Évfordulók

Pollack Mihály halála
1855. január 3.

Bécsben született, édesapja Josef Pollack építőmester volt. Tanulmányait is ott végezte a Képzőművészeti Akadémián. Pestre 1798-ban érkezett Pestre, ahol haláláig élt. A pesti Szépészeti Bizottság elnöke lett. 1815–19-ben épült fel Festetics Antal a leggazdagabb köznemes Dégi kastélya. Másik hagy műve József nádor Alcsúti kastélya volt. Ő tervezi a Deák téri evangélikus templomot a Ludovika Akadémiát a Szekszárdi Megyeházát és számos főúri kastélyt és középületet. Legismertebb alkotása, a Magyar Nemzeti Múzeum (1837–47), melynek előképe a Dégi kastély volt. Klasszikus, sallangmentes elegáns stílusa messziről felismerhető.

Mádéfalvi veszedelem
1764. január 7.

Mária Terézia Erdélyben három székely és két román ezredet akart felállítani. A székelyek tiltakoztak önállóságuk csorbítása ellen.1764. január 7-én, körülbelül 200 embert gyilkoltak meg köztük nőket és gyermekeket is. Sokan Moldvába menekültek, ahol a csángó falvakban leltek menedékre. Hadik András tábornok közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, akik új falvakat hoztak létre. A falvak elnevezései önmagukért beszélnek: Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva. A székelyek 1899-ben emelték az emlékművet Madéfalván. Máig-e dátum a bukovínai székelység születésnapja!

Don kanyar
1943. január 12.

A 2. magyar hadsereg német követelésre 200.000 fővel, nyári felszerelésben foglalta el 1942 nyarán a Don folyó 200 km-es szakaszát az orosz csapatok feltartóztatását megkísérelve. A németek fegyvert és felszerelést ígértek, amiből nem lett semmi. Elérkezett 1943 tele, mely nem a XXI. századi magyar tél +8 C fokkal, hanem a XX. századi orosz -25 C fokkal. A korszerűtlen fegyverek sem működtek és hát ismerjük a mondást az oroszok annyian voltak, hogy egy magyarra három-négy is jutott. Az oroszok 1943. január 12-én áttörték a védvonalunkat és 3-4 nap alatt több mint százezer magyar katonát mészároltak le. Jó két hét múlva a németek döntő vereséget szenvedtek Sztálingrádnál. Szinte minden magyar család gyászolja a hírhedt Don kanyarban elesett családtagját! Tisztelet az elhunyt hősök emlékének, Tisztelet Nekik!

Az Árpád-ház kihalása
1301. január 14.

1301. január 14-én elhunyt III. András az „Utolsó aranyágacska”, s vele fiágon kihalt a magyarságot közel félezer évig vezető dinasztia, akiket a köznapi szóhasználatban Árpád-háznak hívunk. E haláleset hatása, mely fiú utód nélkül hagyta a nemzetet máig tart. Karizmájuk, ízig-vérig magyarságuk, egészen más irányt és erőt adott hazánknak, mint a Mohács utáni Ausztriai-ház, kik közül még a jószándékúak is idegenként bántak a magyarsággal. Emlékezzünk igaz királyainkra, kik nem voltak hibátlanok, de felemelték és magasban tartották a magyarságot Európában és a nagyvilágban egyaránt!

Munkács vára elesik
1687. január 17.

1687. január 17. Zrínyi Ilona által védett Munkács vára az utolsó, mely még tartotta magát a Habsburg önkényuralom ellen, megadta magát, és e napon Antonió Caraffa tábornok bevonult a várba. A Csúfos Vasvári békétől induló „kuruckodásnak”, mely a törökök kiverése után a Habsburg elnyomás ellen indult egyik különleges epizódja Munkács hősies védelme. A Rákóczi árvák édesanyja a felkelés vezetőjének, Thököly Imrének házastársa példát mutatott hazaszeretetből. Lipót Bécsbe vitette a családot, ahol pár nap után lányát kolostorba vitték, fiát, pedig a Jezsuitákhoz, akit soha többé nem láttott. Míly fintora a sorsnak, hogy távol hazájától azon török földön érte a halál, melynek hódító ereje ellen családjának összes tagja minden erejével küzdött. Ilona élete összefonódott a „két pogány közt” vergődő harccal. Édesapját Péter bánt, nagybátyját Frangepán Ferencet lefejezték Lipót parancsára, annak a Lipótnak, aki gyermekei gyámja és egyben ellensége volt. Másik nagybátyját, Miklóst egy vadkan ölte meg gyanús körülmények között. Ükapját a szigetvári hőst a törökök ölték meg. Második férje Thököly mellett sem pihenhetett. Nem is akart pihenni, hanem megőrizve a Zrínyiek és Frangepánok fél évezredes küzdőszellemét, abban a vészterhes időben a maga kezébe vette a kormánypálcát. Emléke soha nem halványulhat el.

Szent Margit ünnepe

1270-ben e napon hunyt el IV. Béla és Laszkarisz Mária Bizánci hercegnő lánya a nyulak szigetén, melyet ma róla elnevezve Margit szigetnek hívunk. Neve összeforrt a tatár dúlással. A Muhi csatából a horvát végekig menekült Béla és családja kísérőikkel. Itt született Margit Klissza várában. Szülei a kataklizma után Margitot engesztelésül Istennek ajánlották. Kisgyermekkorát Veszprémben a Domonkos apácák kolostorában töltötte, majd 10 éves kor körül költözött a Nyulak szigetére. Több királyi kérőt visszautasított és a legnagyobb alázattal élte életét a kolostorban. Halála után hat évvel már boldoggá avatták, de csak 1943-ban emelte a Szentek közé XII. Piusz, nagynénjének Szent Erzsébetnek napján november 19-én. Veszprémben a Szent Katalin kolostorrom, köznyelven Margit romok és az 1938-ban épült Margit templom is híven őrzi emlékét.

Magyar kultúra napja
január 22.

E napon emlékezünk arra, hogy Kölcsey Ferenc végső formába öntötte ódáját, mely később a magyarok himnuszaként vált ismerté.

1844-ben hangzott el először a Nemzeti Színházban Erkel Ferenc zenéjével. Egyedül az utolsó királykoronázásakor 1916-ban (IV. Károly) hangzott el a magyar himnusz a birodalmi helyett. Igazán hivatalossá bármilyen hihetetlen, csak az Alkotmány 1989-es módosításakor vált Kölcsey költeménye. A kultúra napját Fassang Árpád zongoraművész 1985-ben javasolta, majd 1989-től folyamatos megtartása. A magyar kultúra sokszínűsége, mélysége identitásunk fő oszlopa. Weöres Sándor kortárs költő 1989-ben e napon január 22-én hunyt el.

I. Mátyás magyar királlyá választása
1458. január 24.

Ha igaz, ha nem, de az emlékezet szerint Hunyady Mátyást a Duna jegén kiáltotta ki az országgyűlés a magyarok királyává. Nem származása, hanem atyja tettei emelhették ily magasra, de nagybátyja fegyveresei is rásegítettek. Könyveket lehetne megtölteni az előzmények elemzésével, de ehelyett kijelenthetjük, hogy ezen a zimankós téli napon Magyarország egyik legkiemelkedőbb uralkodójának üstökös szerű pályafutása kezdődött el.

Karlócai béke aláírása
1699. január 26.

A Habsburg vezetésű Szent Liga illetve a Török birodalom képviselői 25 évre fegyverszünetet kötöttek. Gyakorlatilag felszabadult a Magyar királyság területe a Temesköz kivételével a török fennhatóság alól. Savoyai Jenő Zentai győzelmei vezettek idáig. 1716-ban Péterváradnál ismét megsemmisítő vereséget mért a törökre. A Habsburg ellenes magyarok vezetőjét a törökországi száműzetésben élő Thököly Imrét a távoli Nikodémiába küldték. Legtöbbször az 1686-os Buda visszafoglalását szoktuk a török uralom megszűnéseként keltezni, de igazából itt Karlócán került a pont az í-re. A Balkán még közel két évszázadig maradt Oszmán uralom alatt. A felszabadítók hálaképpen mit vártak el tőlünk nem kell ecsetelnem. 1945 után ismét megtapasztalhattuk ezt az élményt. Az erős és erőtlen mérlegének billenését, sohasem az emberség és a tisztelet súlya határozza meg.

Balassagyarmati felkelés
1919. január 29.

A hivatalosan 1921-ben megalakuló Kisantant államok, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia már a Világháború lezárása után a végletekig legyengült magyarság ellen szövetkezett és kielégíthetetlen rablás vágyuk nem bírt határokat. Ismert, hogy a románok a Magyar Nemzeti Múzeumot is ki akarták rabolni, amerikai tábornok ostorral verte ki őket. A csehszlovákok is a végtelenbe és tovább, talán a Földközi tengerig akartak terjeszkedni. Balassagyarmatot is elfoglalt Cseh légiót 1919. január 29-én a csekélyszámú magyar katonaság mellé álló gyarmati polgárság kiverte a betolakodókat. A város 2005-ben hivatalosan is megkapta a Civitas Fortissima címet.

Tisztelet a hősöknek!

Könyves Kálmán halála
1116. február 3.

Kiemelkedő műveltségét annak köszönheti, hogy nagybátyja Szent László eredetileg papnak szánta. Elnyerte az Egri és Nagyváradi püspöki stallumot is, de felszentelése elől Lengyelországba szökött. László, Kálmán öccsét, Álmost jelölte utódjául, mivel neki fia nem volt. Lánya Piroska Iréné néven később bizánci császárné lett. László közvetlenül halála előtt meggondolta magát és Kálmán nevezte meg örökösének. Álmos ebbe sohasem nyugodott bele. Állandóan „fúrta” bátyját. Szokás szerint Álmosnak is kialakult egy támogatói köre, akik később királyként duplán tartották volna a markukat. Kálmán sokszor megbocsátott, de egyszer elfogyott a türelem és megvakíttatta Álmost és annak fiát, Bélát is. László rendkívül szigorú törvényein enyhített. Híres mondása: Boszorkányok, pedig nincsenek! Az első keresztes háború hadai Nyugat-Európa felől Magyarországon vonultak át és nagyon sokszor fosztogattak. Volt, hogy az őket kísérő magyar csapatokra támadtak. Kálmán többször megverte őket. A derékhad vezérével Bouillon Gottfrieddal kibékült és erős felügyelettel kikísérte őket Magyarországról. 1099-ben a Kijevi nagyfejedelem szövetségeseként Przemyslinél vereséget szenvedett. Itt hunyt el Rád/Ják nembeli Koppány egri püspök is az ősgeszta (1080 körül) írója. Elfoglalta Dalmáciát. Ő vetette meg az alapjait a Horvát-Magyar perszonáluniónak, mely 800 évet élt. Utóda fia II. István lett, aki fiú utód nélkül hunyt el. István ezért halála előtt megkerestette vak Álmos fiát, vak Bélát és utódjának tette meg.

Kálmán királynak, aki az egyik kiemelkedő Árpádfi volt hírét, személyét a megvakíttatott Álmos utódai befeketítették. Gnómnak kiáltották ki, akiről csak szörnyűségeket lehet mesélni.

Béri Balogh Ádám halála
1711. február 6.

