Évfordulók

Don kanyar
1943. január 12.

A 2. magyar hadsereg német követelésre 200.000 fővel, nyári felszerelésben foglalta el 1942 nyarán a Don folyó 200 km-es szakaszát az orosz csapatok feltartóztatását megkísérelve. A németek fegyvert és felszerelést ígértek, amiből nem lett semmi. Elérkezett 1943 tele, mely nem a XXI. századi magyar tél +8 C fokkal, hanem a XX. századi orosz -25 C fokkal. A korszerűtlen fegyverek sem működtek és hát ismerjük a mondást az oroszok annyian voltak, hogy egy magyarra három-négy is jutott. Az oroszok 1943. január 12-én áttörték a védvonalunkat és 3-4 nap alatt több mint százezer magyar katonát mészároltak le. Jó két hét múlva a németek döntő vereséget szenvedtek Sztálingrádnál. Szinte minden magyar család gyászolja a hírhedt Don kanyarban elesett családtagját! Tisztelet az elhunyt hősök emlékének, Tisztelet Nekik!

Az Árpád-ház kihalása
1301. január 14.

1301. január 14-én elhunyt III. András az „Utolsó aranyágacska”, s vele fiágon kihalt a magyarságot közel félezer évig vezető dinasztia, akiket a köznapi szóhasználatban Árpád-háznak hívunk. E haláleset hatása, mely fiú utód nélkül hagyta a nemzetet máig tart. Karizmájuk, ízig-vérig magyarságuk, egészen más irányt és erőt adott hazánknak, mint a Mohács utáni Ausztriai-ház, kik közül még a jószándékúak is idegenként bántak a magyarsággal. Emlékezzünk igaz királyainkra, kik nem voltak hibátlanok, de felemelték és magasban tartották a magyarságot Európában és a nagyvilágban egyaránt!

I. Mátyás magyar királlyá választása
1458. január 24.

Ha igaz, ha nem, de az emlékezet szerint Hunyady Mátyást a Duna jegén kiáltotta ki az országgyűlés a magyarok királyává. Nem származása, hanem atyja tettei emelhették ily magasra, de nagybátyja fegyveresei is rásegítettek. Könyveket lehetne megtölteni az előzmények elemzésével, de ehelyett kijelenthetjük, hogy ezen a zimankós téli napon Magyarország egyik legkiemelkedőbb uralkodójának üstökös szerű pályafutása kezdődött el.

Anjou Hedvig és Jagelló Ulászló házasságkötése
1386. február 18.

Nagy Lajos lánya, Anjou Hedvig lengyel királynő férjéül fogadja a litván nagyfejedelmet II. Jagelló Ulászlót. Így kialakul a lengyel-litván unió, s a litvánok felveszik a kereszténységet. (Litvánia területe kétszerese Nagy Magyarországnak) Utódaik lengyel-cseh-magyar uralkodók sorát adják, míg Mohács pontot tesz ennek a sornak is a végére. II. Jagelló Lajos halálával, illetve unokatestvére II. Zsigmond lengyel király halálával fiágon kihal Közép- és Kelet-Európán két évszázadig uralkodó dinasztiája.

1848-49-es forradalom és szabadságharc
1848. március 15.

I. Mátyás, a Magyar Szent Koronával való megkoronázása
1464. március 29.

Mátyást 1458 telén választja királyának a magyar nemzet, de a hivatalos a Magyar Szent Koronával való megkoronázására, csak 1464 nagycsütörtökén március 29-én kerül sor. Ennek oka, hogy 1440-től 1464-ig a korona III. Frigyes kezében volt. Habsburg Albert halála után özvegye, Zsigmond magyar király és Német-római császár lánya Erzsébet vitte magával a koronát, hogy még akkor megnem született fiát a későbbi V. Lászlót királlyá tudja koronáztatni. Így I. Ulászló, majd Hunyady János kormányzósága és V. László kérészéletű királysága után e márciusi naptól I. Mátyás senki által meg nem kérdőjelezhetően a magyarok királya. Akkor még nem, de ma már tudjuk, hogy a legnagyobbak közül való.

Thury György, a Dunántúl oroszlánjának hősi halála
1571. április 2.

