Kedves Tengerentúli Rokonaink!

Thury György

Thury György a magyar történelem, török hódoltsági fejezetének kihagyhatatlan alakja. Kihagyhatatlan a Szelesteyek családtörténetéből is. Leányának, Katalinnak leánya, Marczaltőy Fruzsina, Szelestey Ádámhoz ment nőül, így közös gyermekeiknek Thury György dédapjuk volt. Ezáltal a ma élő Szelesteyek a hős törökverő egyenes ági leszármazottai. E tények okán és tettei révén is, kötelességünk megemlékezni róla, amit persze örömmel és nem kis büszkeséggel teszünk.

Rövid idézettel kezdem, mely Eőr-Darmay Zsolt: Törökverő Thury György ingóságai, 1571. címmel a Századok 1870. évfolyamában jelent meg:

A kemény vitéznek, a császár által aranylánczczal kitüntetett lovagnak s híres bajvívónak elhullta (után) Mily javak-különösen ingóságok- maradtak utána? Eddig nem ismertetett. Most vasi kirándulásunk alkalmával, megleltük a Szelestey család iratai közt az elesett Thury György javait előtüntető eredeti leltárt, mely annál nevezetesebb, minthogy mindjárt a nagy hős eleste után iratott, Kanizsán és Vár-Keszőn, Thury György családi várában.

A róla szóló krónika töredéket, egy korabeli idézettel kezdem:

Én nem vagyok elég, hogy megmondhassam,
Vitézségét, hogy előszámlálhassam;
Csak az harmadrészére is megírhassam,
Az hallgatóknak eleibe adhassam.

A fent leírtakkal egyetértve, de azon késztetésnek is eleget téve, hogy minél élőbbé tegyük régmúltban élő nagyjaink nevét, én mégis írok a hírneves török verőről. Élet útjáról csak távirati stílusban, majd az utolsó éveiről kissé bővebben, amikor is krónikánk szereplőihez közeledett a sors tekervényes ösvényén, míg végül közvetlen utódaiban, össze is futottak útjaik.

Thury György (egyes források szerint 1519-ben) született a Felvidéki, Hont vármegyei Közép-Túron az Ipolyságban. Édesapja Gábor, neves vitéz, édesanyja Elephánti Magdolna. (Érdekes adalék az anyai vezetéknévhez: E család őse Kálmán királynak egy elefántot és egy szerecsent ajándékozott, melyért a királytól, Nyitra vármegyében egy falut kapott. A falut Elefántnak, Őt pedig Elefántinak nevezték.) no, de térjünk vissza Györgyhöz. Testvérei Farkas, Benedek, Ilona és Bora. Első felesége ismeretlen, második neje, Hathalmy Zsófia. Esküvőjükre 1563 őszén került sor, melyre Miksa és Károly főhercegek egy-egy aranyozott serleget küldtek ajándékba. Egy fiáról, Pálról tudunk, ki fiatalon elhunyt és három lányáról. Zsófiáról, ki előbb Sallér Andrásné, majd Keresztúri Györgyné, Annáról Keczer Sándornéról és Katalinról, Marczaltői Györgynéről. 1544-ben a szülőfalujához közeli Ságon (Ipolyság) főlegény. A róla szóló regék egyike: Midőn 1549-ben Gyöngyösön egy török-magyar tárgyaláson, úgy leitatott egy Juszuf nevű törököt, hogy az lóra ülve addig hadonászott a tőle kapott kopjával, míg halálra sebezte magát. Sajnos ahhoz kevés volt a szőlő Magyarországon, hogy e módszerrel hatékonyan tudjanak fellépni a hódítókkal szemben. 1552- ben a palásti csatában vett részt. A vereség után fogságba esett Erasmus Teuffel főkapitányt, Hádim Ali pasa megfojtatja. I. Ferdinánd szolgálatában, a Bars vármegyei, Léva kapitánya lesz. Már, mint hírneves párbajhős, kihívta a váci béget is. 1556-ban Bars vármegye főispánja lesz. 1558-ban a király Dobó Istvánnak adja a lévai várat és a főispánságot. Dobó tartóztatja Thuryt, de az még ebben az évben Podmaniczky Rafael hívására Palota kapitánya lesz. A várbirtokok jövedelmeinek fele a törököt illette, így Thury és a török háromévi adó mentességet ígért az elnéptelenedett falvakba költözőknek. 1563. szeptember 8.-án Pozsonyban I. Ferdinánd megkoronáztatja fiát (választás nélkül) Miksát. Thury harmincegy lovassal jelent meg az ünnepi játékokon. Mindenkit legyőzött, s végül Gyulaffy Lászlót (Tihany kapitánya, ’67-től Veszprémé is) hívta ki bajvívásra. A két hős kapitány úgy neki buzdult, hogy a király leállítatta a küzdelmet, nehogy kárt tegyenek egymásban. Kárpótlásul és jutalmul mindkettőjüket aranysarkantyús vitézzé avatta, s Thurynak adta a zirci apátság falvait. Palotán az elmaradt zsoldokért való könyörgést megunva, többször beadta lemondását. 1566-ot írunk, - a mezők, a fák virágba borulnak, amikor a budai pasa Arszlán, magyarul Oroszlán megindul Palota vára felé.