Katona nemes család sarja, vasi főszolgabíró. Fiatalon a török ellen harcolt, majd 1704-ben csatlakozott a kuruc felkelőkhöz. Vas vármegyeiként innen toborozta katonáit. Vitézségével kitűnt szinte azonnal ezredesi rangot kapott. Többször eljutott Bécsig, mint lovas portyázó rettegett híre volt a Habsburgok előtt, csakúgy, mint unokatestvérének Bezerédj Imrének. Mindkettőjüket kivégezték a szabadságharc alatt. Csakhogy, Bezerédj Imrét árulás miatt magyar részről, Balogh brigadérost (ezredes és tábornok közti rang volt) a császáriak, pedig apósa Festetics Pál I. Lipót feltétlen híveként folyamatosan átállásra biztatta.

Batthyány Lajos miniszterelnök születése
1807. február 10.

Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, aki mindent megtett az alkotmányos monarchia érdekében. 1848. március 17-én bízta meg V. Ferdinánd magyar király kormányalakításra. Létrehozta a nemzetőrséget, majd májustól a honvédséget is elkezdte szervezni. Augusztusban az Országgyűlés megbízásából Deákkal a királyhoz megy, hogy a szerb felkelőket állítsa le, szintúgy a horvátok támadását Jelasiccsal az élen. Még azt is felajánlotta Jelasicsnak, hogy békés úton különválhat Horvátország. Szeptember 11-én a horvátok betörtek hazánkba. Batthyány szeptember 13-án népfelkelést hirdetett. 28-án újra elment Bécsbe, hogy kompromisszumra jusson a királlyal. Szóba sem álltak vele! Pákozdnál 29-én megvertük Jelasicsékat. Október 2-án lemondott Batthyány és közkatonaként belépett a Vasi nemzetőr seregbe. Csatában karját törte. 1849. január 8-án Budán elfogták a császáriak. Perbe fogták a’48-as tavaszi tetteiért, melyet a király által kinevezve alkotmányos keretek között végzett. ’49 október 6-án az Új épületben golyó által kivégezték. Ez a „kegy” is azért volt, mert az akasztást, amire ítélték, nyaksebe miatt, melyet önkezével okozott, nem tudták végrehajtani. Alakját, tetteit a magyar hazáért feláldozott életét nem szabad soha elfelejteni!

Anjou Hedvig és Jagelló Ulászló házasságkötése
1386. február 18.

Nagy Lajos lánya, Anjou Hedvig lengyel királynő férjéül fogadja a litván nagyfejedelmet II. Jagelló Ulászlót. Így kialakul a lengyel-litván unió, s a litvánok felveszik a kereszténységet. (Litvánia területe kétszerese Nagy Magyarországnak) Utódaik lengyel-cseh-magyar uralkodók sorát adják, míg Mohács pontot tesz ennek a sornak is a végére. II. Jagelló Lajos halálával, illetve unokatestvére II. Zsigmond lengyel király halálával fiágon kihal Közép- és Kelet-Európán két évszázadig uralkodó dinasztiája.

Jókai Mór születésnapja
1825. február 18.

1825. február 18-án született a márciusi ifjak egyik meghatározó alakja, Petőfi, Vasvári, Irinyi és a többiek társa, akik új levegőt hoztak, lendületet adtak a sok évszázada helyben forgó malomkeréknek. Hány regényt írt, hány olyan történetet, amely a betűk ösvényén elvitt minket az ármány, szerelem, romantika a hősiesség világába, egyszóval az élet sűrűjébe felsorolni sem lehet. Számtalan kitüntetését, tisztségét, tagságát sem. Két évszázad távolából ezek a dolgok már fontosságukat el is vesztették. Ami viszont megmarad, amíg magyar ember él az a hazaszeretet, mely minden írásából, minden mozdulatából és gondolatából árad kiapadhatatlanul.

II. Rákóczi Ferenc elhagyja Magyarországot
1711. február 21.

Rákóczi Lengyelországba utazott, mert Nagy Péter cárral szeretett volna szövetségre lépni. Többé nem lépett magyar földre. Károlyi Sándor vezetésével 1711. április 30-án a Majtényi síkon a magyar szabadságharcosok zászlóikat átadták a győztes Habsburgoknak (a fegyvert nem tették le). A mutatott erő a tárgyalások és a külpolitikai nehézségek okán (Spanyol örökösödési háború) a Habsburgok a harcban résztvevőknek hűségeskü feltételével birtokaikat visszaadták és büntetlenséget szavatoltak. Szinte mindenki elfogadta e feltételt, de II. Rákóczi Ferenc kinek birtoka fél országnyi volt, nem alkudott meg. Igazság érzete nem engedte, hogy hűségesküjével megkérdőjelezze a szabadságharc jogosságát! Lengyelországból Angliába, majd Franciaországba utazott, ahol felesége révén rokon XIV. Lajos fogadta, de csak úgy franciásan, félhivatalosan. Lajos halála után rosszabbodott helyzete így elfogadta a törökök meghívását abban a reményben, hogy támogatásukkal új harcot kezdhet a Habsburgok uralom ellen.

II. István halála
1131. március 1.

Kálmán király fia egész életében küzdött a trónért, holott apja, már kisgyermekkorában 1105-ben megkoronáztatta. A megvakított Álmos pártja minden módon lázadt ellen. Harcolt apja hódításaiért Velencével Dalmáciáért, majd Vlagyimirt ostromolta, de a bárók hazaindultak, így ő sem tehetett mást. Bizánccal és a csehekkel is folyamatos konfliktusai voltak, de helyt állt és megtartotta a magyar hegemóniát lehetőségei szerint. Örökösévé unokaöccsét, Zsófia nővérének fiát, Sault tette. Saul édesapja Saul Bihari ispán volt. Halála előtt mégis Álmos fát Vak Bélát nevezte meg örökösének. A váltás oka ismeretlen, sőt több helyen olvasható, hogy nem is változtatott, csak a Béla pártiak „eltüntették” valamilyen módon Sault.

1848-49-es forradalom és szabadságharc
1848. március 15.

gróf Széchenyi Ödön halála
1922. március 24.

Nem kellően megbecsült, holott édesapja örökségét vitte és fejlesztette tovább. Leginkább arról ismert, hogy létrehozta előbb az önkéntes, majd a hivatásos tűzoltóságot előbb hazájában Magyarországon, azután az Oszmán birodalomban is. Kiemelkedő érdemeiért, egyedüliként kapta meg a pasa méltóságot úgy, hogy nem kellett áttérnie muzulmán hitre. Törökországi tartózkodását ideiglenesnek tervezete, de munkái elhúzódása miatt élete második felét ott töltötte és ott is hunyt el. Első feleségétől még Magyarországon született két gyermeke. Második feleségétől négy gyermeke született már Isztambulban. Gyakran hazajárt és gyermekeit is taníttatta magyar nyelvre. Szinte felsorolhatatlan azon közügyek száma, amelyekben vezető szerepet játszott. Az Első Magyar Utazási Társaság a Budapesti Hajósegylet a Budai Népszínház alapítását segélyező bizottmány a Magyar Kereskedelmi és Iparegylet a Magyar Kertészeti Egylet.1865-ben újjáalakult Pesti Sakk-kör elnöke.1867-ben a Hableány nevű gőzhajón Folmann Alajos társaságában átkelt vízi úton a kontinensen Párizsba a Világkiállításra. III. Napóleon Becsületrenddel tüntette ki. Nevéhez fűződik a Budavári sikló 1868-ban az Újpesti Hajógyár alapítása a budapesti fogaskerekű stb. Ne felejtsük el!

Janus Pannonius halála
1472. március 27.

Igazi magyar sors Csezmicei Jánosé, vagy ahogyan ismerjük Janus Pannoniusé. Kisnemesi család sarja. Egy nézet szerint Vitéz János esztergomi érsek, bíboros unokaöccse, aki a tehetséges, tudásra fogékony fút Itáliába taníttatta a legmagasabb szinten. Költői vénája hamar megmutatkozott. Nagy szükség volt itthon a tanult főkre, így Mátyás uralkodásának első évében hazahívták a már világot járt és igen magas képzett Jánost. Rövidesen elnyerte a pécsi püspökséget. A királynénak Podjebárd Katalinnak tanítója is volt annak korai haláláig, majd királyi kancellár. 1471-ben Mátyás nyugati orientációjú politikája miatt, hogy a törökökkel békét kötött, többen úgy érezték elárulta a Hunyadi hagyományt. Vitéz János vezetésével összeesküvést szőttek a király ellen. Közéjük állt Janus Pannonius is. Vitézt bebörtönözte a király. Unokaöccse Velencébe akart szökni, de a mai Horvátországban lévő Medvevárig jutott, ahol tüdőgyulladásban elhunyt. A reneszánsz legnagyobb magyar költője távozott. Legtöbbet idézett verse a Pannonia dicsérete:

I. Mátyás, a Magyar Szent Koronával való megkoronázása
1464. március 29.

Mátyást 1458 telén választja királyának a magyar nemzet, de a hivatalos a Magyar Szent Koronával való megkoronázására, csak 1464 nagycsütörtökén március 29-én kerül sor. Ennek oka, hogy 1440-től 1464-ig a korona III. Frigyes kezében volt. Habsburg Albert halála után özvegye, Zsigmond magyar király és Német-római császár lánya Erzsébet vitte magával a koronát, hogy még akkor megnem született fiát a későbbi V. Lászlót királlyá tudja koronáztatni. Így I. Ulászló, majd Hunyady János kormányzósága és V. László kérészéletű királysága után e márciusi naptól I. Mátyás senki által meg nem kérdőjelezhetően a magyarok királya. Akkor még nem, de ma már tudjuk, hogy a legnagyobbak közül való.

Thury György, a Dunántúl oroszlánjának hősi halála
1571. április 2.

Thury György neve összeforrt Palotával és Kanizsával. Palotát 1566 kora nyarán védte meg, majd Szigetvár ostroma után a Nyugat-Dunántúl legfontosabb végvárát Kanizsát bízta rá Miksa király. Nevezték őt a magyar El Cíd-nek a XI. századi ibériai hősről, aki a mórok elleni védelem legendás hőse volt. György kapitány nyughatatlan volt, ahol tudott ártott a török megszállóknak. Már a nevétől is megfutottak. 1571. április 2-án hosszas előkészületek után 600 fős török sereg csalta kelepcébe Thury György 150 fős csapatát. Orosztony község határában a Malom árok patak, vizenyős partja mentén csaptak le lesből a törökök. Nem véletlenül szerveztek ekkora túlerőt, hiszen a kapitány 60-nál is több párviadal győztese volt. A négyszeres túlerőt ő sem bírta legyűrni. Sisakját eldobva küzdött, hogy élve ne tudják elfogni. Fejét Isztambulba vitték a szultán elé. Testét a nagy Zrínyi Miklós a szigetvári hős fia, György temettette el Kanizsa határában. A tudomány mai állása szerint erős a valószínűsége, hogy a mai Nagykanizsa területén álló Inkey kápolna épülete alatt nyugszik a török hódoltság e kiemelkedő vitéze. Eredeti síremléke, amelyet Zrínyi György emeltetett a török korban háborítatlanul állt, majd a XVIII. század elején az osztrák sereg lerombolta. A kápolna épülete elhanyagolt, galamb guanó fedi padlózatát vastagon. Az ablakok beüvegezésével és kitakarítással viszonylag kis ráfordítással sokat lehetne javítani az összképen. 2024. április másodikára a Szelestey család emlékfát ültetett a Thury kopjafához Orosztony határában ősapjuk emlékére.

Muhi csata
1241. április 11-12.

1241. április 11-én IV. Béla Muhinál megütközött a tatárokkal, s lett a bukás után a második honalapító!