Thury György neve összeforrt Palotával és Kanizsával. Palotát 1566 kora nyarán védte meg, majd Szigetvár ostroma után a Nyugat-Dunántúl legfontosabb végvárát Kanizsát bízta rá Miksa király. Nevezték őt a magyar El Cíd-nek a XI. századi ibériai hősről, aki a mórok elleni védelem legendás hőse volt. György kapitány nyughatatlan volt, ahol tudott ártott a török megszállóknak. Már a nevétől is megfutottak. 1571. április 2-án hosszas előkészületek után 600 fős török sereg csalta kelepcébe Thury György 150 fős csapatát. Orosztony község határában a Malom árok patak, vizenyős partja mentén csaptak le lesből a törökök. Nem véletlenül szerveztek ekkora túlerőt, hiszen a kapitány 60-nál is több párviadal győztese volt. A négyszeres túlerőt ő sem bírta legyűrni. Sisakját eldobva küzdött, hogy élve ne tudják elfogni. Fejét Isztambulba vitték a szultán elé. Testét a nagy Zrínyi Miklós a szigetvári hős fia, György temettette el Kanizsa határában. A tudomány mai állása szerint erős a valószínűsége, hogy a mai Nagykanizsa területén álló Inkey kápolna épülete alatt nyugszik a török hódoltság e kiemelkedő vitéze. Eredeti síremléke, amelyet Zrínyi György emeltetett a török korban háborítatlanul állt, majd a XVIII. század elején az osztrák sereg lerombolta. A kápolna épülete elhanyagolt, galamb guanó fedi padlózatát vastagon. Az ablakok beüvegezésével és kitakarítással viszonylag kis ráfordítással sokat lehetne javítani az összképen. 2024. április másodikára a Szelestey család emlékfát ültetett a Thury kopjafához Orosztony határában ősapjuk emlékére.

Muhi csata
1241. április 11-12.

1241. április 11-én IV. Béla Muhinál megütközött a tatárokkal, s lett a bukás után a második honalapító!

József Attila születésnapja, a magyar költészet napja
1905. április 11.

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.

Kész a leltár

Jáki Nagy Márton, Vasi, Zalai ispán, Szlavón bán újratemetése
2024. április 21.

Wesselényi összeesküvés
1671. április 30.

Wesselényi Ferenc nádor, kiről az összeesküvés kapta a nevét, már nem élt, ahogyan a vadkan balesetben szerencsétlenül járt Zrínyi Miklós sem. Testvére Zrínyi Péter Horvát bán lett a vezér. mellette lefejezték sógorát Frangepán Ferenc Kristófot, és Nádasdy Ferenc országbírót is ezen az április végi napon. Frangepán Katalin ki férje mellett (Zrínyi Péter) tevékenyen részt vett a szervezkedésben grazi börtönében megőrült, ugyan úgy, mint fia az utolsó Zrínyi fiágon, János Antal 1703-ban. A csatában hősiesen küzdő vitézek az összeesküvésben nem voltak tapasztaltak, így pillanatok alatt összeomlott a szervezkedés. Zrínyi Péter és Frangepán Katalin másik gyermeke Ilona, majd annak fia II. Rákóczi Ferenc harcolt később, családjuk és az egész magyarság tisztességének védelmében!

A festményen szemből nézetben bal felülről indulva a következő személyek láthatóak. Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter Horvát bán, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, Thököly Imre felvidéki, majd erdélyi fejedelem, Frangepán Ferenc Kristóf horvát-magyar főúr, Zrínyi Miklós Horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró. Középen II. Rákóczi Ferenc, Mányoki Ádám festette portré után.

A magyar sereg kapitulálása a majtényi síkon
1711. április 30.

A majtényi síkon 1711. április 30-án kapitulált a magyar sereg a győztes Habsburg hatalom előtt, de fegyvereit megtarthatta, csak 149 kuruc zászló földbeszúrása jelentette a vereség elismerését. A Magyar királyság teljes beolvadását a Habsburg birodalomba 1848-ig sikerült elkerülni e dicső szabadságharc eredménye képpen. II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem és társai sok-sok ezren tartották meg a török után kivérzett magyarságot, magyarnak! Tisztelet és főhajtás nekik!

505 esztendeje született, egyik legnagyobb törökverő vitézünk a magyar honvédelem bajnoka Thury György
1519. május 20.

