkal, tisztelettel kívánunk minden jót a templom újraszentelése és Jáki Nagy Márton nemzetségfőnk újratemetése kapcsán. Igaz mi csak lélekben leszünk ott, valamiért elfelejtkeztek rólunk, de a Jákok nem felejtenek, ezért őt is, míg lesznek maradékaink emlékünkben és szívünkben megőrizzük.
A 800 éves évforduló megnyitó beszéde:
Tisztelt Egybegyűltek, Kedves fiaim, lányaim,
Eljöttetek hozzám vendégségbe, 800 évvel azután, hogy megalapítottam az Úr, azután a családom, azután minden itt élő férfiú és női személy dicsőségére ezt a monostort, amelynek templomában most ültök. Én itt sohasem ülhettem igazából, csak a kőrakások félig vésett faragványok között, de ti itt ülhettek 800 nagyon keserves, nagyon dicső, nagyon változó, nagyon megharcolt esztendő után, abban az Isten házában, amit én csak megálmodni tudtam, de teljes egészében meglátni soha. Most mégis büszke vagyok, mégis elégedett, köszönöm ezt az Úrnak és az Ő fiának, a Magyarok Nagyasszonyának, védőszentemnek, Szent Györgynek és minden valaha itt élő tevékeny, jó szándékú, igaz embernek, akik segítettek nekem, nekünk létrehozni egy olyan művet, mely örök. Köszönöm nektek is, akik utánam 800 évvel éltek, hogy annyi vész után még mindig áll a Templom! Nem akarlak benneteket untatni ilyen messzeségből, de annyit még engedjetek meg nekem a tapasztalat jogán, hogy intselek titeket a lényeg megragadására. Ne húzzatok szét, ne akarjatok mindig többet a másiknál, ne irigykedjetek, ha valakinek több jut. Lássátok én is estem bűnbe, hogy családom elől legyen, miden lehetséges eszközt felhasználtam, s voltam nemegyszer kegyetlen is. Védekezhetek úgy, hogy azt mondom, más is ezt csinálta, de erre mondhatjátok ti, hogy gyermeki dolog, ez a védekezés és igazatok van. Idővel mindenem elenyészett, mint mindenkié egyszer, bármekkora is volt egykoron. Egy maradt meg, amit egy közösségnek, közösen emeltünk, persze igazatok van ebben is volt önzés, hogy méltóképpen nyugodjak, de higgyétek el, ha most a ti korotokban itt megáll valaki, nem én jutok eszébe. Hanem amikor fölnéz, azt mondja, hihetetlen, de 800 éve is képesek voltak erre gépek nélkül, egyetemi doktorátus nélkül, XXI. századi technológia nélkül. Akkor ti a késői utódok miért ne lennétek képesek nagy és érdemes művek megalkotására. És itt a lényeg a hit, hogyha ők megtudták, mi is megtudjuk és a fiaink, lányaink, lányai és fiai is meg tudják csinálni összefogással, jó szándékkal. Kupán-Koppány és Vajk-István harcának véget kell érnie. A mi ősapánk István mellett állt és talán ő végzett Koppánnyal, de higgyétek el tisztelték egymást. István és Koppány a maga módján akarta emelni a hazát. Istvánt nyugat felé fújta a keleti szél, hogy jól döntött-e? - bízzunk benne, de hogy Koppány rosszat akart volna? - senki se higgye, őt a nyugati szél kelet felé fújta vissza. Ti most már maradjatok középen, máshol már nem lehettek otthon. Legyetek a híd kelet és nyugat között.
sok-sok évszázaddal utánam következők!
Ültettetek itt a dombon nyolc hársfát. Kívánom néktek, hogy érjék meg az ezer esztendős évfordulót és bizonyítsák, hogy mindig meg lehet újulni, ha szándék, tett, akarat összeér. Eljöttetek hozzám, vendégségbe, aminek nagyon örvendek, tartsatok meg jó emlékezetetekbe és úgy menjetek el innen, hogy érezzétek a Jó Isten Áldását, amit kérek rátok. Úgy menjetek el, hogy érezzétek, egy olyan nép gyermekei vagytok, akik itt ezen a földön, ebben a hazában olyant tettek, amit senki más nem tudott… megmaradni, alkotni és adni a világnak példát, hogy minden körülmény közepette, akarattal, tehetséggel és elsősorban szívvel, mindent túl lehet élni, sőt még adni is lehet másoknak belőle.
Áldjon meg az Isten benneteket, fiaim és lányaim!
A Jákok nagynak nevezett Mártonja az Úr megtestesülésének 1214. évéből.
