Kedves Tengerentúli Rokonaink!

A legmagasabbra jutott, mágnás, arisztokrata családok sikertörténetének forrásai, Kiindulási pontjai

Nehéz elfogulatlanul írni az arisztokráciáról, szerintem nem is lehet. Aki nem az, nem mond igazat, ha azt mondja, nem irigyli, aki az, nem mond igazat, ha úgy nyilatkozik, nem lefelé tekint. A téma egésze ellentmondások folyamata. Odeschalchi Eugénie hercegnő mesélte el a következő történetet.

Megkérdeztük anyánkat, és ő röviden elmagyarázta nekünk, hogy egyes családok, mi okból kaptak címet, rangot, és, hogy nekünk ebben semmi érdemünk. Csak kötelességünk van: jó példát kell adnunk, mert maga az arisztokrata elnevezése azt jelenti „kiváltságos”. – tehát mindenki között a legbecsületesebbnek, legkiválóbbnak kell lennünk.

Érdekes azért azt is megemlíteni, (bár ez is természetszerű) hogy mindig azok nyilatkoznak úgy, hogy őket nem érdekli az amilyük van, akik rendelkeznek azzal amiről lemondóan beszélnek. A gazdagot nem érdeklik az anyagiak, csak a belső értékek a szépnek nem számít a külső csak a lelki szépség, az arisztokratát nem érdekli a rang és hatalom, csak a belső kisugárzás. Akik mindezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkeznek egész életükön át, sóvárognak utánuk.
Úgy gondolom gyermekkorában, mindenki szeretne király, királylány, herceg, stb. lenni. Családtörténeti kutatásaim során, mint korszakuknak legismertebb tagjaival, lépten, nyomon találkoztam az országos tisztségeket betöltő főurak nevével. Mi lehet a titka, mi lehet a receptje a közember számára felfoghatatlan vagyon, és hatalom megszerzésének és megtartásának. Jó esetben úgy tenni a közért, hogy a saját libám is hízzon, rossz esetben úgy, hogy mindent alárendelek önös céljaimnak. Természetesen, a leírtak a társadalom szempontjából értendők. A konc véges az újra és újra felosztásnál, csak a legéletrevalóbbak, lélek megnyugtatásul, - csak a legszerencsésebbek maradhatnak a csúcson. A végeredmény szempontjából aranyigazság, hogy nem a rajtnál, hanem a célban, kell, elöl lenni! A kérdés az hol a cél? Mai kifejezéssel úgy összegezhetnénk, az a nyerő, aki minél több részhajrát tud nyerni. Az alap egy izmos gazdasági, viszonylagos gazdagsági háttér, amelyhez jól jön a patinás ősi név, de nem szükséges feltétlenül. Személyes tálentum és minden körülményhez való alkalmazkodás, lehetőleg erkölcsi aggályok nélkül és a jól megválasztott, kiszámított házasság, mely vagyoni és ezzel együtt társadalmi kapcsolati tőkével jár. A második kardinális kérdés, hogyan lehet az elért pozíciót megtartani hosszú-hosszú századokon át. Az a tétel, mely szerint magasról lehet nagyot esni ebben az esetben, nem igaz. Egy emberöltőn belüli nagy kiugrásról számtalan példát lehet felsorolni, de ugyanezt visszafelé gyakorlatilag egyet sem. A királyi famíliák sem kivételek az itt leírtak alól, de egy utolérhetetlen előnyük van, ha sikerül ilyen magas polcra jutniuk azt gyakorlatilag kihalásukig bizton megtarthatják. Köszönhetően a közakaratnak, mely nem akarván állandó torzsalkodást, újra felosztást az állandóság megtartása okán, őket újra választja, illetve beleegyezik folytonosságukba. Rövid eszmefuttatásomnak azonban most nem ők a főszereplői, hanem az egy lépcsővel alattuk állók. Nézzük hát, mivel foglalkozott, volna a korabeli bulvársajtó, ha lett volna ilyen. Persze volt, csak élőszóban, a főúri szalonokban.

Esterházy család

Eredetére nézve az Illésházyakkal együtt a Salamon nemzetség közös sarjadékául tartatik. Ezek szerint Árpád-kori nemzetség a törzs, de nem tartoztak a kiemelkedő jelentőséggel bírók közé.

Nagy Ivánt idézem:

Szerházi Ferenc, ki előbb Szencen harmincados, utóbb 1584-ben Pozsony vármegye alispánja volt, anyja után örökölvén a galanthai birtokot elsőként írta nevét Esterházynak galanthai előnévvel és családja egyik legidősb és kétségkívül legjelesebb fia Miklósban, ennek szerencsés házasságai, és kitűnő észtehetsége és érdemei által a legnagyobb és máig virágzó polcra emelkedett.