Thury György a különböző források szerint 1518, vagy 1519-ben született. Senki sem tudja pontosan mikor, ezért mi biztosra megyünk és 2018-2019-ben két éven át emlékezünk a nagy törökverő vitéz várkapitány születésének 500. évfordulójára. Léva, Palota, Kanizsa kapitánya, Dunántúli főkapitány helyettes. Dokumentáltan 60 párviadal győztese. 1571-ben cselvetés által halt, hősi halált.

2019 nyarán a Bakonyi poroszkálók csapata Csepin Péter vezetésével kilovagolt Nagytúrra, illetve a palásti csatatérre. Előbbihez annak okán, hogy 505 esztendeje ott született a török hódoltság korának kiemelkedő bajvívója, portyavezére, várkapitánya, ki alulról indulva lett Bars vármegye főispánja, Léva, Palota, Kanizsa hős védője, a Dunántúli főkapitány helyettese. Dokumentált viadalainak száma legalább öt tucat, legendák szerinti száma több száz. Péterék egy míves Thury mellszobrot is vittek ajándékba György szülőfalujába, Nagytúrra, ahol a polgármester úr vette át a közösség nevében. Ellátogattak az 1552-es palásti csata helyszínére, ahol a helyiek szép emlékparkot hoztak létre, szlovák és magyar nyelvű táblákkal. Olyan szövegek olvashatóak ezeken a tablókon, melyek a tiszteletnek, megbecsülésnek, barátságnak alapkövei lehetnek bárhol a nagyvilágban. Ilyen közös emlékhelyek sokaságára lenne szükség szerte a Kárpát-medencében, mely nagyot fordíthatna a fennálló ellentétek elsimításának irányába. Számomra külön megtiszteltetés volt, hogy az általam tervezett pólót is magára öltötte a csapat, s így egy parányival én is részese lehetem e felemelő túrának. Köszönöm!

Ha többet szeretne megtudni Thury Györgyről: 1566 Thury György

Buda ostroma
1849. május 21.

A Tavaszi hadjáratot megkoronázó győzelem, mely a magyar fővárost ismét magyar kézbe helyezte. Utólag sokan bírálták Görgei döntését, hogy miért nem használta ki a helyzeti előnyét és miért nem üldözte a megvert osztrák csapatokat, helyette két hetet elvesztegetett Budán. A mi lett volna, ha kérdésre a válasz: ugyanezen a napon Ferencz József és I. Miklós orosz cár megegyezett 200.000 fős orosz segélyhadak megindítására a magyar szabadságharc leverésére.

Trianon
1920. június 4.

Szomorúan, de hittel emlékezünk a Trianoni békediktátumra!

Győri csata
1809. június 14.

Napóleon seregei az ibériai félszigeten harcoltak, s ezt kihasználva II. Ferenc osztrák császár és magyar király hadat üzent a franciáknak. 1809. április 10-én. Április 23-án József nádor jelképesen körbe küldte a véres kardot, azaz fegyverbe hívta az ország nemességét. Ez ősi hagyomány, mely a nemesség kötelessége és kiváltsága is volt egyben, hogy ne anyagiakkal, hanem vérével adózzon. Akkor még nem tudták, hogy ez az utolsó inszurrekció. Május 13-án Napóleon Bécsben vacsorázott. Az osztrák császári hadak dél felé vonultak vissza és június 14-én Győr mellett ütközött meg a két sereg. Napóleon armadája a kor legkorszerűbb és legfegyelmezettebb serege nem könnyen, de felülkerekedett. A nem reguláris inszurgensek egyéni vitézsége kevesebbet ért, mint a kiképzett katonák tudása. Több mint hatezren vesztették életüket, a franciák közül kb. háromezren. Napóleon augusztus 31-én töltött egy napot Győrben. A következő évben a legyőzött II. Ferenc lánya Mária Lujza Napóleon felesége lett. 2. férje Napóleon bukása után Neipperg gróf, kinek fia Vilmos apja nevét olaszosan Montenuovóként használta, Batthyány Julianna férje lett. Mauzóleuma a Baranya vármegyei Bólyon található.

Nándorfehérvári diadal
1456. július 22.