József Attila születésnapja, a magyar költészet napja
1905. április 11.

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.

Kész a leltár

A Habsburg ház trónfosztása
1849. április 14.

A Debrecenben kihirdetett trónfosztás, majd öt nap múlva a Függetlenségi nyilatkozat, nem hozott eredményt, viszont a hadsereg tisztjei közül sokaknak dilemmát okozott. Görgei sem értett egyet vele, sokan ki is léptek a seregből. Vesztettünk, mert az európai nagyhatalmi érdekek így kívánták. Esélyünk nem volt a győzelemre, de másfél éves küzdelmünk nem volt hiába való. Megmutatta erőnket.

Jáki Nagy Márton, Vasi, Zalai ispán, Szlavón bán újratemetése
2024. április 21.

III. Béla halála
1196. április 23. Nagycsütörtök

Sokan az Árpád-kor csúcspontjának tartják uralkodási idejét. Hozzá kötik az írásbeliség kötelezővé tételét a királyi kancellárián. Vak Béla király unokája Mánuel bizánci császár udvarában nőtt fel, előbb túszként, majd bizánci trónörökösként. Sokat tapasztalt a volt Római birodalom keleti központjában. Hazatérve rendet teremtett. Mindkét felesége nemzetközi tekintélyét emelte a magyarságnak. Chatillon Anna Antiókhiai hercegnő és Capet Margit francia királylány révén erősödtek meg a ciszterek, több új kolostort is alapított nekik. Mánuel halála után visszafoglalta Dalmáciát és elfoglalta Szerbia és Bulgária nagyrészét. Fogadalmat tett Szentföldi hadjáratra, de később átruházta kisebbik fiára a későbbi II. Andrásra. A fáma szerint csak a Bizánci és a Német-római birodalomnak volt nagyobb az éves jövedelme.

Szent György napja
április 24.

Szent Mihály arkangyal földi megtestesítőjének ünnepén tartottuk a róla elnevezett Jáki monostor templom születésnapját. Egy XVII. századi dokumentum szerint 1214-ben Jáki Nagy Márton a Ják nemzetség aktuális feje alapította. 2014-ben három napos rendezvény sorozattal ünnepeltük e jeles eseményt. A legújabb feltárások alapján, már több mint egy századdal régebbi, kisebb templom állt a helyén, sőt a kolostor falai is az „új” templomtérben folytatódnak.

I. Géza halála
1077. április 25.

Vászoly unokája beleszületett a trónért való küzdelembe. Vélt, vagy valós okoknál fogva a harc István-Koppány óta tartott. Közismert Géza atyjának I. Bélának és nagybátyjának I. Andrásnak konfliktusa. András király, öccsének bajnok Bélának ígérte a trónt, de idős korában megszületett fia Salamon kedvéért ezt az egyeséget felrúgta. Béla legyőzte Andrást, aki 1060 óta nyugszik az általa alapított Tihanyi apátságban. Bélára 3 év múlva rádőlt a trón, így Salamon sógora IV. Henrik Német-Római császár segítségével elfoglalta a trónt. Unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval kiűzte a besenyő, úz rablóhadakat. Géza, öccsével fellépett a német befolyás ellen, mely fegyveres konfliktushoz vezetett. Győztek Mogyoródnál, de csak rövid hároméves uralkodás jutott neki osztályrészül. Halála, tükrözte egész életét. Pozsony vára alatt történt, amikor az ide szoruló Salamonnal, aki trónfosztása után is állandó fenyegető tényező maradt, béketárgyalásokat folytatott.

Wesselényi összeesküvés
1671. április 30.

Wesselényi Ferenc nádor, kiről az összeesküvés kapta a nevét, már nem élt, ahogyan a vadkan balesetben szerencsétlenül járt Zrínyi Miklós sem. Testvére Zrínyi Péter Horvát bán lett a vezér. mellette lefejezték sógorát Frangepán Ferenc Kristófot, és Nádasdy Ferenc országbírót is ezen az április végi napon. Frangepán Katalin ki férje mellett (Zrínyi Péter) tevékenyen részt vett a szervezkedésben grazi börtönében megőrült, ugyan úgy, mint fia az utolsó Zrínyi fiágon, János Antal 1703-ban. A csatában hősiesen küzdő vitézek az összeesküvésben nem voltak tapasztaltak, így pillanatok alatt összeomlott a szervezkedés. Zrínyi Péter és Frangepán Katalin másik gyermeke Ilona, majd annak fia II. Rákóczi Ferenc harcolt később, családjuk és az egész magyarság tisztességének védelmében!

A festményen szemből nézetben bal felülről indulva a következő személyek láthatóak. Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter Horvát bán, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, Thököly Imre felvidéki, majd erdélyi fejedelem, Frangepán Ferenc Kristóf horvát-magyar főúr, Zrínyi Miklós Horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró. Középen II. Rákóczi Ferenc, Mányoki Ádám festette portré után.

A magyar sereg kapitulálása a majtényi síkon
1711. április 30.

A majtényi síkon 1711. április 30-án kapitulált a magyar sereg a győztes Habsburg hatalom előtt, de fegyvereit megtarthatta, csak 149 kuruc zászló földbeszúrása jelentette a vereség elismerését. A Magyar királyság teljes beolvadását a Habsburg birodalomba 1848-ig sikerült elkerülni e dicső szabadságharc eredménye képpen. II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem és társai sok-sok ezren tartották meg a török után kivérzett magyarságot, magyarnak! Tisztelet és főhajtás nekik!

IV. Béla halála
1270. május 3.

A második honalapítóként ismert királyunk az 1241-42-es tatár, helyesebben mongol invázió után újjáépítette hazánkat. Pontosan soha nem tudjuk meg a veszteség mértékét. A legelterjedtebb nézet szerint a lakósság fele pusztult el. Béla a tragédia előtt nagyapja, III. Béla birodalmát akarta újra éleszteni, ezért sok birtokot visszavett azoktól, akik szerinte jogtalanul bitoroltak királyi földeket. jelenlétében nem ülhettek le a főurak sem. A Tatárjárás után fordított politikáján, mert józanul belátta egymaga nem mentheti meg az országot. Magán várak sora épült az eljövendő támadások kivédésére.

III. László halála
1206. május 7.

Imre király és Aragóniai Konstanca királyné gyermeke. Édesapja halálát érezvén 1204. augusztus 26-án ifjabb királlyá koronáztatta. Imre halála előtt öccsére bízta fia gyámságát. Arra az Andrásra, aki kamasz kora óta támadta bátyját a trónért. Konstancia királyné kisfiával Bécsbe menekült, ahol hamarosan elhunyt egy sohasem uralkodott magyar király a kis László.

István-Koppány emlékmű
2024. május 10.

Ezen a napon került átadásra Veszprém városának ajándékba a közadakozásból létrejött kőtrónus. Az ötlet több, mint évtizedes volt. Eredetileg szobrot szerettem volna, de az kellő anyagi erő és támogatás híján nem valósulhatott meg. Az emlékmű szimbolikus jelentése a magyar-magyar közötti évezredes törés begyógyítása a megbékélés, egymás tisztelete a haza közös emelése. Helye a történelmi Betekints völgy északi végén a több, mint 200 éves Kiskuti csárda kerthelysége. A két államférfi tiszteletére két fát ültettem. Egy libanoni és egy Himalájai cédrust.

507 esztendeje született, egyik legnagyobb törökverő vitézünk a magyar honvédelem bajnoka Thury György
1519. május 20.

Thury György a különböző források szerint 1518, vagy 1519-ben született. Senki sem tudja pontosan mikor, ezért mi biztosra megyünk és 2018-2019-ben két éven át emlékezünk a nagy törökverő vitéz várkapitány születésének 500. évfordulójára. Léva, Palota, Kanizsa kapitánya, Dunántúli főkapitány helyettes. Dokumentáltan 60 párviadal győztese. 1571-ben cselvetés által halt, hősi halált.

2019 nyarán a Bakonyi poroszkálók csapata Csepin Péter vezetésével kilovagolt Nagytúrra, illetve a palásti csatatérre. Előbbihez annak okán, hogy 507 esztendeje ott született a török hódoltság korának kiemelkedő bajvívója, portyavezére, várkapitánya, ki alulról indulva lett Bars vármegye főispánja, Léva, Palota, Kanizsa hős védője, a Dunántúli főkapitány helyettese. Dokumentált viadalainak száma legalább öt tucat, legendák szerinti száma több száz. Péterék egy míves Thury mellszobrot is vittek ajándékba György szülőfalujába, Nagytúrra, ahol a polgármester úr vette át a közösség nevében. Ellátogattak az 1552-es palásti csata helyszínére, ahol a helyiek szép emlékparkot hoztak létre, szlovák és magyar nyelvű táblákkal. Olyan szövegek olvashatóak ezeken a tablókon, melyek a tiszteletnek, megbecsülésnek, barátságnak alapkövei lehetnek bárhol a nagyvilágban. Ilyen közös emlékhelyek sokaságára lenne szükség szerte a Kárpát-medencében, mely nagyot fordíthatna a fennálló ellentétek elsimításának irányába. Számomra külön megtiszteltetés volt, hogy az általam tervezett pólót is magára öltötte a csapat, s így egy parányival én is részese lehetem e felemelő túrának. Köszönöm!

Ha többet szeretne megtudni Thury Györgyről: 1566 Thury György

Buda ostroma
1849. május 21.

A Tavaszi hadjáratot megkoronázó győzelem, mely a magyar fővárost ismét magyar kézbe helyezte. Utólag sokan bírálták Görgei döntését, hogy miért nem használta ki a helyzeti előnyét és miért nem üldözte a megvert osztrák csapatokat, helyette két hetet elvesztegetett Budán. A mi lett volna, ha kérdésre a válasz: ugyanezen a napon Ferencz József és I. Miklós orosz cár megegyezett 200.000 fős orosz segélyhadak megindítására a magyar szabadságharc leverésére.

Trianon
1920. június 4.

Szomorúan, de hittel emlékezünk a Trianoni békediktátumra!

Győri csata
1809. június 14.

Napóleon seregei az ibériai félszigeten harcoltak, s ezt kihasználva II. Ferenc osztrák császár és magyar király hadat üzent a franciáknak. 1809. április 10-én. Április 23-án József nádor jelképesen körbe küldte a véres kardot, azaz fegyverbe hívta az ország nemességét. Ez ősi hagyomány, mely a nemesség kötelessége és kiváltsága is volt egyben, hogy ne anyagiakkal, hanem vérével adózzon. Akkor még nem tudták, hogy ez az utolsó inszurrekció. Május 13-án Napóleon Bécsben vacsorázott. Az osztrák császári hadak dél felé vonultak vissza és június 14-én Győr mellett ütközött meg a két sereg. Napóleon armadája a kor legkorszerűbb és legfegyelmezettebb serege nem könnyen, de felülkerekedett. A nem reguláris inszurgensek egyéni vitézsége kevesebbet ért, mint a kiképzett katonák tudása. Több mint hatezren vesztették életüket, a franciák közül kb. háromezren. Napóleon augusztus 31-én töltött egy napot Győrben. A következő évben a legyőzött II. Ferenc lánya Mária Lujza Napóleon felesége lett. 2. férje Napóleon bukása után Neipperg gróf, kinek fia Vilmos apja nevét olaszosan Montenuovóként használta, Batthyány Julianna férje lett. Mauzóleuma a Baranya vármegyei Bólyon található.