A harmincad vámhivatal vezetője az egész magyar közép és újkor legjobban jövedelmező tisztviselője. Az alispáni titulus a köznemesség körében elérhető legmagasabb hivatal. Előbb a vármegye tényleges ura az ispán, főispán nevezte ki, majd a vármegye nemesi közönsége választotta elöljárójának. A fiú Miklós, innen dobbantva ugrott helyből a csúcsra. Kétség kívül kiemelkedő tulajdonságokkal kellett rendelkeznie, először külsőleg, hogy fellépésével elnyerhesse az ország egyik leghatalmasabb hozományú özvegyét, majd politikai, taktikai rátermettségével, mellyel a gazdagságot birtokolva, az ország király utáni első emberévé tette. Álljon itt távirati stílusban karrier története: 1611-ben feleségül veszi Dersffy Orsolyát, Magócsy Ferenc özvegyét. Előtte rekatolizál, de ezt ennél sokkal kevesebbért is megtették már. Orsolya atyja Dersffy Ferenc királyi főpohárnok, sárosi főispán, elhunyt ura Magócsy Ferenc, Torna, Bereg Vármegye főispánja, Észak-magyarországi főkapitány. Magocsy mostoha apja Rákóczy Zsigmond a Magocsyak révén jut Munkács várának birtokába. Most jön a lényeg Orsolya, mint a Dersffyek utolsó leszármazottja és férje, mint az utolsó Magócsy után, mindkét kő gazdag família teljes vagyonát hozza a házasságba. Nem hiszem, hogy az időben élt szebb honleány e hazában. Még tudta fokozni, másodszorra Nyáry Krisztinát vette el Nyáry Pál egri kapitány, Kraszna, közép-Szolnok és Bihar vármegye főispánjának leányát, Thurzó Imre özvegyét. Egy rövid kitérőt megérdemel, hogy óriási birtokok, hogyan cseréltek, illetve kaptak, újgazdát. A példát egy közismerten Esterházy birtok, Pápa településtörténete alapján mutatom be. Eredetileg a Pápa nemzetség birtoka, a Zsigmond korban a Garay család lesz a tulajdonos. Kihaltukkal a Szapolyay famíliáé lesz, János király a Thúrzóknak adja, akik az Enyingi Törökökkel elcserélik. Az ő fiági kihalásukkal, leányágon a Nyáryak kezébe kerül, s Krisztina kezével, Esterházy Miklós ölébe pottyan. Ők azután már nem engedik ki a kezükből. Három testvérével egyetemben báróvá emelkedett. II. Ferdinánd koronázásánál már ő vitte az ország zászlaját, 40 évesen országbíró és Kis-Marton ura, 43 évesen Magyarország nádora, 44 évesen Fraknó örökös és szabad grófjává emelkedett. Ehhez normál esetben legalább egy évszázad kellett. Itt azonban még nincs vége: Első fia István nőül vette mostohatestvérét, Thurzó Erzsébetet, kitől leányát, Orsikát, István féltestvére a húsz évvel fiatalabb Pál vett nőül. E Pál tábornagy, majd nádor, az Aranygyapjas rend lovagja és ötvenkét évesen, a római szent birodalmi hercegi rangra emeltetett. Mindezt két generáció alatt! Mai szlenggel szólva: ez nem volt semmi. Egyetlen példa vetekedhet vele és ez a Hunyadiak életműve, amely annyira ismert, hogy csak két sorban villantom fel.

Hunyadi János atyja Voyk, édesanyja Morzsinay Erzsébet. Módosabb köznemesi családról van szó, melyből több ezer élt e hazában. Voyk, más néven Buth, Zsigmond király udvari lovagja. Fél évezredes gyanú, miszerint János, Luxemburgi Zsigmond király természetes fia. Legalább is furcsa, hogy egy ekkora birtokot, mint Vajdahunyad a köz előtt ismeretlen kiemelkedő szolgálatért kapta volna Voyk, testvéreivel és fiával, Jánossal egyetemben. Hunyadi János hadvezéri talentumával, hajlíthatatlan akaratával, Magyarország kormányzójává, a törökök rémévé vált. 67 évesen, már 1453-ban lett Beszterce örökös grófja. Persze érdemeit elismerik előbb i, hiszen adiggra az ország legnagyobb birtokosa. Egy adalék: 1445-ben, fiai László és Mátyás, Világos vár és az ahhoz tartozó 110 helység birtokába iktattak be! Úgy gondolom Hunyadi MÁTYÁS királyról, nem kell írnom!