Innentől, pillantsunk bele mélyebben Thury György életébe és nézzük meg milyen volt földi létének utolsó öt esztendeje.

1566.- június 2.-án János az egyik kémlelő szakasz vezetője, feszes vigyázzba vágta magát a kapitány előtt, - tisztelettel jelentem a törökök már Inotánál vertek tábort. Sátraik számolhatatlan sokaságban állnak. – Minek is számolnánk – dörmögte maga elé Thury – akárhányan vannak, nekünk, egy feladatunk van, meg kell védenünk a várat. – köszönöm, távozhatsz. A nagyterem ajtaján, öccse Farkas lépett be. Ülj le, mutatott a medvebundás kapitányi székre György, én úgy sem tudok egyhelyben maradni. Nézd meg hónapokig, irogattam könyörgő leveleimet Miksához és Salmhoz, és mi az eredmény? - száz puskást küldtek. Nézd a jó oldalát testvér, legalább magyarokat, és a vezérük Izdenczy Pista is jeles vitéz, - nyugtatta bátyját Farkas. Az ostrom már csak napok kérdése, had menjek ki segítségért. Pálffy Francival már beszéltem erről. Ha valamelyikünknek sikerül eljutnia Bécsig, Miksa királytól azonnali felmentő sereg indítását kérelmezzük. –Úgy ítélem maximum két hétig, tudunk ellenállni – mondta szinte magának a kapitány. Menjetek,- nézett fel hírtelen és megszorította öccse kardtól edzett markát.
Másnap az ellenséges had körülfogta a várat és késedelem nélkül, lövetni kezdte a falakat. Szerencsénk van kapitány úr, a bolond török a Móré bástyát lövi a legerősebb falunkat – kiabálta vigyorogva Miklós a puskások hadnagya. Ne kiabáld el ecsém, ők sem ma kezdték a végvári oskolát. – korholt a vezér. A fahídon nehéz léptek dübörögtek. Lélekszakadva futott az egyik talján tüzér – kapitány úr a kápolna felöl a keleti oldalon is lőnek, pár helyen már le is dőlt a fal. Miklós hadnagy és Thury egy pillanatra összenéztek és a kapitány parancsokat osztogatva sietett a kápolnához. Két nap múlva már a várárok is feltöltődött a törmelékkel. Az ostrom kilencedik napján a huszárok hadnagyát hivatta Thury. Péter, holnap rajtuk ütünk. A falak leomlottak, a törökök láthatóan a végső ostromra készülnek. - Segítség, ha jön is, már csak későn jöhet. Hányan vagytok? - 200-an, talán 250-en. Győzni kevés, elpusztulni sok. Az biztos, akit elérünk az megemlegeti a magyarok istenét. Ma este lakjon mindenki jól, de bor nem kerülhet asztalra. Fáklyák fényénél végigjárta a rommá lőtt erődítményt. Mindenhol kardjukat élező, puskájukat tisztító, lovaikat csutakoló, katonákat látott. Mi lesz holnap, öreg legényem? - szólt szinte lágyan Gáborhoz, akivel még a sági időkben füveltette együtt a lovakat. Nagy jó uram, azt csak a jó Isten tudja, de, hogy nem egy, nem kettő kontyost küldök magam elé, az biztos. Még borbélynál is voltam, mutatta büszkén kerekre nyírt üstökét a kivénhedt harcos. Nehogy megszóljon a beste kontyosa. Jól van jól, mosolyodott el Thury és szeme a távolba révedt. Másnap még erősen pirkadt, amikor a félhomályban a palotai huszárok lovaikat a várkapu mögé vezették. A paripák prüszkölve rángatták a szárat, rágták a zablát, és patáikkal kaparták a földet, alig bírtak felgyülemlett energiájukkal. Már két hete mozdulatlanságra kárhoztatta őket az ostrom. A kapitány fejébe húzta sastollas sisakját és egy ugrással lován termett. A nemes arabs mén inai reszkettek az izgalomtól, jól tudta mi fog következni. A nap keskeny sugárban szökött be egy keskeny falrésen. A porszemek mit sem sejtve ugráltak a fénypászmában. Rövid ima után, halkan, de határozottan szóltak a kapitány szavai, - az Istenért és a hazáért előre. Nyissátok ki a kaput. Tíz darabont ugrott egyszerre és emelte ki a mázsás záró gerendákat. Recsegve, nyögve nyílott az öles ajtó. Ezzel szinte egyidőben csapódott le a felvonóhíd. A katonák dobhártyáját még a láncok csörgése rezegtette, mikor a híd hatalmas port verve ledörrent az árok túloldalán. Az arabs mén megugrott, s a huszárok hosszú szárra engedték paripáikat. A félálomba lebegő muzulmánok sokezres tömegébe, mint kés a vajban vágódott a magyar huszárok csapata. A kapitánynak olyan híre volt az ellenség között, hogy csak a legelszántabbak mertek elébe állni. No, de nem is várta Ő az ellenséget, maga ment hozzájuk. Minden csapása talált, mint jó gazda aratáskor, szép rendet vágott közibük. Jó két fertály óráig dúlt a harc, s mikor a vezér érezte, hogy a meglepetés ereje megtört és a százszoros túlerő rövidesen felőrli kis csapatát, visszavonulót fújatott. A huszárság fele elesett, de a török táborban nagy veszteség és még nagyobb káosz keletkezett. – Másnap hajnalban, Jóska az inas robbant be a hálószoba ajtaján, - mi van, elfoglalták a várat, nézett révetegen Thury kapitány a szolgára. Elmentek nagyuram, üresek a sátrak, csak az északi szél fodrozza a vásznakat. Micsoda? Szökkent fel ágyából a kapitány és azon mód egyszál ingében rohant ki a falra. Nem hazudott – motyogta maga elé – tényleg elmentek. Ekkorra az egész vár talpon volt és zsongott, mint a méhkas. Nem értem mi történhetett, nézett értetlenül az előtte örömmámorba sorakozó főembereire Thury. Egy rohammal elsöpörtek volna minket, hiszen már nincsenek is falaink. A válasz három nap múlva érkezett. Salm Eck győri generális tizennégyezer fős seregével. Isten hozott benneteket öcsém ölelkezett össze Farkassal, miután tisztelettel üdvözölte a generálist. A felmentő sereget az elhagyott török táborba szállásolták el, a vezérek a nagyterembe ültek össze tanácskozni. Először Farkas számolt be. Igaz, hogy nem értünk ide időben, de abban, hogy eltakarodtak, részünk van. Sikerült nyelvet fognunk, aki elmondta mi történt a török táborban. Oroszlán basa, Deli Lüfti béget küldte Győr felé kémlelni, mivel tudta, hogy csak arról jöhet a felmentő sereg. Salm generális háromszáz szekeret küldött fáért Győr megerősítésére a Bakonyba. A hajnali derengésben a szekerek által felvert port nézte Deli bég a felmentő seregnek. E jelentés hatására távoztak köszönés nélkül a kontyosok.