Babenberg-ház kihalása
1246. június 15.

Civakodó Frigyes osztrák herceg 1246 tavaszán a magyarokra támadt, miután legyőzte a cseheket. A harc Közép-Európa hegemóniájáért folyt. A Lajta parti csatában Frigyes győzött IV. Béla és veje Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem ellen. A győzelem ellenére Frigyes elhunyt a csatában és vele sírba szállt az évszázadok óta Ausztriát uraló dinasztia. A következő évtizedekben a cseh a magyar király vetélkedett az osztrák hercegségért, majd a „semmiből” német királlyá megválasztott Habsburgi Rudolf lett a nyerő, aki a Dürnkruti csatában IV. László magyar király hathatós támogatásával megverte a cseh nagykirályt II. Ottakárt. A folytatást ismerjük.

Salamon halála
1087. június 21.
(fiktív időpont, mert pontosan nem ismerjük, de nagyságrendileg- e körül)

Már születése is bonyodalmakat okozott, hiszen atyja I. András öccsének Bajnok Bélának ajánlotta a trónt. András ígéretét megszegve fiát 1057-ben három évesen megkoronázta. Béla felkelt András ellen és 1060-ban legyőzte. A király teste azóta nyugszik Tihanyban. 1063-ban rejtélyes módon a trónemelvény rádőlt Bélára és meghalt. Salamon ekkor átvette a hatalmat sógora IV. Henrik a német-római császár hathatós támogatásával. Unokatestvéreivel kiegyezve nekik átadta az ország harmadát. Közel 10 évig jó volt a viszony együtt harcolt Gézával és Lászlóval a besenyők, úzok és csehek ellen. Megromlott a viszony és 1074. március 14-én Mogyoródnál legyőzték. Géza vette át a hatalmat. Moson és Pozsony vármegyét tudta megtartani. Az 1077-től király I. László ellen merényletet tervezett, így László 1081-ben fogságba vetette és csak 1083-ban István szenté avatásakor bocsátotta szabadon. Ezután mi történt vele, csak találgatni lehet. Felbukkan, mint rablólovag és mint szerzetes is. Hányatott sorsa alapján mindkét lehetőségre pályázhatott.

Aba Sámuel halála, Ménfői csata
1044. július 5.

Az egyetlen „Árpád-házi” király, aki nem Árpád vérből való. István sógora az első magyar választott király. István idejében nádori hivatalt viselt, tehát a második ember volt. István utódául unokaöccsét Orseolo Pétert tette meg, melynek több oka is lehetett. Az egyik a vérségi származás a másik a keresztény hit tovább vitele. Aba nembeli Sámuelt kazár törzsfőnek tartják, így valószínűsítik, hogy eredetileg családja zsidó hitű volt, erre utal neve is. Sámuel király vissza akart térni az István előtti időkhöz, amikor a magyarság még a hagyományos szabadságban élt. Megakarta adóztatni a nemességet és az egyháziakat is. Természetesen ez a hierarchia tetején élőknek nem tetszett. Seregestől átálltak a német hűbériséget választó Péterhez, elfelejtve azt, hogy pont ezért zavarták el a trónról. 1044. július 5-én Ménfőnél Ottó és Henrik császár serege, megverte az így meggyengült Sámuel vezette maradék magyarokat.

IV. Kun László halála
1290. július 10.

Az Árpádok utolsó előtti uralkodója, kinek idejében már olyan erősek lettek a „kiskirályok” bárók a nemesség vezető rétege, amellyel László már nem tudott megbirkózni. Az István-kori királyi birtokok töredékével rendelkezett az eladományozások miatt, így hatalma is csak töredéke lehetett. A királyok azért adományoztak, hogy a megajándékozottak növekvő erejükkel támogassák őket. Rövid ideig ez működött is, de amikor már akkora hatalommal bírtak, hogy ligákba tömörülve erősebbek lettek a királynál, akkor sajnos nem az ország, hanem az önös érdekek kerültek előtérbe, ahogyan előtte és utána is mindig a történelem folyamán. A Gutkeledek, Csákok, Kőszegiek egymás között oda-vissza passzolgatták a hatalmat. Lászlót már gyermekkorában fogságba ejtették. E trauma miatt is halt meg fiatalon atyja V. István. Édesanyja Lászlónak kun volt, így az oligarhák ellenében kedvelt kunjaihoz menekült. Kihalt az osztrák fejedelmi család a Babenbergek, így II. Ottakár cseh király, Közép-Európa, akkori legerősebbje elakarta foglalni, nemkülönben Magyarországot is uralma alá akarta hajtani. A választók a Német birodalom élére egy kis hatalmú grófot Habsburg Rudolfot tették, mondván ő könnyen irányítható. László két tűz közé került. Ő és tanácsadói úgy érezték a cseh veszély az erősebb így Rudolf mellé álltak. 1278. augusztus 26-án Morva mezőn, Dürnkrutnál az egyesített német-magyar hadak legyőzték Ottakárt, aki meg is halt a csatatéren. Ottakár nagyanyja III. Béla lánya Konstanca volt. Itt kezdődött a Habsburgok felemelkedése. László keresztje a kun kérdés volt. A magyarok a kun szabadosság ellen lázadtak a kunok Lászlóban bíztak, s a végén a kunok ölték meg, mert úgy érezték elárulta őket, illetve nem tett eleget védelmükben.

Kroissenbrunni, vagy első Morvamezei csata
1260. július 12.

A Muhi vereség után menekülő IV. Bélát az osztrák herceg II. Frigyes, csak úgy engedte szabadon, ha három nyugati megye, Pozsony, Moson és Sopron átadásra kerül. 1242-ben visszafoglalta Béla e megyéket, de 1246-ban ismét Frigyes győzött, de holtan maradt a csatamezőn. 1250-ben meghalt utódja Hermann is. A megüresedett osztrák trónra Ottakár Morva őrgróf, későbbi cseh király és IV. Béla is igényt tartott. Béla jó stratéga és államférfi volt, de nem kiemelkedő hadvezér. 1254. május 1-én a Pozsonyi békében Béla és II. Ottakár cseh király osztozott az osztrák földön. Béla, Stájer föld nagy részét megkapta és fiát Istvánt, az ifjabb királyt nevezte ki a hercegség élére. 1260 nyár közepén csapott össze a két sereg. Magyar oldalon kun, besenyő, bolgár, szerb csapatok stb., cseh oldalon morva, brandenburgi, sziléziai, bajor katonák harcoltak. István előhadai sikereket értek el, de ezt Béla nem tudta kihasználni. Sajnos a hadiszerencse fordult és Ottakár hadai győztek. 1261. március 31-ei Bécsi békében Béla Stájerországot átadta Ottakárnak, viszont a cseh király feleségül vette Béla unokáját Kunigundát.

1278. augusztus 26-án Béla unokája IV. Kun László a II. Morvamezei csatában Habsburg Rudolf német király mellé állt, ahol legyőzték Ottakárt, aki a csatatéren elesett. Igy indult a Habsburg uralom osztrák földön.

Nándorfehérvári diadal
1456. július 22.

Ismert történelmünkben jelentősen több vereséget szenvedtünk, mint győzelmet arattunk. Bár az is igaz, hogy a rossz mélyebb nyomokat hagy. Egyik legnagyobb kivétel a nándorfehérvári diadal, mely egész Európát eufórikus örömmel töltötte el. Hunyady Jánosnak, Kapisztrán Jánosnak a várat védő Szilágyi Mihálynak és a sokezer névtelennek egész Európából soha el nem múló dicsőséget szerzett ez a győzelem. A Konstantinápolyt 1453-ban elfoglaló, azt Isztambullá tevő II. Mehmed, aki addig napra pontosan megjósolta diadalait, itt kénytelen volt meghátrálni és két emberöltőnyi ideig megszabadultuk a török pusztítástól. Sajnos utána bepótolták, de ez semmit nem von le a nándorfehérvári hősök érdemeiből. Ha igaz, ha nem, de Dugovics Titusz legendás önfeláldozása jelképe lett e küzdelemnek!

Szent László halála
1095. július 29.

I. István, II. András és IV. Béla mellett a legismertebb Árpád-házi király. Ő verte ki a kunokat és az Úzokat. Ő foglalta el Horvátországot, majd Ilona húga révén, aki az utolsó horvát király Zvonimir felesége volt, örökletesen a magyar királysághoz kötötte 1918-ig. Unokaöccsével Salamon királlyal voltak fegyvertársak és voltak ellenfelek is. 1082-ben börtönbe záratta Salamont, de a következő évben szabadon bocsátotta István, Imre szenté avatása során. A fáma szerint az első Szentföldi hadjárat egyik kiválasztott vezére volt, de még abban az évben elhunyt. A lovagkirály nimbusza máig él. A kővé vált aranypénz, patkójának a nyoma a Tordai-hasadékban, a sziklából vizet fakasztó, a halála után többszáz év múltán is a seregek élén megjelenő óriás László alakja nem halványul, közel ezer év után sem. Kárpát-medencei templomok garmadája őrzi nevét és freskóik alakját. Atributuma a harcibárd mindenhol felismerhetővé teszi. Zsigmond császár és magyar király, mellé temetkezett Váradra. A váradi regesztrában őrzik azon ítéletek emlékét, melyeket sírja mellett hajtottak végre.

V. István halála
1272. augusztus 6.

Kiváló hadvezér, de apjával Bélával nem tudott együttműködni. Előbb stájerföld hercege, majd ennek elveszítésével Erdély kormányzója. Isaszegnél 1265-ben legyőzte atyját. 1266-ban elfoglalta Bulgária nagy részét és felvette a Bolgár királyi címet. Apja halála után nővére Anna és apja főúri hívei Ottakárhoz menekültek, magukkal víve a kincstárt. Ezért háború tört ki, melyben István megverte Ottakárt, de a kincsek nem kerültek vissza. Szent István kardját máig Prágában őrzik. A bárói liga Gutkeled Joakim vezetésével elrabolta fiát, Lászlót. Istvánt e tett annyira leverte, hogy amit külföldi ellenség soha, nem ért el, azt saját urai megtették. Megtörték István erejét, egészségét. A Nyulak szigetén hunyt el egy jobb sorsra érdemes, kiváló hadvezér, egy két év uralkodási időt kapó magyar király.

Augsburgi csata
955. augusztus 10.

A 907-es pozsonyi győzelem után 911-ben az első Lech mezei más néven Augsburgi csatában ismét legyőzték a Keleti frank királyság és a Sváb hercegség egyesített hadait. 955-ben már nem sikerült, nagy vereségbe futottunk bele. A vereség mértéke vitatott, de egy biztos nyugati irányú hadjáratainknak véget vetett. Bulcsú vezér és Lél kivégzése sokkolta a magyarokat. Bulcsú egész Európát körbejárta győztes hadaival halhatatlan híre volt. Nagy Ottó 962-ben elsőként vette fel a Német-római császár címet. 972-ben Géza fejedelem elküldte hozzá követeit és szövetséget ajánlott.

Államalapítás és Szent István ünnepe
1083. augusztus 20.

Nagyboldogasszony napján hunyt el 1038. augusztus 15-én Szent István királyunk. Halálát megelőző napon felajánlotta a magyar Szent Koronát és országát Szűz Máriának, amely így Regnum Marianummá vált. 1083. augusztus 20-án a későbbiekben szentté avatott László királyunk közbenjárására Istvánt, fiát Imre herceget, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét szenté avattak. Augusztus 20-a máig népünk legnagyobb ünnepe, államiságunk, önállóságunk jelképe!

