Kedves Tengerentúli Rokonaink!

2018. december elsejére

A festményen hat Erdélyi fejedelemné. Erdélyi fejedelemnék Erdélyi fejedelemnék Közülük ketten rövid ideig fejedelemnők, illetve az első Erdélyi fejedelem édesanyja látható. Bal felülről indulva: Habsburg Mária Krisztierna, Báthory Zsigmond felesége, pár hónapig megbízott helytartó, Hessen-Wanfriedi Sarolta Amália II. Rákóczi Ferenc házastársa, Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi György, Báthory Zsófia II. Rákóczi György életének párja, Jagelló Izabella (Szapolyai) I. János választott magyar király oldalán királyné, majd Erdély első fejedelme János Zsigmond édesanyja, Brandenburgi Katalin Bethlen Gáborné, majd férje halála után rövid ideig Erdély fejedelemnője, Bornemissza Anna az utolsó ténylegesen uralkodó Erdélyi fejedelem I. Apaffy Mihály neje.

Soha nem lesz akkora román zászló, amely Erdélyben el tudja takarni, nagy királyaink és nemzetünk tetteit. Szent László királyunk nyomát a Tordai hasadékban, Báthory, Bocskai, Bethlen, Rákóczi fejedelmeink alkotásait. A szász dolgos kéz alkotta tornyos városokat a vérrel és karddal küzdő székelyek, ma is álló kapuit. Ha ezek mind elporladnak, a fűben, a sziklákban, a földben mindig ott lesznek, akik fel és megépítették Erdély földjét.

Ezen nem tudott, és nem is tudnak, változtatni az elsősorban gazdasági érdekből kovácsolt szövetségek, melyet nemzetközi, vagy nagyhatalmi politikának hívunk. Mivel az életnek ez csak egy szegmense, ezáltal mindig deformált és művi lehet és lesz is. A Trianon utáni államalakulatok egyike sem természetes fejlődés, hanem művi, mesterséges irodai vákuum közepette jött létre. S lehetett például így, egy nemzeti koronázó és országgyűlési városból, egy másik ország alakulat fő-városa. Természetesen mindez kellő erőhatalmi túlsúllyal megtámogatva. Hazánk, mindig úgy „szabadult” fel, hogy végletekig legyöngült országunkat, „megmentőink” saját tulajdonuknak tekintették, nekünk csak a zászlónk maradt. A ’16-ban szövetségeseit eláruló, majd megvert Románia a végén többet nyert, mint az összes teljes jogú győztes együttesen. Természetesen ez nem azért volt, mert ezt bármelyikük is megérdemelte volta, hanem nagyhatalmi érdekek hozták így. Mily érdekes, amíg állt a Habsburg birodalom, addig mindig számíthattunk francia támogatásra, „természetesen” azért mert szimpatikusak voltak törekvéseink. Mihelyt megszűnt potentátnak, ezáltal ellenfélnek lenni a Habsburg birodalom a magyarbarátság azonnal megszűnt és persze újfent csak „szimpátiából” és nem a szénhidrogének, illetve a bolsevizmus elleni hídfőállás okán lett a legnagyobb barát Románia. Máris itt vagyunk az aktuálpolitikánál, amikor Juncker az Európai bizottság elnöke, javasolja Nagy Románia megalakulásának közös ünneplését az Unióban.

Pár idézett gondolat a Trianoni diktátum előkészítése során elhangzottakból. Kerek egész gondolatok, nem lehet belekötni, hogy a szövegkörnyezetből kiragadva megtévesztésre alkalmat adhat. Akit a leírt szöveg, bármely módon megtéveszt, az nem akarja tudni az igazságot. Az én olvasatomban nem revízióról van szó, az a mai világban túlhaladott, mert pár évtizeden belül Földbirodalom lesz, s okafogyottá válik bármely határ, de az erkölcsi, morális elismerését igenis kívánom Trianon 100 éves évfordulóján, hogy ez a szerződés minden volt, de nemcsak, hogy nem igazságos, de nem is jogszerű és nem is törvényes.

Vajon lehetséges, hogy Berthelot úr tényleg azt hiszi, béke fog uralkodni Közép-Európában, ha idővel kiderül, hogy a magyarok követelései jogosak voltak, és hogy egész közösségeket – barmok módjára – átadtak Cseh-Szlovákiának és Erdélynek egyszerűen azért, mert a konferencia nem volt hajlandó a magyar ügyet megvizsgálni.

Lloyd George brit miniszterelnök

A vita végén Berthelot bevallotta, hogy a francia kormány már odaígérte a csehszlovákoknak, a jugoszlávoknak és a románoknak a megszállt magyar területeket, ezért nincs lehetőség tovább vitázni a határokról.

Berthelot francia tábornok

Charles Tisseyre, a francia parlament képviselője könyvet írt a háború kitörésének körülményeiről: „... Tisza István volt az egyetlen vezető államférfi Európában, aki komolyan szót emelt a háború ellen.” A merényletet követő koronatanácson azonban azok az – akkor még osztráknak számító – nemzetiségi politikusok szavazták le, akiknek hazája később a győztes államok között szerepelt, és Magyarország háborús szerepének a világ közvéleménye előtti félreértelmezésében aktív szerepet játszottak.

Én egyáltalán nem igazságokra törekszem, én politikát csinálok. S ezért olykor tudatosan követek el jogtalanságokat, az állam érdekében és személyes érdekemben.

Edvárd Benes cseh politikus

Itt kellene a fejekben rendet rakni, hogy az én előrejutásom, ne a másik lejáratásán, semmibe vételén alapuljon, mert az egyrészt nevetséges erőlködéssé, másrészt örökös viszállyá, viszolygássá alakul.

Meggyőződésem, hogy a nyugat-európai nagyhatalmi dominancia, melyet geopolitikai helyzetük eredményezett, a közép-kelet európai nemzetek összefogásával jelentősen kiegyenlítettebb lehetne. Kossuth Duna menti konföderációjának víziója, ma sokkal aktuálisabb, mint valaha. Minden híreszteléssel szemben az Európai Unió, sohasem fog úgy működni, mint az USA. Egyszerűen azért, mert alapjaiban más szerkezetű.