Kedves Tengerentúli Rokonaink!

Veszprémi Levéltár

Veszprémi Levéltár

A Veszprémi Levéltárban is őriznek Szelestey családi fondot XIII. 23-as jelzet alatt. A 0,20 folyóméter anyag 1785-1835-ig tartalmazza Szelestey Ferenc pandúr főhadnagy és családjának iratanyagát. Sajátos és érdekes az ő történetük. Hosszú kutató munka árán tudtam felgöngyölíteni útjukat, hogy honnan és miként érkezett ide Ferenc, katonai szolgálata letétele után, Fejér megyéből. Az ágat a családi origótól Ádám vasi alispántól (+1621) számolva, dédunokája György indítja országjáró útjára. Az ízig-vérig vasi família legmozgékonyabb ágaként először Szelestéről Sopron megyébe (Bükkre) majd Somogy megyébe (Nagybajomra) utána Győr megyébe (Koroncóra), majd Fejér megyébe (Cece, Sáregres) került ez a családi ág. Ferenc Veszprémbe érkezett a XVIII. század végén, más családtagjai Tolna megyébe (Dunaföldvár, stb.) telepedtek le. Ami még rejtélyesebb, jó 70 év elteltével nyomtalanul eltűnt szemem elől, Veszprémből az akkor már népes család. Ferencnek, 10 unokáját ismerem, anyakönyv alapján. Sajnos, azóta sem tudom, merre élnek leszármazottai.

Az 1. doboz minden levele digitalizálásra került, mert ez közvetlenül a Szelestey családra vonatkozik. Idősebb Szelestey Ferenc pandúr főhadnagy hivatalos jelentései 200 évvel ez előttről és különböző „pernahajderek” elfogásai érdekesek lehetnek a rendvédelem történetével foglalkozóknak.

A 2. doboz elsősorban a veszprémi Simon család és a velük rokon, Katona család iratait tartalmazza. A kapcsolódási pont ifjabb Szelestey Ferenc ügyvéd, aki Simon Annát vette feleségül, s lett a Simon család zárgondnoka és felesége kiskorú testvérének Rudolfnak gyámja. E dobozból csak kivonatoltam az érdekesebb, Veszprém XIX. századi életébe bepillantást engedő leveleket.

A következő családtagunkról még nem tudom, melyik ághoz tartozhat, de erős sejtésem szerint őt is György ágához kell sorolnunk. Levelek itt nincsenek tőle, de röviden beillesztem élettörténetét.

alsószelestei Szelestey Károly
magyar királyi csendőralezredes, vezérőrnagy

Élete

Született Bars vármegyében Nagytőrén, 1847. február 1. Elhunyt 1912. július 15. Budapesten. Az érettségit a selmecbányai evangélikus líceumban tette le és 1869-ben besorozták a barsi 61. honvéd-zászlóaljhoz; 1870-71-ben a tisztképző-tanfolyamot végezte Pozsonyban. 1872. február 28-án hadnaggyá nevezték ki; 1878-ban főhadnagy lett és a 61. zászlóaljnál 1873-tól 1876-ig segédtiszt volt. 1876-77-ben a Ludovika Akadémián a felsőbb tiszti tanfolyamot végezte; 1877-80-ban a honvédelmi miniszterium I. osztályában alkalmaztatott, majd 1879-80-ban segédtiszt volt a Ludovika Akadémián, 1881-82-ben pedig ismét a honvédelmi minisztériumban alkalmazták. 1882-ben Kolozsvárt a csendőrtiszti szakvizsgát letette, átlépett a csendőrséghez, ahol 1884-ben századossá, 1895-ben őrnaggyá és 1898-ban alezredessé lépett elő. A csendőrségnél 1882-től 1884-ig szakaszparancsnok, 1884-85-ig szárnyparancsnok, 1895-től 1897-ig budapesti csendőrkerületi parancsnok-helyettes volt; 1898. július 1-től pedig a székesfejérvári VI. csendőrkerület parancsnoka.

A Ludovika Akadémia Közlönyében (1879-80) és több napilapban jelentek meg cikkei.

Munkái

  • Katonai irálytani jegyzetek. Tekintettel a m. kir. csendőrség irodai ügyvitelére. Kolozsvár, 1884.
  • Csendőr-élet. (Esemény-leírások a csendőrség életéből.) U. ott, 1887.
  • Szerkesztette és kiadta: A magyar kir. csendőrség Évkönyvét (1884-87.).

Forrás: Wikipédia

1. doboz

A Veszprémi Levéltár Szelestey fondja, 1. dobozának iratai.

2. doboz

A Veszprémi Levéltár Szelestey fondja, 2. dobozának iratai.

Pecsétek

A Veszprémi Levéltár Szelestey fondjának néhány pecsétje.