Kedves Tengerentúli Rokonaink!

Az emberi sablon

2018. október 8-án vetítették Veszprémben a Virágvölgy című filmet, mely után közönségtalálkozót tartottak a rendező: Csuja László a producer: Muhi András és a férfi főszereplő: Réti László részvételével. A rövid ismertető: A külvárosi lakótelepen unatkozó Bianka hirtelen felindulásból ellop egy csecsemőt, majd kénytelen otthont keresni, azonban senki sem fogadja be. Véletlenül találkozik a jószívű, enyhén értelmi fogyatékos Lacival, aki segíteni akar az utcán rekedt lánynak. A Virágvölgy Csuja László rendező egyszerre költői és realista, punkosan karcos első játékfilmje. A film különleges amatőr főszereplőkkel készült: a női főszerepben Berényi Bianka a férfi főszerepben Réti László. A menekülő szerelmesekről szóló road movie világpremierje a Karlovy Vary Filmfesztiválon volt, ahol kategóriájában el is nyerte a zsűri fődíját.

A film vonalvezetése látványosan nem krimi. A gyermekrablást nem mint, bűntényt mutatja be, hanem egy értelmileg sérült ember kálváriáját, illetve boldogság keresését és adását. Éppen ezért a másik oldalt nem is mutatja a rendező. Nincs üldözés, sőt maga a keresés is filmen kívül helyezkedik.

Jöttek a kérdések, melyek nem rosszak, csak azt mutatják be, mennyire bennünk él a sablon. Kérdés: Mennyit gondolkodott a rendező-forgató könyvíró azon, hogy a két főszereplő között legyen, vagy ne legyen szex jelenet. Itt nem volt.

Egy hozzászólás: végig őrült feszültséget okozott a tény, hogy mikor ütköznek és mekkora erővel a naiv menekülők és a hatóságok?

Másik hozzászólás: Ennyi ideig nem tudnának meglógni a hatóságok elől az elkövetők.

A film nem sablon szemmel tekintve ezeket a kérdéseket nem teszi fel és nem is veti fel. Egyszerűen nem ezt a sablon vonalvezetést alkalmazza, s ettől lesz különleges és jó. Itt nem egy bűncselekmény elbagatellizálásáról van szó, csak itt most nem ez volt az előtérben. Ha ez lett volna, akkor egy harmadik kategóriás gyenge krimi.

Ezek a hétköznapi sablonok végigkísérik az életünket. Felnőtt férfi, (ma már ez is emancipálódott) alkoholt fogyaszt, rendszeresen és látványosan. Keresni kell az egyre nagyobb és értelmetlenebb kihívásokat, mert hát feszültség, görcsös akarás nélkül üres az élet. Felejtsünk el mindent magunkon kívül, mert hát ezt megérdemeljük „de megám”. Érdekes módon, nagyobb tragédiák után, azt lehet mondani, hogy mindenki átértékeli az életét és a sablon gondolkozását. A talmi tárgyi értékek a felhalmozás az észnélküli program és „fogyasztói élménykeresést” mindenkinél felváltja a tényleges és igaz értékek keresése a közös civilizációs sablonok elvetése, elhagyása. A nagy kérdés, miért nem megy ez alapból, miért kell ehhez halálos betegség, vagy baleset, vagy egy szerettünk elvesztése? Miért?...

Veszprém -Ják
2018. október 12.

Szelestey P. Attila