A csodás győzelmen felbuzdulva Salm alvezérei, Enyingi Török Ferenc és Gyulaffy László indítványozták a közelben lévő Veszprém várának ostromát, ha már ekkora sereg együtt van. Thury, mint vérbeli mezei kapitány, már nyeregben érezte lábát és teljes tekintélyét latba vetve állt kérelmező társai mellé. Pár nap múlva megindult a sereg és június 30.-án Veszprém felszabadult. A végső roham 13 óra hosszat tartott és 300 ostromló lelte halálát. A lendületbe jött sereg ezután elfoglalta Gesztes és Tata várait is. - Jött a hír, mely szerint Arszlán budai basát, Szulejmán a sorozatos vereségek miatt lefejeztette. Szeptember 8.-án elesett Szigetvár és elesett a hős Zrínyi Miklós is, de nem ment egyedül a felső világba. A mohácsi győző utolsó győzelme volt ez, amit már meg sem ért. A táborban hunyt el az oszmánok talán legnagyobb hódítója I. Szulejmán. A mi hősünk Thury György megelégelve a falak között töltött időt, felmentését kérte várkapitányi tiszte alól. Az engedélyt megkapta Miksától, aki helyette unokaöccsét, Mártont nevezte ki Palota kapitányává. ’66 július 1-től Széchényi Mihállyal együtt, megbízott Veszprémi főkapitány, de a császártól ismételten kérte felmentését, hogy mezőn szolgálhasson, így csak két hétig állt Veszprém élén. Győrbe került, majd a táborból kitörve elfogta Mahmut béget s csapatait szétverte. A győri táborban Miksa császár arany-fekete selyem sátra állt a fő helyen. Trónján ülve figyelte a foglyok és a társzekerek hosszú sorát, melynek élén maga Mahmut bég lépdelt, mellette lovagolt a győztes Thury. A császár intett, mire Thury eléje járult és fél térdre ereszkedet, s már, mint aranylánccal kitüntetett lovag állt fel katonái üdvrivalgása közepette. A pihenés nem tartott sokáig. Az új budai basa Musztafa, ismét Palotát kerülgette, majd ostrom alá is vette. Thury és Enyingi Török Ferenc, lóhalálában igyekezett a vár felmentésére és mondhatni egy huszáros rohammal elsöpörték a támadókat.