Úgy gondolom, nem kell szégyellnem magam, hogy nem voltam ott Jáki Nagy Márton újratemetésén. Sokat őrlődtem azon, hogy elmenjek-e hívatlanul. Eleve olyan információk jutottak el hozzám, hogy csak szigorú beléptetéssel a meghívottak vehetnek részt az ünnepségen. A nyugat.hu portál egy nappal az esemény előtt írta meg, hogy az eddigiekkel szemben meghívó nélkül is lehet érkezni és kivetítőn az „udvarról” is nézhető a ceremónia. Jáki Nagy Márton rokonunkat a Ják nemzetség XIII. század első felének regnáló fejét, nem alázhattam meg azzal, hogy lábújhegyen pipiskedve, hívatlanul nézzem a kivetítőn. Ha ezt valaki hiúságnak fogja fel, el kell fogadnom, de én nem tudtam másképp cselekedni. Pontosan 10 esztendeje háromnapos ünnepségsorozattal emlékeztünk Jáki Nagy Márton legnagyobb tettére, mely máig hat. A szervezés és az azt megelőző tevékenységeim okán Ják község kitüntető címet adományozott nekem. Ahogy a híres mondás tartja, díjat az kap, akinek adnak! Én nagyon meglepődve, meghatódva, büszkeséggel és hálás köszönettel vettem át a templomban, 2014. májusában dr. Rátkai László plébános úrral egyetemben, aki 37 éven keresztül szolgálta a templomot és Ják község lakóit. A templom hírét és szellemiségét nemcsak publikációival, de országszerte ismert humorával, közvetlenségével is vitte nemcsak itthon, de Európában is elsősorban német nyelvterületre. Tudom, hogy háborgásomat sokan sértődöttségnek, megbántottságnak tartják. Igazuk van. Egy nagy különbség van, én sohasem szerepelni akartam, „csak” szolgálni a Ják szellemiség örökségét, ami hellyel, közzel sikerült. Idézek egy 2021-es oklevélből, melyet a Szelestey család 800 éves jubileumára írtam és kaptak meg családtagjaink. „Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a kiváló teljesítményeik mellett, mely közel ezer esztendeje őket magasra repítette az emberi hierarchiában, ott voltak a gyengeségek az adott kor követelményeinek mindenáron való megfelelési kényszerei, az anyagi, hatalmi, önös érdekek a náluk gyengébbeken való érvényesülésnek tisztátalan foltjai is. Nem ismerhetjük eleink sok-sok generációjának egyéni motívációit, lelkiségüket, lelkiismeretük mélységeit, mi egyet tehetünk, hogy emlékezünk rájuk, nem tagadjuk meg őket, mert bármelyikük bármit cselekedett a múltban az hatott ránk, alakította sorsunkat, akaratuktól, akaratunktól függetlenül.” Kedves és mélyen tisztelt Márton bácsi nem felejtünk, és ne haragudj, hogy nem vagyunk ott. Úgy gondolom Te sem lennél.
Adhuc semper
Váci Mihály: Származás
Nem az jelöli a származást, rangot,
hogy kikre büszke valaki,
de az, hogy ővele kik büszkélkednek,
s kik szokták nevét féltve mondani.
150 esztendős a Szelestei Arborétum
Frissítve: 2023. november 25-én
Koppány-István emlékmű Veszprémben
istvankoppany.hu
"Két ember egy haza"
Frissítve: 2024. február 16-án
Lényegében mind a kettő egy abszolút böcsületes embör vót. Az egyik, mert lépést tartott a korral, a másik meg azért vót böcsületes, mert tudott ragaszkodni a múltjához, és abban látta a legszebbet, a legjobbat. Lehet, hogy István jó vezér vót, jó király vót, de Koppány is igaz ember vót.
Somogyi népi emlékezet
A Jáki apátsági templom 2018-2021-es felújításának naplója
Legfrissebb bejegyzés:
2024. április 17. Véleményem az április 15-én a szabadeuropa.hu portál cikkében megjelentekről, Jáki Nagy Márton április 21-ei újratemetése kapcsán
Véleményem
Reagálás a napjainkban zajló folyamatokra (2022. november 11.)
A vírustól a Marsig (2020. szeptember 21.)
Összegzés a koronavírus helyzet okán (2020. április 2.)
Nick, Uraiújfalu, Vámoscsalád és Vasegerszeg írásos említésének 800 éves évfordulójának ünnepség sorozata
1221-2021
Aktualítások
Látogatóban az iszkaszentgyörgyi Pappenheim kastélyban lévő
Nemzetközi Dendrológiai Alapítványnál
2024. február 1.
Kerkapoly családi találkozó
2024. január 20.
Egyéb munkáim
Kedvenc múzeumaim
Veszprémi Alsóvárosi temető
Örökbefogadás
Frissítve: 2024. március 15-én
Eredeti Erkel himnusz
Székely gyerekek énekelnek
A globális massza elöl nincs menekvés, se a magával mit kezdeni nem tudó nyugat-európai dekadenciával, se a globalitásból hasznot húzó üzleti hatalommal, se a Kánaánt kereső és remélő migránsokkal szemben.
DE „Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már a sikerhez nincsen remény.” Deák Ferenc
Szelestey P. Attila
Múltmentő
A Jaák nemzetség eredetének vizsgálata
Tanulmány frissítve: 2023. május 22-én
A 800 éves jubileumi rendezvény weboldala
Szelestey levéltár
A magyarországi levéltárakban fellelhető Szelestey fondok általam digitalizált iratanyaga, mely a kutatók érdeklődésére is számot tarthat. A teljes anyaghoz névmutató készül. Szerencsés kutakodást kívánunk!
Frissítve: 2019. június 22-én.
Mohács előtti oklevelek teljes latin nyelvű leiratai
Az 1221-es adománylevél átirata, melyben először jelenik meg első közvetlen őse a Szelesteyeknek, Chuna
Linkek a magyar történelemből, több szemszögből!
Korabeli híradó a 700 éves Jáki templomról
Az ősök tisztelete és megbecsülése nem hunyhat ki soha, őriznünk és védenünk kell, ahogy a történelem előtt élő ember őrizte és védte a tüzet. Csekély erőnkkel, mi a Jaákok mai leszármazottai, e szellemben próbálunk fáklyát tartani az egyre halványuló múlt, mindent elnyelő sötétjének.
Szelestey P. Attila
Felkérem kedves kutatótársaimat, hogy segítsenek létrehozni egy közös heraldikai gyűjteményt! A Családi címerek aloldalon gyűjtjük a jelképeket, amelyeket az e-mail címre lehet beküldeni. A gyűjtemény szabadon használható. Célunk, hogy a szunnyadó, fiókban megbúvó családi jelképeket újra közkincsé, a kultúra részévé tegyük.