Illésházy Istvánt Magyarország első protestáns nádoraként emlegetik (Nádasdy Tamás már ötven évvel korábban nádor). is házasság révén ugrott előre, több mezőt. A geneologiai irodalom szerint egy tőről fakad az Esterházyakkal a Salamon nemből.
Döbbenetes hasonlóságot mutat a két rokon pályája. Igazság szerint Őt kellett volna előbbre venni, hiszen nemcsak ősi rokonság vélhető, hanem egészen közeli és biztos. Illésházy István testvére Zsófia, Esterházy Miklós gróf édesanyja. Illésházy atyja Tamás, Pozsony vármegye alispánja, tehát Ő is innen indul. Első házassága Erdődy Annával lőn, kinek atyja Péter horvátországi bán, kinek nagyapjának testvére Bakócz Tamás bíbornok-érsek a mérhetetlen Erdődy javak megteremtője .Második házassága Pálffy Katával a Hédervári nemzetségből még tovább gazdagítja. Kata asszony Krusith János özvegye és milyen a véletlen szerencse, itt is az özvegy örökölte elhunyt férjével annak teljes vagyonát, mivel ez a család is urával végképpen sírba szállt. Az örökség többek között hat kővár volt: Szentgyörgy, Bazin, Likava stb.

Nádasdy Ferenc példája is hasonló. Az ős magyar Nádasd nemből származik, de nemzetsége az Árpádok alatt nem viselt országos hivatalt. Ez idő tájt a jó módú patinás vármegyei státusz járt ki nekik. Tamás atyja Ferenc, páncélos lovas ezred kapitánya volt. Tamás Bolognában és Rómában tanult, mellyel megalapozta jövőjét. A kor talán legrátermettebb diplomatájaként a legjobban használta ki a kettős királyság adta lehetőségeket a maga és családja számára. Hol Szapolyai, hol Ferdinánd híve és minden fordulásnál rá licitáltat a birtok adományra. Szapolyaitól, Fogaras örökös ura cím, Huszt vára stb. Ferdinándtól pedig a Kanizsay birtokokat kapja, oly módon, hogy feleségét Kanizsay Orsolyát fiúsítja, így a Zsigmond kor legelső családjának mérhetetlen vagyona, a Nádasdy família kezébe került. Többek között Sárvár, mely vár neve összeforrt a Nádasdyakkal. Tamás nádorként hunyt el, fia Ferenc a híres Fekete bég a talán még híresebb hírhedtebb, Báthory Erzsébet férje, fiuk Pál 1625-ben, grófi rangra emelkedett. Fia III. Ferenc országbíró, neje gróf Esterházy Julianna, Miklós nádor leánya, kitől tizenegy gyermeke született. 1671-ben felségárulás vádjával fő és jószágvesztésre ítélték és április 30.-án lefejezték.

A Batthyányikat a Honfoglalás korából a csatlakozott kabar törzs egyik vezérétől, Őrstől, eredeztetik. Az Árpádok alatt nem tartoztak a bárókhoz, a XIV. századtól ível fel szerencsecsillaguk. I. György Esztergom kapitánya, Zsigmondtól 1398-ban kapja Batthyány helységet. Testvérétől, Jánostól ered a nemesi ág. György ivadékai azonban jobban helyezkedtek, szerencsésebbek voltak, így György unokája András, felesége Szerdahelyi Veronika a Corbaviai grófok öröksége révén több mint száz helységet hozott a Batthyányiaknak. Fia Boldizsár, Vasi főispán, boszniai bán kapja Mátyástól 1482-ben a közismert címert. A vízben álló sziklabarlangból kiúszó oroszlánnal és a szikla tetőn fészkelő, fiait etető pelikánnal. Mind két fia nagy birtokszerző, Ferenc főtárnokmester, tót és horvát bán, 1524-ben kapja Németújvárt, és ha egy szekér megindul, ’27-ben Késmárk városát. Testvérével, Boldizsárral együtt kapja Hédervárt, Enyinget, Alapot és Zamárdot. Boldizsár fiára, Kristófra érdekes nősülési folyamata okán térek ki. Először a dúsgazdag Kanizsai László lányát, Magdolnát jegyzi el, ki a házasság előtt meghal. Magda húgát, Orsolyát szintén neki szánja apja, de Nádasdy Tamás a későbbi nádor elhalássza orra elől az egész Kanizsai örökséggel együtt. Végül nagybátyjának, Ferencnek, második feleségének nővérét, Svetkovits Erzsébetet veszi el. Unokája Ferenc, kinek anyja Zrínyi Dorottya a szigeti hős lánya, felesége, báró Lobkovitz Poppel Éva a császári lovászmester leánya. Először báró, majd 1603-ban grófi rangra emeltetett. Ferenc gróf ükunokája, Károly Vas vármegye örökös főispánja lett. Az Aranygyapjas és szent István rend vitéze, Horvát, Tót és Dalmát bán, a Bajorországi és Belgiumi császári hadak fővezére. 1764-ben, Lotharingiai Ferenc császár által hercegi rangra emeltetett. Édesanyja gróf Strattman Eleonóra révén óriási ausztriai birtokok tulajdonosa is. Örökösei nem maradtak, így az elsőszülöttségi hercegi cím, bátyja Lajos nádor fiára, Ádámra szállt. A fent említett Ferenc ki gróffá lőn (+1625), másik unokájának, Pálnak, szépunokája gróf Batthyány Lajos az első felelős magyar kormány miniszterelnöke.