Ismert történelmünkben jelentősen több vereséget szenvedtünk, mint győzelmet arattunk. Bár az is igaz, hogy a rossz mélyebb nyomokat hagy. Egyik legnagyobb kivétel a nándorfehérvári diadal, mely egész Európát eufórikus örömmel töltötte el. Hunyady Jánosnak, Kapisztrán Jánosnak a várat védő Szilágyi Mihálynak és a sokezer névtelennek egész Európából soha el nem múló dicsőséget szerzett ez a győzelem. A Konstantinápolyt 1453-ban elfoglaló, azt Isztambullá tevő II. Mehmed, aki addig napra pontosan megjósolta diadalait, itt kénytelen volt meghátrálni és két emberöltőnyi ideig megszabadultuk a török pusztítástól. Sajnos utána bepótolták, de ez semmit nem von le a nándorfehérvári hősök érdemeiből. Ha igaz, ha nem, de Dugovics Titusz legendás önfeláldozása jelképe lett e küzdelemnek!

Államalapítás és Szent István ünnepe
1083. augusztus 20.

Nagyboldogasszony napján hunyt el 1038. augusztus 15-én Szent István királyunk. Halálát megelőző napon felajánlotta a magyar Szent Koronát és országát Szűz Máriának, amely így Regnum Marianummá vált. 1083. augusztus 20-án a későbbiekben szentté avatott László királyunk közbenjárására Istvánt, fiát Imre herceget, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét szenté avattak. Augusztus 20-a máig népünk legnagyobb ünnepe, államiságunk, önállóságunk jelképe!

Mohácsi vész
1526. augusztus 29.

Oldalak ezrei születtek történészek tollából e témáról, s még azok is hallottak róla, akikhez legtávolabb áll a magyar történelem. Trianon mellett írott történelmünk legmegrázóbb eseménye. Az Oszmán birodalom kényszerterjeszkedésének eredménye. Mivel az óriásira növesztett hadsereget, csak hódítások árán lehetett fenntartani, újabb és újabb zsákmány után kellett nézni. Szulejmán hét hadjáratot vezetett ellenünk, melyek Bécset célozták meg, de igazából minket tettek tönkre. Az ország jelentős része elpusztult a lakosság közel fele halt meg, vagy hurcolták el. Az ezt követő vákuumba telepítettek Habsburg uralkodóink főleg német anyanyelvű lakosságot, illetve a környező főleg déli vidékekről a törökök elől menekülve délszlávok tömegei telepedtek le hazánkban. A vegyes lakosságra hivatkoztak a trianoni békediktátumban egyes politikusok, hogy nincs is olyan, hogy magyar, mert akkora a keveredés. A miértről természetesen mély hallgatás honolt, mely máig tart.

Máig vita tárgya, hogy fel kellett-e vállalni a küzdelmet 29-én Mohácsnál, vagy sokkal jobb lett volna elkerülni és később, megvárva a horvát és erdélyi hadakat, velük kiegészülve, egyenrangú erőként vívni meg a küzdelmet. Mohács fordulópontot jelent, de nem a vesztes csata miatt, hanem a megerősödő nyugat-európai hatalmak (tengeri kereskedelem Újvilág felfedezése, gyarmatosítás stb.) és a zsákmányéhes kelet között, gazdaságilag és morálisan is megroppant hazánknak, gyakorlatilag csodára lett volna szüksége, középkori státuszunk megőrzéséhez. Csoda nem lett, s ezért hívjuk-e a csatát vésznek, mely mélyrepülésünk megtestesült dátuma. Modern korunkban más kérdések merülnek fel, az emberiség túlélésében ez törpe jelenet, de identitásunkkal örökre összefonódik-e dátum, már akinek valamit jelent az, hogy magyar!

Buda visszavétele
1686. szeptember 2.

1684-ben jött létre a Szent Liga XI. Ince hathatós közreműködésével, ezért a megérdemelt és megkülönböztetett tisztelet a magyarság részéről személye iránt. A Szövetséges haderő, köztük 14.000 magyar katonával június elejétől ostromolta a várat, melyet szeptember 2-án sikerült visszafoglalnia. Az ország még nem szabadult fel a török uralom alól, de mégis szimbolikusan e korszak végét jelent-e dátum. Ekkor még nem tudták csak sejtették, hogy csöbörből-vödörbe kerülünk. Volt még később is hasonló „felszabadításban” részünk 1945 áprilisában.

Pusztamarót a második Mohács
1526. szeptember 15.