Dürnkruti, vagy II. Morvamezei csata
1278. augusztus 26.

II. Ottakár cseh király hatalma egyre nagyobbá vált. Előbb megszerezte a Babenberg örökséget IV. Bélával szemben, majd egészen az Adriáig tágította a cseh birodalmat. Vérszemet kapva a német-római császári címre pályázott. Hatalmától megijedő birodalmi rendek nem Ottakárt, hanem egy jelentéktelen „svájci” grófot Habsburgi Rudolfot választok német királynak. Csalatkozniuk kellet. Rudolf ügyes politikájával, több, mint fél évezredre a birodalom élére állította családját. (Napoleon tudta csak megdönteni. 1806. augusztus 6-án Habsburg Lotharingiai Ferenc lemondott a német-római császári címről.) IV. Kun László királyunk Rudolf mellé állt, őt gondolta kisebb ellenfélnek és ez aktuálisan igaz is volt. László hadai legalább kétszer annyian voltak, mint Rudolféi, igaz könnyű lovasok. Még így is Ottakár seregei voltak kis fölényben, de a hadiszerencse Rudolf mellé állt. A szerencse neve IV. László. A döntés súlyát 600 évig viseltük.

Mohácsi vész
1526. augusztus 29.

Oldalak ezrei születtek történészek tollából e témáról, s még azok is hallottak róla, akikhez legtávolabb áll a magyar történelem. Trianon mellett írott történelmünk legmegrázóbb eseménye. Az Oszmán birodalom kényszerterjeszkedésének eredménye. Mivel az óriásira növesztett hadsereget, csak hódítások árán lehetett fenntartani, újabb és újabb zsákmány után kellett nézni. Szulejmán hét hadjáratot vezetett ellenünk, melyek Bécset célozták meg, de igazából minket tettek tönkre. Az ország jelentős része elpusztult a lakosság közel fele halt meg, vagy hurcolták el. Az ezt követő vákuumba telepítettek Habsburg uralkodóink főleg német anyanyelvű lakosságot, illetve a környező főleg déli vidékekről a törökök elől menekülve délszlávok tömegei telepedtek le hazánkban. A vegyes lakosságra hivatkoztak a trianoni békediktátumban egyes politikusok, hogy nincs is olyan, hogy magyar, mert akkora a keveredés. A miértről természetesen mély hallgatás honolt, mely máig tart.

Máig vita tárgya, hogy fel kellett-e vállalni a küzdelmet 29-én Mohácsnál, vagy sokkal jobb lett volna elkerülni és később, megvárva a horvát és erdélyi hadakat, velük kiegészülve, egyenrangú erőként vívni meg a küzdelmet. Mohács fordulópontot jelent, de nem a vesztes csata miatt, hanem a megerősödő nyugat-európai hatalmak (tengeri kereskedelem Újvilág felfedezése, gyarmatosítás stb.) és a zsákmányéhes kelet között, gazdaságilag és morálisan is megroppant hazánknak, gyakorlatilag csodára lett volna szüksége, középkori státuszunk megőrzéséhez. Csoda nem lett, s ezért hívjuk-e a csatát vésznek, mely mélyrepülésünk megtestesült dátuma. Modern korunkban más kérdések merülnek fel, az emberiség túlélésében ez törpe jelenet, de identitásunkkal örökre összefonódik-e dátum, már akinek valamit jelent az, hogy magyar!

Buda visszavétele
1686. szeptember 2.

1684-ben jött létre a Szent Liga XI. Ince hathatós közreműködésével, ezért a megérdemelt és megkülönböztetett tisztelet a magyarság részéről személye iránt. A Szövetséges haderő, köztük 14.000 magyar katonával június elejétől ostromolta a várat, melyet szeptember 2-án sikerült visszafoglalnia. Az ország még nem szabadult fel a török uralom alól, de mégis szimbolikusan e korszak végét jelent-e dátum. Ekkor még nem tudták csak sejtették, hogy csöbörből-vödörbe kerülünk. Volt még később is hasonló „felszabadításban” részünk 1945 áprilisában.

Imre herceg halála
1031. szeptember 2.

Imre herceg István örököse vadkan vadászaton lelte halálát. Sokaknak beugrik Zrínyi Miklós hasonló halála. A párhuzam a gyanú miatt is megállja a helyét, hiszen mindkettő életerős, vitéz ember hírében állt. Imrét, Gellért csanádi püspök nevelte. Atyja intelmei is fennmaradtak. Veszprémben szüzességi fogadalmat tett a legenda szerint a Szent György kápolnában. II. Konrád elleni csatában 1030-ban Győrnél valószínűleg az ővé volt a fő érdem a győzelemben. Halálával István is megtőrt, s így jutott trónra nővérének fia Orseoló Péter. 1083-ban atyjával (augusztus 20), és nevelőjével, Gellérttel (szeptember 24.) együtt szenté avatták november 5-én.

Zrínyi kirohanása
1566. szeptember 7.

A legendás történetről minden magyar hallott. Szulejmán, akit a törökök történelmük egyik legnagyobb alakjának tartanak a mi szemszögünkből hazánk talán legnagyobb kártevője, Batu kán mellett. Pontosan sohasem tudjuk meg, de minimum a honfitársaink felét ölték meg, vagy hurcolták el. Mesterségesen felfújt birodalmának muszáj volt újabb és újabb hódítással etetni a gömböcöt. VII. és egyben utolsó hadjáratát indította Szulejmán hazánk ellen 1566-ban. Ismét győzött, de 20 ezer katonája, mellet, maga is itt lelte halálát (Szeptember 6-án hunyt el végelgyengülésben 71 éves korában) a táborban, majd másnap nagy ellenfele Zrínyi Miklós utolsó pár száz katonájával kitört a várból, ahol mindnyájan hősi halált haltak.

Pusztamarót a második Mohács
1526. szeptember 15.

Két héttel a mohácsi csatavesztés után a Budát is elfoglaló török seregek egészen a Dunakanyarig portyáztak zsákmány után kutatva. A Gerecse hegyei között Pusztamarótnál 20-25 ezer magyar menekült vette magát szekerekkel körül és megpróbált ellenállni a több mint 10.000 főt számláló török sereggel szemben. A különbség annyi volt, hogy a civil menekültekkel szemben reguláris török csapatok támadtak, ágyukkal felszerelve. A hősies küzdelem után majd minden magyar elesett! Az emlékezet szerint Robozi Mihály nemes úr látva a kilátástalan küzdelmet, előbb megölte feleségét, majd a török „darálóba” rohant. Kovács György szobrászművész mementója méltó emléket állít az áldozatoknak. Az emlékmű mellett turista szállás várja a természetjárókat!

Szapolyai János temetése
1540. szeptember 15.

Szapolyai személye is nagyon összetett. Szerencsétlen sorsa nagyrészt nem rajta múlott, hanem a körülmények együtt hatásán. Máig tisztázatlan és az is marad, mi történt vele Mohács előtt. A Dózsa féle felkelés leverésében korának, státuszának tett eleget. A hangsúly itt a nemzeti királyon van. Nem attól lesz nemzeti király valaki, ha etnikailag is az, hanem attól, hogy hazájának, akinek királya az érdekeit szolgálja mindenki mással szemben. Ott él és belülről koordinálja országa ügyeit. Szapolyai után nem volt több ilyen király. A magyarokkal jó esteben semleges, de mindig a saját birodalmi érdekében másodlagosnak ítélt királyságként kezelték a Habsburg uralkodók hazánkat. Az ő oldalukról érthető, de mi a másik oldalon voltunk, így igazi együttműködés sohasem alakulhatott ki, csak hosszabb-rövidebb ideig tartó kompromisszumok. Kár érte, mert sokkal jobb is lehetett volna.

Benyovszky Móric születése
1741. szeptember 20.

Móric, báró Révay Róza és Benyovszky Sámuel lovassági tábornok fia. Kamaszként hadnagyi rangban részt vett a harmadik sziléziai, más néven hétéves háborúban. Féltestvéreivel, sógoraival vitába száll örökségéért, mely fegyveres harcba torkollott. Rokonai feljelentik, Mária Terézia száműzi. Lengyelországban belép a Bari konföderáció seregébe az orosz elnyomókkal szemben, de vereséget szenved és hadifogságba kerül. Kazanyból megszökik, de újra elfogják és Kamcsatkára száműzik, ahová egy évig gyalogolnak. Szibériai fogolytelepen felkelést szervez és elhajózik rabtársaival. Kijut a Csendes óceánra. Eljut Tajvanra, Makaóra, majd 1772-ben Párizsba érkezik. Ott beszámol Csendes-óceáni tapasztalatairól, így elküldik egy Madagaszkári expedícióra, ahol megalapítja Luisburg erődjét. A Malgasz törzsek egymással háborúznak. Benyovszky megpróbál közvetíteni és emberséges viselkedésével megnyeri a törzsek bizalmát. 1776 őszén a malgasok királyukká választják. Hazajön Európában védnököt keresni tervéhez, előbb Párizsba, majd a függetlenségi háborút folytató Egyesült Államokba utazott. Később II. Józsefet is felkereste, de senki nem állt terve mellé. Úgy döntött megpróbálja egyedül. 1785-ben érkezett „haza” és szervezett, építkezett, alkotott. A következő évben 1786. május 23-án a szomszédos francia sziget kormányzója megtámadta. A helyi legenda szerint egy francia hajóról kilőtt ágyúgolyó végzett vele. A szigeten máig él kultusza. Mint utazó is világhírnévre tett szert.

Szent Mihály napja

Az állatok behajtásának napja a szabadból a téli szálláshelyre, egyben a pásztorok számadásának és a következő évi szerződtetések ideje is. A pásztorok a hosszú magány után nagy ünnepségeket is tartottak, s néhány helyen még tartanak ma is.

Aradi vértanúk emléknapja
1849. október 6.

Örök tisztelet az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak!

Kenyérmezei győzelem
1479. október 13.

A megannyi veszteség mellett örömteli pillanataink is voltak. Egyik legfényesebb Kinizsi Pál és ecsedi Báthori István győzelme a minket sanyargató törökök felett. A török a nándorfehérvári diadal után nem indít hadjáratot Magyarország ellen egészen 1521. augusztus 29-ig, amikor II. Szulejmán elfoglalja Nándorfehérvárt, majd pontosan öt év múlva jön Mohács. Akkor ez még a jövő zenéje volt és a Balkánról betörő rablóhadjárat, nem katonai „csak” zsákmányszerző akció volt 15-20.000 fővel. E győzelem és a két Hunyady, János és fia Mátyás hírneve és tettei még fél évszázadot hagytak nemzetünknek török uralom nélkül.

Hadik megsarcolja Berlint
1757. október 16.

Mária Terézia az osztrák örökösödési háborúban elvesztett Sziléziát akarta visszaszerezni II. Frigyes porosz katona királytól. Hadik András huszárjaival az ellenséges vonalak mögött hat napon át vonult éjszakánként, mígnem Berlin falai alá ért, ott összesen 24 órát töltöttek, 24.000 tallér hadisarcot tudott bevárni. Mennie kellett, mert erőltetett menetben jött az ellenség, majd öt napos erőltetett menetben visszavonult a Habsburg fősereghez. Minden idők legfényesebb huszárbravúrját hajtva ezzel végre. Az altisztként induló Hadik a Habsburg Haditanács elnőkeként fejezte be életét!