Főhősünk ismét a palotai vár lovagtermében koptatta a köveket. Egyenletes, megfontolt szavait verték vissza a kétöles falak. Az íródeák lúdtolla sercegett a papíron. – Kegyelmes Felségedhez ismételten könyörgök, bocsásson rendelkezésemre méltó lakhelyet. Ne kelljen csata közben azon gondolkodnom, hogy mi lehet az enyéimmel, egyszerű udvarházamban, falak és védelem híján. Fogságba ejtett szeretteim az én karomat bénítanák le. Ahhoz, hogy a hazának erős támasza tudjak lenni, nekem és családomnak is erős támaszt és védelmet kell találnia. Felséged gráciájáért könyörögve, maradok legalázatosabb szolgája etc., etc. A többit tudod deák. – küldjétek Balázst ő a legügyesebb futárom. Itt várom meg a választ, hátha a kontyos megint vérszemet kap és újra próbálkozik. Végre, két hónap múlva, visszaérkezett a küldönc, kezében az adományozó okirattal. Miksa, Ő császári és királyi felsége a keszői várat a hozzátartozó birtokkal, Nemzetes és Vitézlő Közép-Túri Thury Györgynek adományozza. A várbirtokhoz a következő helységek tartoznak: Kis Kesző, Szent-Miklós, Győr vármegye, Csanak, Bágyog, Szany, Szentandrás, Sopron vármegye, Gecse, Veszprém vármegye, Magasi, Kenyeri, Gencs, Ostfiasszonyfalva, Vas vármegyéből. – Egy hét múlva, szekerek hosszú sora kígyózott a vadregényes kis, Keszői vár felé. Több mint húsz év, hadi munkájának gyümölcsét szállították a fedett alkotmányok. Mögöttük török foglyok hosszú sora, elől Arszlán bég, ki Thurynak 3000 aranyat ér. Na lelkem mit szólsz – fordult fiatal asszonyához György, mikor hintójuk átdübörgött a felvonóhídon. Zsófi válasz helyett odabújt férje ura domború mellkasára. A sokat megélt öregedő, őszülő üstökű vitéz bajsza is gyanúsan rezgett, mikor kiszállt az udvaron és körbenézett a saját vára öles falain. Tekintete kőről-kőre végigsimogatta az épületet, majd, mint egy sóhaj tört ki belőle a szó – itthon vagyunk. Gyere lelkem, nézzünk körül, szólt asszonyához. Látod a vár belső kapujában ezt a két vasmordályt, ezekkel jelzik az ellenséget. Az udvaron álló kerekes ágyuk, könnyen mozgathatók. Nézd itt az őrházban 11 huszárpajzs és 7 fa hajító fegyver áll, ezeket majd megszaporítjuk .Az árkokat is kibővíttetem, a falakat is megemeltetem. Nem telik bele fél év és a környék legerősebb vára lesz a miénk angyalom. Alsóki Lacit nevezem ki várnagynak, régóta szolgál, becsületes, jó gazda lesz. Megnéztem, itt a szomszédban, Szanyban meg Marcaltőn jó kövér a föld, ha bejönnek a foglyok utáni sarcok, veszünk belőlük. A Marczaltőy famíliával jó lenne össze komásodni, ősi nemzetség, még a Gutkeledekből. Ha felnőnek a lányok, valamelyik Marczaltőy fiút megcsípjük nekik. Jól megleszünk, itt meglátod. Ne haragudj, nem akarlak untatni, de legszívesebben mindent egyszerre tennék. - Dehogy haragszom, örülök, hogy ennyire örülsz. Ennyit beszélni egyvégtében még sosem hallottalak, bújt urához Zsófia asszony. - Gyere, mutatom az éléstárakat az biztosan jobban érdekel téged is. A hírneves élemedett korú vitéz, mint kisgyermek repdesett, ahogy a szalonna szobából az éléstárba