Kedves Tengerentúli Rokonaink!

1795 Martinovits jakobinus összeesküvés

1795 Martinovics KT

Reformátorok Társasága

Kérdés: Mit tegyenek tehát a magyarok, hogy magukat Ausztria elnyomó politikája és igája alól felszabadítsák?

Felelet: Mint ahogyan a lengyelek szent felkelésre szánták el Magukat, a magyaroknak is ki kell ragadniuk a királyi hatalmat Ferenc kezéből, s létre kell hozniuk a köztársaságot, olyan jó törvényekkel, amelyek mind a nemeseket, mind a nem nemeseket elégedetté teszik.

Kérdés: Hogyan lehetne megszervezni a Magyar Köztársaságot?

Felelet: A lakosságot két osztályba kell sorolni. Az egyikbe tartoznának a nagyobb és kisebb nemesek, s ezzel megszűnnének a mágnások és köznemesek közötti különbségek. A másikba minden nem nemes, városiak és parasztok egyaránt. A két osztály egyenlő számú képviselőt küldene a Budán vagy Pesten ülésező országgyűlésbe, amely ennek megfelelően két kamarából állna.

Kérdés: Mit nyernének ezzel a reformmal a nemesek?

Felelet: Megszabadulnának három zsarnokuktól: a királytól, a mágnásoktól és a főpapságtól. A második kamarába fölemelt és a szolgaságtól megszabadított nem nemesekkel erős szövetségben egyesülve legyőzhetetlenné válnak.

Szabadság és Egyenlőség Társasága

Kérdés: Bír-e valaki joggal, hogy embertársát szabadságától és tulajdonától megfossza?

Felelet: Mivel a szabadság és a tulajdon az embernek legszentebb joga, ebből következik, hogy senki az emberek közül és semmiféle emberi hatalom nem bír joggal, hogy embertársát szabadságában és tulajdonában háborgassa.

Kérdés: De mit tegyen az ember, ha gonoszok ezen természet jogait eltiporván, szabadságát és tulajdonát fenyegetik?

Felelet: Akkor ezen jogait az elnyomatás elleni felkeléssel kell fenntartania.

A királyi hatalom úgy született, hogy az emberek – hogy egymás elleni viszálykodásaikat elkerüljék – szerződést kötöttek választott uralkodójukkal, akire ráruházták a hatalmat, hogy cserébe védelmet, biztonságot kapjanak. Ez lett volna a társadalmi szerződés.

A filozófusok többsége örökérvényűnek tartotta, addig Rousseau felbonthatónak!

1794. július 23-a szerda éjjel kopogtatnak Martinovics szászvári apát, volt lembergi professzor bécsi lakásának kapuján. Előbb finoman, óvatosan, azután türelmetlenül, majd puskatussal. – Nyitom már – fakadt ki a csalódottság a düh, a félelem keveréke között vergődő volt besúgó. Ismerte, de még milyen jól ismerte az ilyen helyzeteket. Jelentései nyomán II. Lipót kopói, sok-sok ajtón kopogtattak. – Leuben hadnagy vagyok, ön Martinovics Ignácz József szászvári apát? – Tar koponyáján, önkéntelen mozdulattal simította hátra gyér haját, s kissé kihúzva magát, bólintott. – Őfelsége a császár nevében letartóztatom! – hangzott el a rettegett mondat. A kapu boltozatban még kongott a katonák lépte, a fegyverek csörrenése, mikor az összezuhant, sokat megélt pap, már a fogda priccsén görnyedt. Három hét múlva augusztus 13-án bevallja a két titkos társaságot és azoknak igazgatóit is. 16-án éjjel, Pest-Budán letartóztatják, Hajnóczyt, Laczkovicsot, Szentmarjayt. Sigray gróf egy ideig egérutat nyert. A szóbeszéd szerint, Szombathely környéki kukoricásokban bujkált, majd hazament, ahonnan apja a somogyi főispán a Habsburg nádorhoz küldte. Útközben, sokat tétovázik, majd Veszprémben a ferencesekhez menekül. Itt fogatja el az alispán.