II. Rigómező
1448. október 17-20.

Mint minden második az elsőből született. Az 1389-es I. Rigómezei csata után, Lázár fejedelem halálával a Szerb birodalom darabokra hullott, s így könnyű zsákmánya lett a töröknek. A hatalmas túlerővel szemben nem volt esély, ezért, mint vazallus államnak nem lehetett önálló politikája. Hunyady János a törökök réme 1448-ban újra megpróbálta kiverni az oszmánokat Európából. Ismét Rigómező lett e harc helyszíne. Szkander béggel, alias Kasztrióta Györggyel szövetkezett, hogy harapófogóba szorítják a törököket. A szerb despota Brankovics György azonban elárulta Hunyady terveit a töröknek, nemcsak függő viszonya miatt, de lánya a szultán felesége is volt, tehát rokon. Valószínűleg nem hitt a török legyőzhetőségében, de az, hogy a vesztes csata után menekülő Hunyadyt fogságba ejtette és csak nagy váltságdíjért engedte el, már túl nő a jóízlés határán. A csata után Koszovó élhetetlenné vált és a szerbek elhagyták, helyükre muszlim Albánok érkeztek, mely máig etnikai ütközések melegágya. Hunyady és a magyarság erejéből Nándorfehérvár megvédésére futotta, amely még 70 évig visszatartotta a törököket hazánk felprédálásától.

Orsolya napja
október 21.

Alsószelestei Szelestey Orsolya, Sibrik István életének társa lett, lányuk Anna, Inkoffer János a kőszegi polgárok kapitányának neje lőn, majd lányuk Inkoffer Orsolya gróf Frangepán Kristóf társául szegődött. Lányuk Frangepán Anna Katalin, gróf Zrínyi Péter neje pedig a XVII. század nagyasszonyának Munkács Európa szerte ismert hős védőjének gróf Zrínyi Ilonának lőn édesanyja, ki a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjának II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemnek adott életet. Emlékük örökké legyen Áldott!

1956-os forradalom és szabadságharc
1956. október 23.

Változtatni akartak, mertek és elbuktak, de örök tiszteletünk az övék!

Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László születése
1870. október 28.

A legpatinásabb ősi magyar családból származó gróf 1915-től 7. Batthyány-Strattmann herceg. Távoli unokabátyjától Ödöntől szállt rá- e cím. Legutolsó közös ősük az 1659-ben elhunyt Ádám volt. Ekkor beköltözött a körmendi kastélyba, amelynek egyik szárnyát szemészeti rendelővé alakítatta. A rászorulókat ingyen gyógyította és a gyógyszereket is ő vásárolta nekik. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

Első bécsi döntés
1938. november 2.

A Trianoni diktátum után, amit még gondolati síkon is visszataszító békének és szerződésnek nevezni, természetes volt, hogy nemzetünk nem nyugodhatott bele. Nem elsősorban területünk 2/3-ának elvesztése, a legfájóbb pont, hanem színmagyar lakosságunk millióinak idegen kézbe kerülése és megalázása. Az ajándékba kapott földön, tűzzel, vassal gyaláztak mindent, ami magyar. Elhitették az egész világgal, hogy minden bajukért ezer évre visszamenően a magyarság a hibás. A Müncheni egyezményben 1938-ban, amikor a Szudéta németek lakta területeket (a Saar vidéken tartott népszavazáson 90% feletti volt a Németországhoz való visszatérésre szavazók aránya) visszaadta Csehszlovákia Németországnak a függelékben leírták, hogy Lengyel és Magyarországgal is rendeznie kell területi vitáját. Az egyezményt aláírta Anglia és Franciaország is. Októberben megkezdődtek a tárgyalások, de pár nap után zátonyra futottak. Mivel mögöttünk nem állt akkora erő, mint Németország mögött eszükben sem volt visszakozni. Kértük a nagyhatalmak döntőbíráskodását. Anglia és Franciaország kihátrált (no komment) maradt a német Ribbentrop és az olasz Ciáno országuk külügyminiszterei. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban hirdették ki az Első bécsi döntést. A Csehszlovákiának elnevezett államalakulatból 12.000 négyzetkilométert kaptunk vissza, mely nagyságrendileg 90%-os arányban magyar lakta terület volt (kb. 900.000 lélek). Aki erre azt mondja, hogy az 1947. február 10-i párizsi béke igazságosan vette ezt ismét el tőlünk és magyarul beszélő honfitársainkat adott településeken megverték, vagy megvetették, amely még megalázóbb, azzal nem érdemes szóba állni.

František Chvalkovský, Galeazzo Ciano, Joachim von Ribbentrop, Kánya Kálmán

Az 1940. augusztus 30-án aláírták a második Bécsi döntést, amikor visszakaptuk Észak-Erdélyt a Székelyfölddel. A 43.000 négyzetkilométeren 2 millió ember élt, melynek fele volt magyar. Ez annak is köszönhető, hogy az elmaradottabb Románia keleti feléből önként és betelepítés útján is özönlöttek a románok a rövid emberöltő alatt. Délvidéken 11.500 négyzetkilométer került vissza, melynek harmada volt magyar lakosú. A török hódoltságból menekülő Dél-szlávokat befogadó magyarság köszönetképpen csak bántást kapott. Mivel visszakapott saját területeinkért „önkéntes” hálával tartoztunk a németeknek és olaszoknak nem kerülhettük el a háborúba lépést, melynek következményeként ’47-ben ismét kiraboltak minket.

Trianon
1920.

Lloyd George
brit miniszterelnök

Direkt fogalmaztam erősen és nemcsak felindultságból, hanem a szemléletesebb látásmód miatt. Én magam tapasztaltam számos alkalommal a környező országokban a felénk irányuló zsigeri ellenszenvet a történelem gátlástalan meghamisítását. Menjetek haza, mondják a székelynek, akik végtelen generációk óta élnek szülőhazájukba. Olyanok mondják, akik pár évtizede még a Fekete tenger partján éltek. Nem célom a gyűlöletkeltés, hiszen pont ez ellen ágálok, de van egy zsigeri igazságérzetem, amelyet nem tudok és nem is karok eltemetni. Egyet értek, hogy Trianon napját az Összefogás napjának hívjuk, de azzal nem értek egyet, hogy ez nem gyásznap, mert akinek ez nem fáj, az elfelejti elődeink hosszú sorát és azokat a honfitársainkat, akik szülőföldjükön, legjobb esetben megtűrt állampolgárok lehettek!

Ha megpróbálunk tárgyilagosan, kicsit kívülről tekinteni a történtekre, akkor emberileg érthető, hogy ezer évi frusztráltság, kisebbrendűség érzés, alárendelt szerep után vulkánként tört ki a revans. Az viszont emberileg teljesen elitélhető, hogy egy teljesen védtelen, kiszolgáltatott állapotú nemzettel a gátlástalanság, embertelenség minden eszközét igénybe véve a háttér nagyhatalmak védőőrizetében tomboltak a hatalomra jutók. A hatalmon levők, gondolok itt a magyar ezer évre az emberi természet szerint sokszor visszaéltek helyzetükkel, de évezredig irányítottak és védtek minden hazánkban élő embert. Tisztelet vívtak ki, építettek kultúrát, tudományt, hazát.

A két bécsi békében olyan területeinket kaptuk vissza, ahol nagyszámú magyarság élt tömbben, de érdekes módon, amikor Trianonban az etnikai többségre hivatkozva vettek el tőlünk területet és átesve a ló túloldalára a színmagyar lakta területeket is, akkor 1947-ben, mindenféle gátlás nélkül ismét elvették tőlünk. Itt nem számított az etnikai arány. Nincs olyan égi bíróság, aki ezzel valaha is egyet értene. Sokan úgy gondoljuk, hogy a humánum az, amely az embert kiemeli a nyers állatvilágból, de sajnos látni kell, hogy a máz alatt, mindig a nyers erő az állati ösztön győz. Elnézést kérek az állatvilágtól, nem őket akarom elmarasztalni, mert számukra ez az attitűd a túlélésről szól, de az embernek kizárólag egyéni hatalomvágyásából ered.

Talán van remény az utóbbi időkben láttam, hallottam szlovák, román, szerb, horvát megszólalásokat, melyben a közös történelmünkre utalnak, sőt büszkék rá. Jó kiindulási alap, hiszen valóban közösen éltünk át hossz-hosszú évszázadokat. Egymás elismerésével, tiszteletével, összefogásával mindnyájan csak nyerhetünk!

Erkel Ferenc születésnapja
1810. november 7.

Édesapja, nagyapja, dédapja mind képzett muzsikusok voltak. Egyenesen vezetett az út pályájára. Gyulán születik, majd Nagyvárad, Pozsony, Kolozsvár után érkezik Pestre, ahol élete végéig él. 1837-től harminc évig a Pesti Magyar Színház zenei vezetője. A színház az opera felé orientálta. 1840 Báthori Mária, 1844 Hunyadi László, 1861-ben Bánk bán. 1844-ben zenésítette meg Kölcsey Himnusz című versét, mely azóta is nemzetünk közös kincse. A Magyar Zeneakadémia első igazgatója volt 10 éven át 1875-től. 1884-ben induló Operaház főzeneigazgatója. Négy fia született, akikből szintén zenész lett. Liszt Ferenc mellet a romantika legjelesebb képviselője. Neves sakkozó a Pesti Sakk-kör elnöke is volt.

Szent Márton ünnepe

Szeretettel köszöntjük a Mártonokat és emlékezünk Jáki Nagy Mártonra (~1180-~1245), aki monostor és templomalapításával, máig ívelő nyomot hagyott a magyar köztudatban!

Klebelsberg Kunó születése
1875. november 13.

Thumburgi gróf Klebelsberg Kunóról minden magyarnak, kell annyit tudnia, hogy Trianon után elindított egy olyan folyamatot, amely a nemzet kivéreztetése után a kultúrában látta a megmaradás és felemelkedés lehetőségét. Nemcsak látta, tett is érte az óvódáktól az egyetemekig. Szűk évtizednyi minisztersége alatt, megreformálta a közoktatást. Pár év alatt 5000 tanyai tanterem épült tanítói lakkal minőségi anyagokból. Egyetemeket fejlesztett, klinikákat építtetett. A sporttól a könyvtárakon át a múzeumokig minden téren jelen volt. Az oktatásban szállóigévé vált mondása, az óvónőtől az egyetemei oktatókig, ne csak tanítsák, de szeressék is a magyar gyermekeket!

A magyar nyelv napja
november 13.

A magyar kultúra a magyarság megőrzésének fő letéteményese a magyar nyelv. Különleges, egyedi, mely hatalmas szókinccsel rendelkezik és természetesen nekünk a legkedvesebb. Lehetetlen felsorolni nyelvművelő óriásainkat, de legtöbbünknek Arany János jut eszébe a magyar nyelvről, mint olyan poéta akinek végtelen volt a szókincse. Kazinczy Ferenc pedig az életét tette fel művelésére. 2008. november 13-án adták át a Magyar Nyelv Múzeumát Széphalmon, Kazinczy volt lakhelyének, majd sírjának tőszomszédságában.

Dávid Ferenc halála
1579. november 15.