onnan a gabonatárba, borospincébe kalauzolta asszonyát. Tessék, ezek a kulcsok mostantól téged illetnek. Most menjünk fel a második szintre, ez itt a katonák helye, mutatott körbe a hatalmas termen. Most pedig nézzük meg a legfontosabb részt, a harmadik szintet, a lakóhelyünket. A lépcső nagy előcsarnokba vezetett, innen nyílt a nagyszoba, más néven palota, minek ajtaja előtt és bent is szakállas puskák sorakoztak az állványokon. A falakat medve, hiúz, vaddisznóbőrök és gyönyörű szőttesek borították. A szabad helyeken ősi fegyverek sorjáztak. A sarokban teljes páncélzat állt. A szintén prémekkel borított padlózaton, hatalmas asztal állt körben faragott támlájú súlyos tölgyfa székekkel. A földön eldobált csontok és egyéb ételmaradékok is hevertek a sarkokba szorgos pókok hálói libegtek. Holnap reggel takarítással kezdünk – sóhajtott fel a várúrnő. A következő helység, már a mi szobánk lesz kedves, ide tetetjük faragott nyoszolyánkat. Az ajtó felett pompásan faragott, díszes címer nézett rájuk. A győri püspöké, vetette oda György. Több száz évig az övéké volt az uradalom, sőt még most is az övék. Hogy-hogy, nézett megrökönyödve Zsófia. A királynak már nincs adományozható birtoka, így mint sok más esetben ezt is árendába vette ki, úgy tudom évi 500 forintért a győri püspöktől. Nevezetesen Delphinustól. Érzem ebből még bajunk lesz szólt kissé hátrább húzódva Zsófia. Ne rontsd el az örömömet angyalom, gyere, menjünk tovább. A következő helység egy kis pipa szoba volt, innen már ki lehetett jutni a falak mellvédjére. Ez a kis szoba jó lesz a gyerekeknek játszani. A palota egy másik ajtaja, mely felett csengő lógott a vár védőfolyosójára nyílt. A mellvédre kilépve Thury nagyot szippantott, deres haját cibálta a szél, de ő rezzenéstelen szemmel, áhítattal nézett a távolba. Amerre a szem ellát a mi birtokunk, kedves. Négy vármegyébe láthatunk innen. Asszony lopva a háttérből, büszkeséggel nézte, Európa szerte híres urát. Látom, fázol, gyere, menjünk be kedves, szólt szeretettel asszonyához György. – Nem sok időt tölthettek békés nyugalomban, jött a királyi kérés, mi szerint Kanizsán van szükség rá. – Már megint egy vár, - horkant fel, jól tudja Miksa, hogy én a nyílt mezőn érzem jól magam, nem vagyok én ürge. Ne vállald édes uram, eleget ontottad véred, és itt vagyunk mi is, mutatott a belépő dajka kezében a kis Pálra és a futkározó leánykákra. Te is tudod lelkem, mit jelent a királyi kérés és azt is tudod meddig tart a királyi kegy. Eddig a Balaton és a Dráva-Mura közötti végek főkapitánya voltam, mostantól Kanizsai végvidéki főkapitány és Dunántúli főkapitány helyettes. Nem kis út ez egy egyszerű nemesembernek. Ráadásnak, Miksa nekem ígérte, Tolnát, és a fiágon kihalt Kolos család birtokait, Kolosnémát, Lovalt, Álcsyt, Kiskeszit, Ekelt, Nagykeszit, Vasrévet, Andrásházát, és Felpecet. A nádorispánné, Kanizsai Orsik asszony átadja a várat Miksának, így, mint királyi várnak én leszek Kanizsa első főkapitánya. Csak nehogy egy fejjel meg rövidebb legyen kigyelmed.- sóhajtotta asszonya.

