Kedves Tengerentúli Rokonaink!

Linkek a magyar történelemből, több szemszögből

A történelemszemlélet nehézségei, kételyei

Számomra sarkalatos kérdés a sok lehetőség közül kiválasztani, melyik lehet a leghitelesebb. Hiszen egyikünk sem volt ott 100 éve, pláne nem 1000, vagy 10 000 éve. Legjobb esetben kortárs írhatta le, az eseményt, de vajon milyen viszonyban állt az adott személlyel, vagy eseménnyel? Kinek írta, miért írta, kinek, minek az érdekében. Apróbb személyes történetek, melyek magánlevéltárak őriztek meg, valószínűleg hitelesebbek, mert nem fűződött hozzájuk érdek. Bizonyos szempontból a nép ajkán tovább élő legendák is hitelesebbek lehetnek, (még ha színeznek is, mert a néplélek táplálja őket), s mert nincs hatalmi érdek mögöttük. A hivatalos történettudományt, mindig is befolyásolta az aktuális hatalom. A történelmet, mindig a győztesek írták, legalábbis az lett a hivatalos. Az igazság örök, de a jog és a törvény mindig az adott kor és rendszer szájíze szerint működik. Manapság is minimum két fő tábor küzd. Az Akadémiai, illetve, a másképp gondolkodó történész szakemberek és elkötelezett nem hivatásos kutatók, akik nem szakirányú végzettségűek, de egy-egy mikro témának akár egy életet is feláldoznak. Az egyik fél az elmúlt évtizedek (századok) dogmatikussá kövült tudástárának elkötelezett harcosa, a másik fél, jóval összetettebb, mert nem igaz, hogy mindnyájan mesemondók, s akik azok, azoknál sem feltétlenül pejoratív jelző e jelző, sőt e táborban is vannak szakirányú végzettségűek, de önálló úton járók. Ha az egyik oldal még a kézzelfogható és tudományos bizonyosságú tényeket is egy legyintéssel félretolja, akkor a másik oldalnak, miért kell az ugyanilyent, vagy a jóval kevesebb bizonyosságot tartalmazó tételeket, tényszerűen elfogadnia? Még a közelmúlt eseményeit is viták keretezik, akkor, hogy jelenthet ki valaki, 700 ével ez előttről olyant, hogy Ő jobban tudja annál, mint aki 650 éve élt. Az írásbeliség előttről, eddig a régészet tudósított egzaktul, már amennyire lehet. Ma az antropológia, azon belül is a genetikai vizsgálatok korát éljük. Az számomra érthetetlen, ha mondjuk, egy orvosprofesszor genetikai vizsgálattal kimutat valamit, azt is cáfolhatja és elhallgathatja a dogmatikus történelemtudomány. László Gyula elismert régész professzor, vélelmez: „Képzeljenek el egy 800x400 méteres, hatalmas korai oklevelet, amelyben egy falu élete részletekbe menő pontossággal le van írva. Ám ezt az oklevelet föld borítja, és a földet csak itt-ott kis területen sikerült eltakarítani az oklevél szövege felől. Olyan lenne ez, mintha egy tényleges oklevelet takaró lapból itt-ott ablakot vágnánk, s előtűnne egy-egy félmondat, egy-egy szó, rag vagy képző, és ezekből az összefüggéstelen szövegtöredékekből kellene beszámolnunk az oklevél tartalmáról. Lehetetlenség! Nos, így vagyunk mi is a szórványos ásatásokból megrajzolható képpel. Ezért is tekintem régészeti módszereim alapvető jellemzőinek a „termékeny bizonytalanságot”, amely ahelyett, hogy azt mondatná a szerzővel, hogy „így volt”, örvend, ha eljut addig, hogy azt mondja „így lehetett”. Számomra ő egy igazán hiteles ember.

Érvek, ellenérvek ütköztetése során születhet meg az igazság megközelítése. (Sokszor eszembe jut Galilei) Ez az egzakt tudományokra is érvényes. Ha valaki megalkot egy gömböt sokéves csiszolással, az ugyanolyan gömb lesz, mintha valaki azt megtervezi az íróasztalnál 2 óra alatt. Természetesen a metóduson lehet vitatkozni, de a végeredményen nem.

Saját írásbeli forrás, ellenfél írásbeli forrása, pártatlan írásbeli forrás, régészeti forrás, nyelvészet, ha emberi maradványok, antropológiai vizsgálat. Ha ezekből, csak egy, vagy kettő áll, akkor nagyon billeg a mérleg és nagyon könnyen hajlítható.