Lajosom, most nem tehetünk mást, minthogy lapítunk. – gondolkodott hangosan Szelestey Leonard, melyre a harmadik unokatestvér, Mihály is helyeslőleg bólogatott. – Tudjátok érdekes ez a világ, ami egyszer áldás, az máskor átok, és így van ez fordítva is. A vármegye minden tagja azon van, hogy befolyást, vagyont szerezzen, a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbbet. Most, hogy ez a megkeseredett öreg pap, felkeverte az indulatokat kátéival, az egész vármegyére kiterjedt rokonságunk keresztbe kasba belekeveredett az ügybe. Miért, nem volt igaza? – fortyant föl Mihály az insurgens főhadnagy. Mindnyájan tudjuk az igazságnak, janus arca van, csitított a házigazda, ami egyiknek jó a másiknak rossz. Amikor ’90 áprilisába én is kísértem a hazatérő Szent koronát Budára a vasi bandérium tagjaként, nagy reményeket fűztem Lipót új királyságához. Persze, hiszen a kalapos Józsefnél, csak jobb jöhetett – szólt ismét közbe Mihály. Emlékeztek, amikor ’85 nyarán házszámokat szögeltek, mint a marhákat lajstromba vettek, minden embert és portát, megszüntették a vármegyét, megakartak adóztatni minket, német beszédre akartak szorítani. Hajnóczy pór létére szerémi alispán lett. Szélnek eresztették a szerzeteseket. Háborúba vittek a török ellen aztán a békekötésben visszaadták a vérünkkel megszerzett területeket. Emlékeztek – szólalt meg Lajos – Amikor a Graven huszárezred nevében Festetics gróf kérelmet nyújtott be a tekintetes hazához, hogy távolítsák el az idegen tiszteket, vezessék be a magyar szolgálati nyelvet és tegyék lehetővé, hogy Magyarországon állomásozhassanak. Te erről többet tudhatsz Leonard, Sallér Judit, György gróf felesége a te másodunokatestvéred. – mekkora esküvőjük volt – révedt maga elé Leonard. Szegény atyám már nem élt ’83-ban, de jóanyámmal, Sallér Magdával ott voltunk. A feltörekvő Festeticsek és az évszázadok alatt szorgos munkával és egyéb szerencsével összegyűjtött Sallér vagyon, egyesült e napon. Anyám sokszor emlegette, nem sokon múlt, hogy ő legyen az utolsó a családból. Judit, Sallér István főszalgabíró úr édesanyám unokatestvérének a leánya lett az utolsó Sallér. Nagyapja az idősebb István az alnádorságig jutott, s a nem kis vagyont, tetemesen gyarapítá. A szóbeszéd szerint 400 000 Ft hozományt vitt a házasságba. Most már a keszthelyi központú uradalomhoz több száz falu tartozik. Úgy hallottam egy gazdálkodó iskolát akar György gróf alapítani, talán Georkikon lesz a neve. – Térjünk vissza az aktuális problémákra. Sándor-Lipót a nádor a kivégzések után nyári szabadságra utazott Bécsbe a húga névnapjára, de kijelentette, ha visszajön folytatja a kivizsgálást. Lajos, két napja érkezett vissza a körmendi plébánostól, akit nem rég engedtek szabadon. Beszéljen ő, mit tudott meg. – köszönöm a szót. – Szabó plébános úr nagyon sok érdekeset mesélt. Hosszan vallatták, hogy olvasta e a jakobinus kátét, ismeri e Sigray grófot, Martinovicsot, Hajnóczyt? Jakab gróffal szembesítették, aki előbb rá vallott, majd összeszedte magát és visszavonta a vallomását. A két Rostyt viszont elítélték. Szerencsére nem szabtak rájuk is halálos ítéletet. János nagyon közel állt hozzá, hiszen kétszer is járt Párizsban Robesspieréknél. Pálnál a plébános úr szerint, csak egy példányt találtak a kt-ból.