Rövidesen Kanizsán találjuk, mint a vár főkapitánya. Innen portyázott a környéket egyre jobban szorongató törökök ellen. Egyre, másra írta kérelmező leveleit, az elmaradt zsoldért, gabonáért. Ígéretek jöttek, mentek, de segítség sohasem. A katonái sorra szökdöstek az éhség elől. A királyi küldött e szavakkal jellemezte a helyzetet. : „ Élelem és fizetés kell ide, másként minden veszve van”. Már nem is korpából, hanem megőrölt fakéregből sütnek kenyérszerűséget. Thury többször beadta lemondását, amiről Miksa, más néven Maximilián hallani sem akart. Itt ismerkedett meg Schwendi Gáspárral a császári csapatok fővezérével, neves katonai íróval. Közismert a metszet, melyen vele és Miksa császárral látható Thury. 1571 tavaszát írjuk, az utolsó tavasz melyet hősünk megért.

Kapitány úr a török Kapornaknál fosztogat, és százával hajtja az embereket. Öt mérföld,-gondolkodott el a kapitány, pár pillanat múlva már parancsot adott. 200 gyalogos azonnal induljon, mi 300 huszárral hajnalban indulunk utánuk. Következő nap este, mint fergeteg zúdultak a zsákmánnyal telt martalócokra. Üsd, vágd, nem apád, harsogták a magyarok, amely elnyomta a kétségbeesett Allah kiáltásokat. A kanizsai vitézek fáradtan, de a diadaltól mámorosan fordították lovaik orrát hazafelé. Esti szürkületben Orosztony mellett jártak, mikor egy kisebb török lovas csapat bukkant elő az erdőből. Na, fiaim ezeket még elkapjuk, aztán irány haza. A gyalogosokat messze elhagyva vágtattak a huszárok, s mint a fergeteg kaszabolták az ellent. Hirtelen megmozdult az erdő és a vak sötétből, melyet alig- alig világított meg sejtelmes derengésével az újhold penge vékony sarlója egy ezred szpáhi vágtatott elő. Thury pár száz fős csapatát, többszörös túlerő vette körül. Ott voltak a szigetvári, koppányi, pécsi bégek csapatai vezetőjük Malkucs szigetvári lovas vezér. A nagy nyomás hátra szorította a magyarokat egészen a lápos területig Egymás után ágaskodtak fel a paripák, majd süllyedtek el vitézeinkkel együtt. A hazáért és az életünkért üvöltötte Thury, kora talán leghíresebb mezei kapitánya. Tömegével rontottak, rá, de látta, hogy élve akarják elfogni, mert csak deréktól lefelé sújtottak feléje. Thury erre sisakját messzire hajította. – engem besték élve el nem fogtok. Nem leszek, díszpintye a császárotoknak. Tartsatok ki, fiaim, hátha ideérnek a gyalogosaink, de ekkora nyomásnak az egyre olvadozó sereg nem tudott ellenállni. György hirtelen zuhanni kezdett, lova oldalában dárda rezgett. Kapitány úr itt a lovam sikoltotta apródja. Egyik lába már a kengyelben, mikor oldalról szörnyű erejű ütés éri. György előtt elsötétült a világ. Látta magát mezítlábas gyerkőcként, Farkassal és Benedekkel a túri réteken nyulat hajkurászni, Ságon a végvári élet alapjait tanulni, aztán, Léva, Palota, Kanizsa égbeszökő falai futottak előtte. Azután élesen látta Zsófiát a kis Zsófival, Palikával, Katával és Annával, amint a keszői várban, búcsút intenek neki. Már csak nagyon távolról hallotta Memi diadal ordítását, és szinte nem is érezte, amint testébe csapások tucatjai mélyedtek. A sereg felett egy kopján, Thury György összekaszabolt feje emelkedett a magasba. – Ali a klisszai bég diadalmenetbe vitte a szultán elé, kilenc másik fejjel, 14 fogollyal, 3 zászlóval és 2 kézi dobbal egyetemben.

Mindezen események 1571 április 2.-án történtek és már 14.-én Salm generális Kanizsán termett kivizsgálni a haláleset körülményeit. Halálában nagyobb figyelem és gyorsabb intézkedés kísérte, mint életében. A konstantinápolyi követ is így jelentett Bécsbe, - „Thury legnagyobb diadalát holta után nyerte el”. Isztambulban, hősnek járó tiszteletadással temették el fejét, melyet a szultán is megszemlélt. Testét Kanizsán, Zrínyi Miklós fia György temettette el kellő katonai pompával. Sírja fölé szép kápolnát emeltek a kanizsai mezőn. A török, még több mint, 100 éves regnálása alatt, egy újjal sem illette sírját. Kiűzésük után I. Lipót hadai szinte azonnal elpusztították.

Sajnos a családnak nem volt gyógyír a hősnek kijáró végtisztesség, ők a szerető apát és férjet, s egyetlen támaszukat vesztették el. Thurynak abban is igaza volt, hogy a királyi kegy forgandó. Már halála évében sem fizették ki a keszői vár árendáját a győri püspöknek, s ’73-ban az új püspök, Liszthy János kérésére a „hálás „Miksa elvette az özvegytől a birtokot. Az igazsághoz tartozik, hogy ’74-ben Miksa a fiscusra szállt, Győr vármegyei ,gyömrői és peczi birtokokat, nekik adományozta.

Halála után három héttel, 1571. április 23.-án kelt vagyonleltárja, melynek eredetijét a Szelestey levéltár őrizte meg. Következzen az eredeti írásmód szerint:

Az megholth Nehay Vitezleo Thwry Györgnek
Halala vtan menny marhaya maradoth
arwl való regesturum Kezeoben;

Az Kezey tarhazban talaltatot

Keth veöres giapias chiolar 2. Egj hozzw puska 1. Egh
szwniogh halo 1. Negh njeregre valo zigheleo 4. Egh
farmetring es szwgh eleo, atlacz 1. Harom eoregh Zomak
3. Keth vas rosta 2. Eöreg wy on talak 21. Közep
talak se egjeb fele talak kiketh mindennap jartatnak
22. On tanjer 51. On kannak
öregeok 8. eöreg rez kanna 1. Teoreok toll 4.
Rez gyergja tarto 15. Rez tepesia 3. Egh rez
medenche mosdoiawal 1. Vago kés 6. Egj tokba negj
palachk 4. egj Eöregh pleh lampas 1. Vas fazekak 17.
Roka Ber 56. Farkas Ber kettő, 2.