A következő linkek a magyar történelemről szólnak, elsősorban a kevésbé ismert oldalról mutatják be történelmünket, de vannak a hivatalos oldalról is, meghagyva az irányultság lehetőségét. Természetesen kellő kritikával kell vizsgálni és fogadni mindent, de ha csak egy csatornát ismerünk, esélyt sem adunk a komplex megismerésére a régmúltnak, s ezáltal a mának. A hivatalos tananyagot, akit érdekelt úgyis megtanulta, ezeken pedig el tud gondolkodni.

Genetikusok szerint a honfoglalók ősei hunok voltak, és a magyar az avarok nyelve lehetett
Mesterházy Zsolt - A Magyar ókor
Obrusánszky Borbála történész, kelet- és néprajzkutató előadása az eltitkolt és meghamisított magyar történelemről
Dr. Hidán Csaba - A pozsonyi csata
Pozsonyi csata (animáció)
Pap Gábor művészettörténész - Szent István és Koppány, Az ellentét valódi okai
István, a király 1984
Virtuális Vártúrák
Csataterek - Morvamező 1278 (animáció)
A Pálosok titkai és elveszett kolostoruk kiásása! Szőnyi József "Polgi" által
A Visegrádi Királyi Palota története
Csataterek - Capua 1374 (animáció)
Csataterek - Hosszú hadjárat 1443 (animáció)
Nándorfehérvári Diadal 1456 (animáció)
Pap Gábor - Hunyadi János és Mátyás Király származása (Szerémi György, Heltai Gáspár)
Hunyadiak nyomában I. Hunyadi János
Szántai Lajos - Mátyás király, a vitatott történelem vitatott személyisége
Csataterek - Kenyérmező 1479 (animáció)
Mohácsi csata (animáció)
A király halála (II. Lajos) dokumentum játékfilm
Szigetvár ostroma 1566 (animáció)
A győri csata - 1809 (animáció)
Pákozdi csata 1848 (animáció)
Halhatatlanok - Limanova, a magyar győzelem 1914, az első világháború galíciai frontján vagyunk
Amerika indiánjai - Tecumseh, a sóni törzsfőnök (2009, történelmi dokumentumfilm)
Dr. Tóth Zoltán József - Bajban a világ
Globális spekuláció fejlődéstörténete
Pap Gábor - Szemléletváltás, az emberiség lélekszáma
Pap Gábor - Szemléletváltás, vallás
Pap Gábor - Szemléletváltás, embernek lenni
Magyarország története (A köztelevízióban bemutatott magyarságtörténeti sorozat)
Csillagösvényen - A magyarok igaz eredete, története (A nem hivatalosan elfogadott oldal hitvallása, magyarságtörténeti sorozat)
Nézzék meg mindkettőt, mert érdemes és alakítsák ki saját nézetüket, véleményüket, ami nem a másik oldal ellen, mert ilyen nincs, nem szabad, hogy legyen, bár én is fogalmaztam így, hanem a magunkat megismerő kíváncsiság mellett, áll ki. Az acsarkodóknak azt kell észrevenni, hogy a másik alázásában, magukat éppúgy alázzák, s ez nem lehet cél!
Régi arisztokrata családok ma. Ha ők maguk nem folytatói annak, amely elődjüket naggyá tette és ezt elsősorban nem a vagyonhalmozásra, hanem a nemzet szolgálatára értem, akkor a világon semmit nem jelent! Részben könnyebb dolguk van, mert az indítást teljes körűen megkapják, de nehezebb is, mert a megfelelés a nagy elődöknek nyomasztólag is hathat és az irigység sem elhanyagolható jelenség, mely feléjük árad. A kritika is könnyebben megtalálja őket, mivel kirakatban vannak, bár ma már ez nem annyira és nem úgy jellemző. Mint minden közösségnél, csoportnál, itt is vannak kivételesen tehetséges, jó szándékú emberek és ennek ellentétjei is. Felelősségük azért nagyobb, mert örökségük, kapcsolatrendszerük okán, erősebben tudnak hatni a jó, de a rossz mellett is.
Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája - A Bánffy család
Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája - Bethlen család
Portréfilm Nádasdy Borbáláról
A Károlyi grófok találkoztak egykori birtokukon, a nagykárolyi Károlyi kastélyban
Kincs, ami van - Az Esterházy család története
Széchenyi és Szechenyi
Nomen est Omen, avagy a név kötelez - a Széchényi család történetéből II.
Boston Tudósklub - Széchényi Péter
Árkádia - Történelem oktatási portál
Az Árkádia weboldal olyan közös hely, találkozópont, fórum, ahol az elmélet találkozik a gyakorlattal, ahol két félből egy egész lesz
Folytatás következik...