Kedves Tengerentúli Rokonaink!

Marczaltőy Eufrozina levele, férjéhez Szelestey Ádámhoz
Szeleste, 1597. augusztus 6.

Életemig való szolgálatomat ajánlom kigyelmednek, mint Énnekem szerelmes uramnak, Adjon az Úr Isten kegyelmednek jó egészséget és hosszú életet minden jó szerencsét. Magunk állapota felől azt írhatom kegyelmednek, Istennek hála meg jó egészségben vagyunk, csak hogy az anyám* igen beteges, az takarás felöl édes Uram azt írhatom kegyelmednek Istennek hála ami kevés volt itt Szelestén és Kis Ölbőn az Almásalján elvégeztem, de bizony oda allya Egerszegen és Terestyénfán ami kevés volt el nem végeztem, Azon leszek hogy ott is minél hamarabb elvégeztessem, én magam is voltam ott Egerszegen és mind Terestyénfán, bizony édes uram csak az lészen gabonánk ami szelestei földön termett, mert bizony oda alá mind csak az nagy konkoly, Terestyénfán több nem lett negyven kepe búzánál a rozsról édes Uram meg bizonyosan nem tudok kegyelmednek felőle írnom mert még el nem végeztek, itt Szelestén és Almásalján ötvenhét kepe búza lett, meg húsz kepe rozs, Kis Ölbőn édes Uram több nem lett, hanem harminckét kepe bizony édes uram az Kis Ölbői vetésünket és az Almásallyait mind pénzben kellett meg arattatnom, azt hiszem hogy az oda le valót is mind a zabot pénzben kell megarattatnom, mert bizony a magunk jobbágyai véget nem érnek benne, mert az idén az volt jobb ki előbb megaratta mindjárt hordta be, mind Terestyénfán mind Kis Ölbőn az mi gabonák voltak mind behordták én is már kezdetem mind Kis Ölbei földön mind itt Szelestén a hordatását, édes szerelmes uram mi annak az oka hogy se nem ír sem nem üzen, mikor kegyelmed el ment nem azt mondta, hogy kegyelmed nekem ilyen ritkán ír, de édes uram mindenkor én üzentem, vagy írtam kegyelmednek előbb hogy nem mint kegyelmed nekem, de látom édes uram semmi gondja nincs ide haza ránk, de ha kigyelmed messzebb megy még inkább tudom, hogy nem üzen. Pacha Márton dolga felöl édes uram azt írhatom kegyelmednek, hogy meg vagyon, azonban szándékában sincsen, hogy visszajöjjön sőt inkább az Ambrust igen fenyegeti öléssel kegyelmednek tudására adni, hogy oda be Sárvárra én tőlem egy lovast kérnek, azt mondják kegyelmedet csak hat lóval írták oda hadba, az hetediket itt Sárvárott tartsam, azért kegyelmed végezzen az kapitánnyal, hogy Írjon ide haza mert immár az kegyelmed lovasát Turi Farkas hadnagysága alá beírták, édes uram itt Szelestén im megszámláltattam az dombon levő gabonákat, százharmincöt kepe lett rajta, most kegyelmednek ennél többet semmit nem tudok írni, jó választ várok kegyelmedtől. Az élő Isten kezébe ajánlottam kegyelmedet ű szent felsége legyen vezére, megtartója, minden utódaiban.

Ez levél költ Szelestén Die 6 Augusztus Anno 1597

Én kegyelmednek szolgáló leánya mindenben jó akaró Marcaltoui Fruzsina Szelestei Ádámné mp.

Címzés: Ez levél adassék az vitézlő Szelestei Ádám uramnak nekem mindenkoron jó akaró szerelmes uramnak híven kezéhez az táborban

* Thury Katalin, Thury György leánya