Egy Ladaba vagyon:

Karasia negj wegh 4. Egj papuch 1. Egj varas
chizma 1. Keth weg Istaneth 2. Köpönyegh 7. Egj pokroch
belles 1. Zönyeg tizennegj 14. Egj granath felolseo ruha 1.
egh skallath feolseo ruha 1. Barany Berrel belleth.
Heweder 3. Egj kengjel zy 1. Keth fek 2. Eöth pokroch
Belles 5. Egj szwr pokroch 1. egh poztó lepedni való
lasnak 1. Harom parazth lasnak 3.

Innen negyed ív hiányzik

Masodyk Ladaba vagyon

Keoz paplan 22. Egj fozlan dalman 1. Egj granath
nadrag 1. Egj skarlat feoelseo ruha 1. Egy granath
Dolman 1. Egj granath fölseo rwha, mallal Belleth 1.
----------------------------------------
Maradoth az meg holth vitezleo Twry Geörgnek rabjai,
kik valchsagra tartattanak 22. Ezeknek kezessegen menth
ell orozlan aga, kinek sarcholása volth fl.3000

Innen hiányzik az előbbi negyedívnek a másik oldala

Az Kezeoy Belső tarhazba vagyon egy
Ladaba Ezwst mj:

Heth köves kupa, egyben jarok 7. Tizen egj aranyas
fedeles pohar de eggjiknek ninch fedele 11. Egy ezöst
kanna, merő Aranyas 1. Keth palach aranyas 2.
Egh aranias cheze 1. Negj villa 4. Kalan 19. Egj nagi öreg
ezwst pohar 1. Negj njakba veteo 4. Harom
homlok eleo 3. Lo orrara valo lanch 2.

Azzonjomnal vagyon:

Egj eoreg aranjas palack kith chazar az Keszwre
megnjegszejebe kwldeoth 1. – Vagjon
ismeg egj eoreg aranj lanch, kith chazar az taborba Ajandokon
adoth 1. – Vagjon ismeg egj eoreg, merö aranjas ujakba
veteö, 1. Vagyon ismegh egj ezöst s aranyozott kanna 1.

Thwrj Benedek vramnál vagion

Egj ezwsth pohar 1. egj villa 1. Egj kalan 1. Egj sarga
chapafek ezwst lanchawal az tarhazba vagjon 1. Harom
parduch Ber Bonchjok wer tek vagjon
rajtok 3. Egj e3zwstös pallos, kith Chazarnak koldenek 1.
Egh ezwstess hegjestör 1. Keth ezwsteos Aranjas zablja 2.

Egy Ladaba vagion:

Zönjeg eöreg es apro 24.

Masyk Ladaba
Vagion seliem paplan 10. Zönjeg 2.

Az Penzes Ladaba vagion:

Tyz sak penz, kiben vagion somma sommarum keth
ezer heth szaz hethwen hath forinth, es tizen öth penz.
Vagion az tarhazba chizma tizenhet emberre valo, 17.
Keth hozach Bonchok, 2.
vagion az kezej pinchében 37 hordo Bor, telljek, 37.
kikben vagion akó..550.


Borius tehen vagion 43. Kéth Bika, 2. Twlykoktawaljak
es harmad fük 31. Niolch kachola 8.
Keth hereth lo 2. Ez idej apro Boriw 25. Juhok vannak 80.
ez idej Baranj 35. Gyznok vannak az kezej majorba öreg
es apro 74.

Ismét leszakadt negyedív

Aztagok: Marchaltwy Búza 2. Kezeobe az varnal Buza
szena 1.
1570. Esztenőbelj födbeli vetés ros es Búza hoddal
127.
1571. Esztendőbelj tavazj vetes zab es arpa hoddal
120.
Eozj arpa hoddal 20. Ket hold len 2. Keoles hoddal 8.
Lencse hoddal 2.

A vége hiányzik.

Látod lányom ennyi maradt atyádból, amit ezek az árkus papírok elbírnak. Te vagy a legidősebb Thury sarj, őrizd meg híven. Jobban vigyázok rá, mint az életemre – suttogta a süldő lányokra, oly jellemző pátosszal Kata.