Atyja szász nemzetiségű édesanyja magyar. Wittenbergben és Frankfurtban tanult. hazatérve katolikus pap, de hamarosan áttért a luteránus hitre, ahol püspök lett. Folyamatosan kereste kapcsolatát a Teremtővel, így református lett, ahol szintén püspökségig jutott.1555-től Kolozsvár főlelkésze. Később János Zsigmond magyar király udvari prédikátoraként kezdte hirdetni antitrinitárius nézeteit. Közvetlen szerepet játszott az 1568-as Tordai országgyűlésen hozott határozatban, mely szerint Európában elsőként szabad vallásgyakorlást hirdettek a katolikus, evangélikus, református és unitárius felekezeteknek. (Az unitáriusok, vagy szentháromság tagadók, nem ismerték el Jézus isteni mivoltát, „csak” mint kiemelkedő embert tisztelték). Zsigmond halála után Báthory István katolikus főúr lett a fejedelem, majd Lengyel király, így bátyja Kristóf kormányozta Erdélyt. 1572-ben megerősítette a vallásszabadságot, de az újabb hitújításokat megtiltotta. Dávid püspök nem értett egyet, ezért a dévai vár börtönébe zárták, ahol meg is halt.

Zrínyi Miklós halála
1664. november 18.

A krusaneci erdőben nagy valószínűséggel vadászbaleset volt, mely szerint egy sebzett vadkan becserkészése közben előbb a lábán, majd földre esve a nyakán olyan mély seb esett a rőtvad által, hogy elvérzett. Egy biztos a megnyert Szentgotthárdi csata 1664. augusztus 1. után megkötött, magyar szempontból gyalázatos Vasvári béke (augusztus 10.) után kialakult elégedetlenségi mozgalom vezetője hunyt el. A törökök súlyos veresége ellenére a Habsburgok enyhe feltételeket szabtak. Portia miniszter félreérthetetlenül megmondta az igazságot: „A császár azért engedte oda még Váradot és Érsekújvárt is a töröknek, mert azt hiszi, hogy ilyen módon uruk és mesterük lehet a magyaroknak és megakadályozhatja őket abban, hogy elszakadjanak tőle és más királyt válasszanak.” Miklós helyét átvevő öccse Péter, nem rendelkezett olyan tekintéllyel és határozottsággal, mint bátyja a körülmények sem kedveztek így a mozgalom elbukott. Így Zrínyi Pétert, Zrínyi Ilona édesapját, nagybátyját Frangepán Kristófot és Nádasdy Ferenc országbírót 1671. április 30-án lefejezték. A Zrínyik és Rákócziak neve összeforrt a magyar szabadsággal.

II. József trónra lépése
1780. november 29.

1780. november 29-én a magyar és cseh trónra lépett II. József Német-római császár. Azt, hogy édesanyja Mária Terézia bemutatta őt Pozsonyban csecsemőként a magyar rendeknek és valóban elhangzott-e a Vitam et sanguinem nem bizonyított, de hogy a magyarok az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban is mellette álltak az biztos. Koronázatlan/kalapos királysága során több ezer rendeletet adott ki. Felvilágosult abszolutista uralkodóként mindent meg akart reformálni azonnal és egyszerre. 100 év rögzült alapköveit fordította ki. Nem koronáztatta meg magát, a haszontalannak ítélt szerzetesrendeket feloszlatta (aki nem tanított, vagy gyógyított). Szabad vallásgyakorlatot hirdetett. Megszüntette a jobbágyok röghöz kötését. Egységes adózást kívánt bevezetni. Feloszlatta a vármegyéket, melyek szinte miden rendeletét megvétózták. A hivatalokban kötelezővé tette a német nyelv használatát. Tíz évvel később halálos ágyán szinte minden rendeltét a Türelmi és jobbágyrendelet kivételével visszavonta. Voltak pártolói a jozefinisták, akik előre mutatónak vélték intézkedéseit, de a konzervatív többség, akiknek minden úgy volt jó, ahogy volt minden erejükkel ellenezték. Máról nézve több pozitív volt gondolataiban, mint negatív. Nem magyar ellenesség fűthette, mert minden országában ugyanazt akarta. Türelmetlen volt és nem gondolta át, hogy ezer esztendőt nem lehet megváltoztatni tíz év alatt, főleg nem mindenki feje felett.

Döbrentei Gábor születése
1785. december 1.

Veszprém megyében, ma Somlőszőlős evangélikus parókiáján született 1785. december 1-én. Édesapja Döbrentei Lajos evangélikus lelkész, édesanyja Erhardt Zsuzsanna. 1799-től Bobán élt a család. Nővérnek Zsuzsának leszármazottai ma is itt élnek. (Atyja itt volt lelkész 1814-ig) 1806-tól külhoni egyetemi tanulmányokat folytatott Wittenbergben, majd Lipcsében. Hazatérve Kazinczy segítségével Erdélybe ment a Gyulay gróf gyermekének nevelőjeként, ahol több mint egy évtizedig dolgozott. 1814-ben Kolozsvárott megindította és négy éven át szerkesztette az Erdélyi Muzéum című folyóiratot. A 19. században ez volt az első magyar nyelvű folyóirat. 1831-től 1836-ig Döbrentei Gábor volt a Magyar Tudományos Akadémia – akkori nevén Magyar Tudós Társaság – első titkára. A nyelvújításban is részt vett, neki köszönhetjük például a Csillebérc, Pasarét, Hunyad-orom, Vérhalom elnevezést, ő alkotta meg a dallam, illem, művelődés, színigazgató, történelem szót is. Róla nevezték el az egyik becses magyar nyelvemléket, az 1508-ban keletkezett Döbrentei-kódexet. A Régi Magyar Nyelvemlékek gyűjtője, majd a kötet szerkesztője. 1851. március 28-án hunyt el Budán.

I. Ferenc József trónra lépése
1848. december 2.

Ferenc József trónra lépése. Nagybátyját V. Ferdinánd császárt lemondatják. Erre azért volt szükség, hogy az új uralkodónak szabad keze legyen „törvényesen” fellépni a magyar kormány és katonaság ellen. Elődjével ellentétben trónra kerülésekor nem esküdött fel a magyar alkotmányra, és az áprilisi törvényeket sem fogadta el, ezért sokkal nagyobb szabadsággal rendelkezett a magyar országgyűléssel szemben. A szabadságharcot az orosz cár segítségével leverte és Haynau által véresen leszámolt a magyarok vezetőivel. Kényszerek hatására (pl. Königgratzi vereség a poroszoktól) 1867-ben kiegyezett a magyar rendekkel, akik királlyá koronázták. 1916-ban bekövetkezett haláláig az Osztrák-Magyar Monarchia vezetőjeként sokak Ferenc Jóskájává vált. Bad Isl, Abázzia, Sisi romantikája lengi be ez időt, melyet Trianon döfött szíven. Hosszú életében sok minden belefért jó is rossz is, de Batthyány Lajos miniszterelnök a tizenhárom aradi vértanú és sokezer névtelen hős halála a mérleget erősen kibillenti nekünk, magyaroknak a negatív irányba.

Szent Borbála napja
december 4.

Szent Borbála a tizennégy védőszent egyike. A legenda szerint a IV. században halt vértanúhalált saját atyja kezétől a hite védelmében. A bányászok, kohászok, tüzérek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők, a várak, erődök védőszentje. A bátor emberek védője, akik naponta néztek szembe a halállal.

III. Ferdinánd soproni koronázása
1625. december 8.

Sopronban az egyetlen királykoronázás 1625. december 8-án történt. III. Ferdinándot még apja életében Magyarország királyává koronázták a mai Fő téren álló Nagyboldogasszony templomban, (köznyelvben Kecske templom, az építtető címere okán) amely eredetileg ferences volt, de II. József megszüntette a rendet, így a bencések kapták meg az 1700-as évek végén. Érdekesség, hogy az apát II. Ferdinándot és a fiát a fent említett III. Ferdinándot is Pázmány Péter esztergomi érsek koronázta. (az apát Pozsonyban a Szent Márton koronázó templomban, ahol az érsek, később bíboros is nyugszik)

Limanovai csata
1914. december 11.

A magyar lovas huszárság talán utolsó nagy tette, mert az I. Világháború után, megszűnt e fegyvernem. A tankok, páncélozott járművek és repülőgépek korában már nem teremhetett babér számukra. Limanóvában a Muhr Ottmár huszárezredes vezette huszárok az orosz ágyukkal és puskákkal szemben visszaverték a támadást, de a győzelem áraként szinte minden huszár életét vesztette, köztük ezredesük is, aki nem azt mondta, hogy előre, hanem azt, hogy Utánam! A csatában részt vett a 9. Nádasdy huszárezred a 10. Fehérvári, vagy Vilmos huszárezred, a Jász-kun huszárezred a 3. Szegedi honvéd huszárezred és több gyalogos egység is. Tisztelet a Hősöknek, akik hazájukért és a mundér becsületéért is életüket adták!

Sárkányrend alapítása
1408. december 12.

Zsigmond magyar király és Cillei Borbála királyné és mindkét nemű gyermekei iránt igaz engedelmességet és állhatatos hűséget fogadtak a tagok. Zsigmond a rokonaival és a legbelsőbb oligarcha körrel kötött egyezsége az alapítás. Gyakorlatilag velük osztotta meg az uralkodói hatalmat. Primus inter pares. Biztosította a lányági örökösödést, amire később valóban szükség lett, hiszen csak egy törvényes lány volt Erzsébet a későbbi Albert király felesége. Albert az első Habsburg a magyar trónon. Fiuk utószülött V. László. A rendnek két fokozata volt. Az első fokozat tagjai huszonnégyen lehettek, a sárkányt és a keresztet viselték, míg a második fokozat csak a sárkányt. Ez utóbbi tagjainak száma korlátlan volt.

A Pálos rend hivatalos születésnapja
1308. december 13.

Ezen a Napon V. Kelemen, követe Gentilis bíboros által engedélyezi, hogy a remete közösség felvegye az Ágoston regulát. Ekkor még az oklevél keresztúri /szentkereszti barátoknak hívta őket.

Nehéz az indulást megfogni, mert remeték már jóval korábban is nagyszámban éltek hazánkban. Boldog Özséb esztergomi olvasókanonokhoz kötjük az alapítást. 1250 körül a pilisi remetéket ő fogta össze és megalapította Klastrompusztán a Szent Kereszt kolostort. 1263-ban Széchy Pál veszprémi püspök végigjárta egyházmegyéjében a remeteházakat, hogy felmérje állapotukat, gazdasági, szervezeti erejüket. Egy meghatározott szint alatt nem kaphattak regulát, (szabályzatot) mely a hivatalos rendé válás alapja. A pápa az Ágoston rendi szerzeteseket küldte szerte Európába, hogy a „csellengő” remetéket „regulázzák” meg. Először Zlaudus veszprémi püspök harcolt az ágostonosokkal, majd őt követte Pál püspök az ügyben, hogy ne külföldről irányítsák az alakuló magyar remete rendet. Valószínűleg e mozgalom élharcosa volt Özséb, aki lemondott világi javairól és remetének állt, majd a pápához is elment a szentesítésért. Jelképes sírja a Pilisszántói temetőben található a pálos címerrel. Voltak azonban előzményei is a pilisi remeteségnek. Bertalan pécsi püspök a Mecsekben élő remetéknek 1225-ben Szent Jakabról nevezett kolostort alapított. A fent nevezett Pál püspök összeírásában egy még korábbi adatolású kolostor is felbukkan. Insula Pilup Sanctae Helenae, melynek Atyusz nembeli Sol/Sal ispán két szőlőt adományozott 1221-ben. E kolostort több helyre is gondolták a történészek, de a legerősebb verzió a neve okán a mai Révfülöp, ahol három Árpád-kori rom is található, melyek közül az egyik a régi időkben szigeten lehetett a Balatonban. 2023-ban azonban a Hajagi Természetvédő és Szabadidő Egyesület lelkes csapata egy XIX. századi térképen felfigyelt a Szent Ilona rom névre. Megtisztították a területet és szépen kirajzolódott a sziget, rajta a romokkal. Már hivatalos régészeti feltárás is zajlott, zajlik igen bíztató eredményekkel. Minden jel arra mutat, hogy e romok azonosak a Sal ispán 1221-es adománylevelében szereplő kolostorral. Eddigi tudásunk szerint ez a legrégebbi remete kolostor. Mérete alapján 2-3 remete élhetett itt.