Két héttel a mohácsi csatavesztés után a Budát is elfoglaló török seregek egészen a Dunakanyarig portyáztak zsákmány után kutatva. A Gerecse hegyei között Pusztamarótnál 20-25 ezer magyar menekült vette magát szekerekkel körül és megpróbált ellenállni a több mint 10.000 főt számláló török sereggel szemben. A különbség annyi volt, hogy a civil menekültekkel szemben reguláris török csapatok támadtak, ágyukkal felszerelve. A hősies küzdelem után majd minden magyar elesett! Az emlékezet szerint Robozi Mihály nemes úr látva a kilátástalan küzdelmet, előbb megölte feleségét, majd a török „darálóba” rohant. Kovács György szobrászművész mementója méltó emléket állít az áldozatoknak. Az emlékmű mellett turista szállás várja a természetjárókat!

Szent Mihály napja

Az állatok behajtásának napja a szabadból a téli szálláshelyre, egyben a pásztorok számadásának és a következő évi szerződtetések ideje is. A pásztorok a hosszú magány után nagy ünnepségeket is tartottak, s néhány helyen még tartanak ma is.

Aradi vértanúk emléknapja
1849. október 6.

Örök tisztelet az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak!

Kenyérmezei győzelem
1479. október 13.

A megannyi veszteség mellett örömteli pillanataink is voltak. Egyik legfényesebb Kinizsi Pál és ecsedi Báthori István győzelme a minket sanyargató törökök felett. A török a nándorfehérvári diadal után nem indít hadjáratot Magyarország ellen egészen 1521. augusztus 29-ig, amikor II. Szulejmán elfoglalja Nándorfehérvárt, majd pontosan öt év múlva jön Mohács. Akkor ez még a jövő zenéje volt és a Balkánról betörő rablóhadjárat, nem katonai „csak” zsákmányszerző akció volt 15-20.000 fővel. E győzelem és a két Hunyady, János és fia Mátyás hírneve és tettei még fél évszázadot hagytak nemzetünknek török uralom nélkül.

Hadik megsarcolja Berlint
1757. október 16.

Mária Terézia az osztrák örökösödési háborúban elvesztett Sziléziát akarta visszaszerezni II. Frigyes porosz katona királytól. Hadik András huszárjaival az ellenséges vonalak mögött hat napon át vonult éjszakánként, mígnem Berlin falai alá ért, ott összesen 24 órát töltöttek, 24.000 tallér hadisarcot tudott bevárni. Mennie kellett, mert erőltetett menetben jött az ellenség, majd öt napos erőltetett menetben visszavonult a Habsburg fősereghez. Minden idők legfényesebb huszárbravúrját hajtva ezzel végre. Az altisztként induló Hadik a Habsburg Haditanács elnőkeként fejezte be életét!

1956-os forradalom és szabadságharc
1956. október 23.

Változtatni akartak, mertek és elbuktak, de örök tiszteletünk az övék!

Szent Márton ünnepe

Szeretettel köszöntjük a Mártonokat és emlékezünk Jáki Nagy Mártonra (~1180-~1245), aki monostor és templomalapításával, máig ívelő nyomot hagyott a magyar köztudatban!

Limanovai csata
1914. december 11.

A magyar lovas huszárság talán utolsó nagy tette, mert az I. Világháború után, megszűnt e fegyvernem. A tankok, páncélozott járművek és repülőgépek korában már nem teremhetett babér számukra. Limanóvában a Muhr Ottmár huszárezredes vezette huszárok az orosz ágyukkal és puskákkal szemben visszaverték a támadást, de a győzelem áraként szinte minden huszár életét vesztette, köztük ezredesük is, aki nem azt mondta, hogy előre, hanem azt, hogy Utánam! A csatában részt vett a 9. Nádasdy huszárezred a 10. Fehérvári, vagy Vilmos huszárezred, a Jász-kun huszárezred a 3. Szegedi honvéd huszárezred és több gyalogos egység is. Tisztelet a Hősöknek, akik hazájukért és a mundér becsületéért is életüket adták!

Áldott, Békés Ünnepeket Kíván a Szelestey család!

Assisi Szent Ferenc imája:

Örök Értékekben Gazdag, Emberségben Töltött Új Esztendőket Kíván a Szelestey család!