Az évek pille szárnyon repültek és a kis Katinkából, előbb Kata, majd Katalin lett. A Marczaltőy kastélyban, fényes lakodalmat ültek. Nem akárkik kötötték össze sorsukat.
Mindkét família a magyar történelem mélyében gyökerezik. Katalin édesapjáról nem kell beszélnünk, de már atyjának nagyapja is neves vitéz volt Mátyás seregében. A Marczaltőyek eredete a távoli múltba vész. Általánosan elfogadott, hogy a híres Gutkeled nemzetségből származnak, de erőteljes az a nézet is, mely szerint az Aba nemzetség a tő. Címerük az oldalról fogazott pajzs az előbbit látszik igazolni. Az Anjou korban két nádort és Szlavón bánt is adtak e hazának.

A vőlegény György, Moson vármegye alispánja, délceg magyar ember, pörge bajusszal, sudár termettel, domború mellkassal. Katalin még húszon innen, de már az érett nő idomaival és tekintetével rendelkezett. György mellett ültek szülei, Miklós úr és Csaby Sára asszony, Csaby István egri kapitány lánya. Katalin mellett anyja, Hathalmy Zsófia, az új férj Tóthi Lengyel István és a menyasszony húgai Anna és Bora ültek. Körülöttük a násznép, Sára asszony húga, Csaby Klára kisfiával, Wattay Ferkóval, és nagylányaival, Annával, ki férjével Sárffy Pállal jött és Zsuzsával, ki mellett jegyese, Káldy Demeter úr feszített. Itt voltak Zsófia asszony testvérei, Mátyás hadnagy, nejével Amade Katával, Anna, Viczay Balázzsal, és Miklós a fiatal, nyalka végvári vitéz. A díszvendégek Katalin ifiasszony nagybátyjai, Thury Benedek pápai és Farkas palotai kapitányok. Hejj öcsém illusztris társaságba keveredtünk, mi kopott végvári vitézek. – hajolt testvéréhez Benedek. Már a sógornőnk Zsófia asszony sem akárki, úgy mondják az őse, Hector ispán Szicíliából jött be még Karoberto idejében. A szépapja szörényi bán az ükapja László de Dalka, veszprémi főispán. Mátyás nője, Amade lány, egy tőről fakad a Marczaltőyekkel. IV. Béla királyunk idejében voltak testvérek. Lothár de Várkony az Amadék törzse, Ompud de Bagamer a Marczaltőyeké. Testvérük Omodeus Niger de Lindva, Karoberto nádora, a felső-lindvai Bánffyké, de nekik már irmagjuk sincs. Mindnyájuknak valami svéd, vagy német az ősük, tudod a Gutkeledek. A Wattai gyerek se akárki, ősének vallja az I. András ellen lázadó pogány vezért, Vatát. Persze a csuhások, ezért nincsenek oda.
Szegénynek az apja Lőrinc úr, pár éve ’73-ban halt meg saját várába, Cseszneken. Képzeld a tapasztalt vitéz, hogy halt meg, - ezt én is tudom, próbálta leállítani kapatos bátyja szóáradatát Farkas. Péter-Pál napján, díszlövést adtak le és szétrobbant a mozsár. A mi sorsunk is ilyen testvér, a végvárakban sohasem tudjuk, mit hoz a holnap. – sóhajtotta a pápai kapitány és bortól elnehezült feje az asztalra borult.

A három napos lakodalom után, mindenki haza indult. A marcaltői kastély udvaráról egymás után gördültek ki a nehéz úti batárok. A férfiak zöme, pedig nyeregbe szállt és így indult, valamely végvár irányába ahová a kötelesség szólította. Ebben az időben nem sok idő maradt a felhőtlen szórakozásra, talán ezért is mulattak intenzívebben. A két Thury is búcsúzkodott,- ne haragudj sógorasszony, hogy úgy elbódultunk, de tudod nem tudhatjuk, hogy megéljük e a jövő hetet. Ne szabadkozzanak édes uraim, hiszen maguk nélkül, már talán rabszolgák lennénk a sztambuli piacon.
Pár esztendő múlva, két kis poronty fogócskázott az udvaron. Marczaltőy Miklóska és Fruzsi, Thury György unokái.

Thury Benedek 1644-ben kifosztotta a marcaltői kastélyt, felesége Marczaltőy lány.

Külön köszönetet kell mondanom Héra Szabó Lajosnak, kinek A keszői vár és környéke című könyve sok új információval gazdagított.

Jáki oroszlán
Jáki Nagy Márton
Isten hozta Vas megyében
Jákfa-Terestyénfai kereszt
Temetési siratók freskó
Jáki templom portáléja
Jáki Nagy Márton és rokonsága freskó
Jákfai templom
Bobai evangélikus templom
Thúry György lovaggá ütése (Szelestey László 1939-1991 festménye)