Már Nagy Lajos idejében kapták a pápai engedélyt, hogy a szürke kámzsa helyett, fehér habitust viseljenek, hogy elkülönüljenek más remetéktől. Nagy Lajos a Pálosok legnagyobb védnöke. Ő alapította a Márianosztrai monostort, ahonnan később 16 szerzetes ment Chestohovába, Oppelni László herceg Lajos király rokona hívására, megalapítva a lengyel tartományt. A herceg adományozta az Anjou címerrel ékes palástban ábrázolt, úgynevezett Fekete madonnát, melynek másolatát szinte minden pálos kolostorban kiállították. I. Lajos, Remete Szent Pál ereklyéjét is megszerezte és a budaszentlőrinci főkolostorba vitette. Sajnos az ereklye a török időkben elpusztult. A másik fő mecénás Mátyás király volt. Legnevesebb hadvezére Kinizsi Pál is pálos kolostorban nyugodott Nagyvázsonyban, ahogy Mátyás fia és unokája Corvin János és fia Kristóf Lepoglaván a mai Horvátországban. Talán a legnevezetesebb pálos szerzetes Fráter György bíboros az erdélyi fejedelemség megteremtője. A pálos szellemiség a kereszténység védelme mellett a magyar lelkiség ápolásának zászlóvivője volt! Sok viszontagság után, ma ismét négy rendházuk van a Kárpát-medencében három itthon Pécs központtal és egy az elszakított Erdélyben Hargitán. Minden téli napfordulón (december 21-én) Pilisszántón a Pilis hegy oldalában egy pici pálos kápolnánál várjuk több százan a napfelkeltét, az új fény eljövetelét éppen úgy, mint eleink.

Hűség napja Sopron
1921. december 14.

1921. december 14-én Sopronban népszavazást tartottak. A kérdés az volt Ausztriához, vagy Magyarországhoz szeretnének csatlakozni. A szavazásban Sopron és nyolc község vett részt Sopron lakosságának 72%-a voksolt Magyarország mellett. A községek közül három szavazott mellettünk. Közülük is kiemelkedett Nagycenk 99,5 %-os szavazatával. Az 1039 szavazóból 1026-an szavaztak ide. Az etnikai arányokat nem ismerem, de biztos vagyok benne, hogy a Széchényiek szelleme ott volt a szavazófülkékben. Az, hogy más régiók nem kapták meg ezt az esélyt örökre az Antant szégyene marad.

Nemzetiségek napja
december 18.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1992. december 18-án fogadta el a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot.

A világnak nincs olyan pontja, ahol e kérdés ne érintené érzékenyen az emberek életét. Nem létezik olyan ország, amelyet egy nemzetiség alkot. Alapkérdés mi volt előbb a tyúk, vagy a tojás. A kérdésre nincs jó válasz, ha a tyúk volt, miből jött létre, ha a tojás, ki tojta? Az emberi társadalmakban is hasonló a kérdés. Mindennapokból ismerjük a gyüttment kifejezés. Azokra mondjuk, akik újonnan érkeznek adott területre. Általában ez a kis közösségeben feltűnő, mert nagyvárosokban már nem ismerik egymást az emberek, így aki akar, észrevétlen tud maradni. Sokszor feszültséget okoz az, hogy a kívülről jövő mindig nagyobb lendületű, többet és erősebben akar érvényesülni, hiszen ezért hagyta ott addigi életterét, mert többet szeretne elérni. Ezt hívjuk migrációnak, amely az egészen kicsiből, egyik faluból a másikba a földrészváltásig terjedhet. Ősi kérdés mi ér többet. A régiségben az ősiségé volt a vezető szerep. Ma szinte kizárólag az aktualitásé. Az én olvasatom a kettő ötvözete. Az ősiség önmagában nem érdem, de előjoga van, kellene, hogy legyen a kontinuitásnak, hiszen adott társadalom felépítésében, adott élettér és életszínvonal megteremtésében az elődök elévülhetetlen érdemeket szereztek. Ezen értékek figyelembevételének negligálása erős torzuláshoz és identitás nélküliséghez vezet.

A nemzetiségi kérdés számunkra magyarokra nézve Trianon ismeretében döntő jelentőségű.

A csúcson hárman vitáztak a magyar ügyről, LIoyd George angol miniszterelnök, Francesco Nitti olasz miniszterelnök és Henri Berthelot francia tábornok, aki a következő módon érvelt a magyarok ellen:” Végül is kicsodák a magyarok? Magyarország lakosságát elnemzetietlenített népesség teszi ki. Az ország eredeti lakosai nem magyarok, hanem a korábban ott élő népek voltak.” Tekintsük most el attól, hogy Franciaország mennyire egynemű (Okcitánok, németek, flamandok, korzikaiak, bretonok stb. a gyarmatosított népekről nem is beszélve), nézzük meg ki van „eredeti” helyén. Rólunk máig él a keletről jövő lovas-nomád íjász nép toposza, mely igaz is. Nézzük meg Európát és gondoljuk át ki jött ide nyugatról, kik úszták át az Atlanti óceánt. Rövid a válasz, senki, mindenki keltről érkezett, különböző időeltolódással. Az őstörténet minden nép képzeletét foglalkoztatja, de korrekt választ senki sem kaphat rá. Ma azt láthatjuk, amit leírtak anno, melynek szavahihetőségét csak remélhetjük, azt láthatjuk, melyet a régészet napvilágra hoz. Legújabban a biológia a gének megismerése hoz eredményeket, de ezek sem alkalmasak egy nép meghatározására, csak adalék lehet. Mivolt 2000 éve azt sejtjük, mi volt 200 éve azt tudjuk. Ennek fényében vizsgálva a Kárpát-medencét egészen más képet kapunk, mint Berthelot fentebb idézett „okossága”. Mindazonáltal természetesnek kell venni, hogy a keletről jött népvándorlási hullámok az Atlanti óceán keleti partjainál falba ütköztek, míg itt Közép-Európában, állandó örvény keletkezett. Az egyre később ideérőket a már nyugaton megtelepedők nyomták visszafelé az újonnan érkezők pedig nyomulni akartak nyugatnak, mely geopolitikai helyzete elsősorban tengeri kereskedelme révén gazdagabb lett. Ennek az örvénynek vagyunk, voltunk mi az epicentrumában. Azok a népek, akik előttünk éltek itt, vagy eltűntek az idők forgatagában, vagy nem tudtak kellő politikai, kulturális hegemóniát teremteni. A Kárpát-medencében a magyarság tudta ezt megtenni, magába olvasztva az itt élőket, ahogyan történt minden más ma létező országban is. Egy évezred során a népesség aránya nagyot tud változni. Tény, hogy a mongol (tatár)és a török pusztítások az alapnépesség legalább felét megsemmisítette, így lehetséges az, hogy más etnikumok aránya ilyen mértékben megnőtt. A beáramló nemzetiségek, több okból érkeztek. Délről elsősorban a török elől menekültek, nyugatról és keletről gazdasági, túlnépesedési okokból. A parlagon maradt földekre munkaerő kellett ezért behívták őket a földesurak, lásd Erdélyt, illetve nyugatról Habsburg hű alattvalók seregével próbálták a rebellis magyarokat „hígítani”. Hozzátéve és egyetértve Szent István szavaival a más országból érkező vendégek sokszínűsége gyarapítja hazánkat. Kossuth álma egy Dunai konföderációról nem valósult meg az itt élő népek zsigereiben élő összeférhetetlenség miatt. Pedig félretéve a valós, vagy vélt sérelmeket egy ütőképes szövetséget alkothatna az itt-Közép-Kelet-Európában élő négy-öt etnikum, amelyben az elmúlt ezer év közös átélése sokkal több közös vonást és szószerinti rokonságot ad, mint gondolnánk. Ehhez alapvetően szükség lenne egymás értékeinek, érdemeinek elismerésére. Még ma is élnek a Benes dekrétumnak azon pontjai, mely a német-magyar kollektív bűnösséget mondják ki. Maga a kifejezés is ad absurdum. Az, hogy a román történelem oktatásban nem létezik Erdély, magyar és német története, szánalmas annak fényében, hogy bárhová megyünk az építmények a kulturális emlékek a levegő az említett két etnikum teremtő erejéről mesél. A nagypolitika 100 éve így döntött, mindenki tudja, hogy sem nem jogosan, sem nem igazságosan, de ha már így történt az ajándékot meg kell becsülni a szenvedőket, pedig segíteni, bevonni a közös munkába, nem még lejjebb nyomni. Mindenki tudja, hogy a vásár mindig kettőn áll, semmi sincs ok nélkül. Mi magyarok is sokat hibáztunk, de ennyit egészen biztosan nem, amely indokolhatná a történteket. A tudatosan eltorzított történelem tanítása a máig élő ellenérzés folyamatos szítása a kollektív bűnösség kicsinyes és pusztító dogmája felülbírálása nélkül nem lehet eredményt elérni. A hamisság soha nem szülhet sem igazságot, sem megbékélést, amire nagyobb szükség van, mint valaha.

Nemzeti Torna Egylet megalapítása
1865. december 20.

Bakody Tivadar orvos javaslatára 1865-ben Megalakult a Nemzeti Torna Egylet a testi nevelés népszerűsítésére. Német és angolszász minták alapján egyre népszerűbb lett hazánkban is a test művelése, mely a görög kultúrában természetes volt a szellem művelésével egyenrangúan. A katonai kiképzésből a vívást már korábban is átvitték civil termekbe, de a torna sport, mely a fizikai aktivitás hiányát volt hivatott megszüntetni, ebben az időben vált elfogadottá. Elsősorban a fővárosban működött, az ország keleti felében, Erdélyben még nem terjedt el. Bakody Tivadar 1861-ben az Orvosi hetilap 15. számában így ír: „Ha a testgyakorlat az iskolai tervbe felvétetik és ennek rendszerével célszerű összefüggésbe hozatik, a legjótékonyabb eredmények következendenek be a fiatal ivadék képzésében, viseletében és jellemében. De a testgyakorlat csak úgy hozathatik hathatós összefüggésbe a tanintézeti tervvel, ha nemcsak egyesek, de maga az állam venné pártolása alá ez eszmét és biztosítaná annak állását és irányát.” 1881-ben a Nemzeti Torna Egylet rendezte Magyarországon az első szertornaversenyt. 1895. december 19-én megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság, amely a Nemzeti Torna Egylet tornacsarnokának tanácstermében tartotta alakuló ülését. 1925-ben Klebelsberg Kunó kultuszminiszter közreműködésével létrejött az 1921. évi LIII. törvénycikk a testnevelésről és megalakult a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola.

Áldott, Békés Ünnepeket Kíván a Szelestey család!

Assisi Szent Ferenc imája:

Örök Értékekben Gazdag, Emberségben Töltött Új Esztendőket Kíván a Szelestey család!