Kedves Tengerentúli Rokonaink!

Boba 2011

A 2009-es jákfai találkozón Laci rokonunk hívott meg minket saját falujába, ahol a mi evangélikus águnk több mint 200 éve él. Így 2011-ben itt találkoztunk. E családi ág őse Ádám vasi alispán legifjabb fia András. Az ő fia László költözött el Szelestéről Köcskre, majd az ő dédunokája János tette át lakhelyét Bobára a XVIII. század végén. Konokul tartották magukat az evangélikus hithez, ellentétben a másik két ággal, kik rekatolizáltak. Laci két ciklusban volt a község polgármestere, s máig a Bobai evangélikus templomért alapítvány elnöke. Nagyapja szintén László a bobai evangélikus egyház felügyelője volt 1955-1965 között. Az általános iskolában kaptunk helyet és ott is étkeztünk. Az emeleti helységben kapott helyet címer kiállításunk, mely egy hónapig volt megtekinthető. Az Isten tisztelet után megkoszorúztuk az I. világháborúban hősi halált haltak emlék helyét, melyen Szelestey Lajos neve is olvasható. Az ojtozi szorosnál a románok ellen esett el 1917-ben. A délután már a vigasság jegyében telt. Először a fiuk íjászversenye, majd a lányok-asszonyok sodrófa hajító versenye mozgatta meg, mind a kar, mind a rekeszizmokat. A végén nehéz volt elválni az egyre jobban összekovácsolódott rokonságtól és a marasztaló vendégszeretettől.

Veszprém -Ják
2011. május 28.

Attila