Kedves Tengerentúli Rokonaink!

Pannonhalmi Levéltár

Pannonhalmi Levéltár

Talán a legérdekesebb téma a Szelestey család kutatásában az alsó/felső-szelestei Szelestey kérdés. Máig megoszlik a tudományos közvélemény, hogy egy, avagy csak szomszédos famíliákról van szó. Akik az egyezőség mellett érvelnek, azok mindkettőt a Ják nemből eredeztetik és a XV. században vélik kiválni a felsőszelestei Szelesteyeket az alsószelestei Szelesteyek közül. Kutatásaim alapján én két külön családnak gondolom. Az általános közvélemény szerint a magyar, vagy felsőszelestei Szelesteyek első foglalás jogán Bulcsú nemzetségéből származhattak. A német, vagy alsószelestei Szelesteyek pedig, István és Koppány közötti harcban bizonyos források szerinti fővezér, bajor Wasserburgi Vecelin lovag leszármazottaiként, jutottak vasi birtokaikhoz, természetesen még nem, mint Szelesteyek, hanem mint a Ják nagycsalád a Jaák nemzetség tagjai. A jaákok mai ismereteink szerint, hozzávetőlegesen 60 birtoktesttel rendelkeztek, melyet a nemzetség az 1291-es családi nagytanács határozata alapján tagjai között szétosztott. Mi kaptuk Szelestét és a környező falvakat, birtokokat, s lettünk Szelesteyek. Akik még biztosan tudottan idetartoztak és még élnek leszármazottaik, rajtunk kívül a Niczky és a Kemény család (keményegerszegi/ma Vasegerszeg). Érzésem szerint még többen is lehetünk, mert tapasztalataim alapján a szakirodalom, sokszor tévesen állítja, hogy egy család ekkor, vagy akkor kihalt. Több ízben tapasztaltam, hogy a legismertebb ágak kihalása után az elszegényedett, fiatalabb ágak a hivatalos látószögből kikerülnek és a címert lefelé fordítják. Érzésem szerint a Sitkeyek még élnek és az elmúlt években több kutató talált meg azzal, hogy ha bizonyítani egyelőre nem is tudják, de ismereteik alapján feltételezik, hogy a Jákok nagycsaládjához tartoznak. Ismereteink szerint közel húsz család eredt a Jákoktól. A másik sarkalatos kérdés, hogy valóban a bajor gróf-e a Jaákok őse, mert ha nem sokat közelítene a két családon és ezzel együtt sokat homályosítana az eredeten. E kérdéssel Az Árpád-kori források oldalon foglalkozom részletesen.

Pannonhalmán a felsőszelestei Szelesteyek levéltára található, mely család először a Gosztonyi, majd új birtokukról Guárynak (ejtsd Góri) neveztetett. Előnevük mindvégig megmaradt, de a Szelestey nevet a XVIII. századtól már nem használják. Legismertebb tagjuk Gosztonyi János előbb váci, majd győri, s legutóbb Erdély püspöke. Mária királyné kancellárja több mint egy évtizedig. Minden bevételét a török elleni harcra költi. A mohácsi csata eseményei miatt Szapolyaival összeveszik, mire az bebörtönzi Kolozsváron, ahol a kínzások következtében 1527-ben elhunyt. Az ő bejegyzése a híres Szelestei ráolvasás. A lexikon Szelestei János fiaként írja, ismereteim szerint Szelestei Miklós fia volt.

A névmutató után találhatóak a levelek digitalizált másolatai. Jó kutakodást, szerencsés kincskeresést kívánunk minden kedves érdeklődőnek. Reméljük, hogy picit hozzá tudunk tenni a kutatott család múltjának megismeréséhez, ha ez így van nem dolgoztunk hiába. A külön nem jelölt részek a szerző munkái, ha más is besegít a feldolgozásban azt külön feltüntetjük.

Névmutató

Hamarosan...              A névmutató feltöltés alatt, türelmüket köszönjük!

1. doboz

A Pannonhalmi Levéltár, felsőszelestei Guáry család fondja, 1. dobozának iratai.

Pecsétek

A Pannonhalmi Levéltár, felsőszelestei Guáry család fondjának néhány pecsétje.