Zrínyiek Ősidőktől fogva Dalmácia főurai voltak, majd hatalmas horvát birtokokra is szert tettek. Az Ő karriertörténetüket, nem tudjuk felépíteni, mert a kezdetektől a kihalásukig vezető szerepet töltöttek be. A magyar arisztokrácia kiindulási pontja az Árpád házi királyaink kora, s Ők már akkor az élen jártak. A dalmát, Subich nemzetségből származnak. Brebiri grófságuk oly régi, hogy már II. András, aki 1235-ig élt, megerősíti őket őse által adományozott birtokaikban. Sorban viselik Szlavónia és Dalmácia báni méltóságát. IV. György 1347-ben kapja Zrin várát.
A török hódítók megjelenésétől nevük összeforrt az ellenük folyó honvédő harccal. IV. Miklós a szigetvári hős (1566-ban), Mihály fivére Mohácsnál esett el, János testvére, pedig 1541-ben Vinodolnál. A hős Zrínyinek dédunokái a költő, hadvezér VII. Miklós és testvére Péter, kit 1571-ben lefejeztek a Wesselényi féle összeesküvésben való részvétele miatt. Sógorával Frangepán Ferenccel és Nádasdy Ferenc országbíróval egyetemben. Vele képletesen az egész família sírba száll. Unokaöccse Miklós fia Ádám 20 év múlva a fiágat, leánya Ilona 32 év elteltével 1703-ban a női vonalat is sírba vivé a Habsburg dinasztia nem kis örömére.

A Báthoryak a svéd, mások által német eredetű, előkelő Gut-Keled nemből származnak, kiket Orseolo Péter király hívott segítségül Aba Sámuel király ellen. Az Árpád-kor legismertebb Gutkeled nembelije, Salamon király rossz szelleme Vid ispán. A XIV. század, első felében két testvér osztozik: János utódai lesznek a somlyói, Lökös utódai az ecsedi ága e patinás famíliának.
Elébb jöjjön a somlyói ág, amely a fejedelmeket adta. IV. István erdélyi vajda, fiaiból fejedelem és király lett. A fiatalabb, István Isabella híve lesz, majd annak fiát az első erdélyi fejedelem Szapolyai János Zsigmond halála után, 1571-ben Erdély fejedelmévé emelik. 1574-ben lengyel királlyá választják, felesége Jagelló Anna. Az idősebb fiú Kristóf előbb öccse kormányzója, majd 1576-tól fejedelem. Fiát, Zsigmondot, 1581-ben halálát érezve választatja fejedelemmé. Zsigmond talán a Báthoryak hírhedt jellemvonásainak legmarkánsabb reprezentánsa, pedig e família nem szűkölködik a különleges emberekben. Zsigmond a Habsburgok oldalára állt, persze nem feltétel nélkül, s ennek részeként feleségül kapja Habsburg Mária Krisztiernát és az Aranygyapjas rend tagságát. Unokatestvérei a nagyhatalmú Kendi családdal szövetkezve, a török hegemónia pártjára állnak. A rendek nyomására lemond és az Oppelni hercegségbe, távozik. Unokatestvére Boldizsár, veszi át a hatalmat. A Habsburg párti (akkor még) nagybátyja Bocskai, melléje áll, így visszatér és újból fejedelem. Kivégeztette unokatestvérét és az ellenzék más vezetőit. Elfoglalta Moldvát és Havasalföldet, Lippa és Jenő várát, legyőzte Szinán pasát, majd ’97-ben ismét lemondott. Sziléziai birtokain mégsem érezte eléggé jól magát ezért ’98- ban ismét Erdély vezetője, majd ’99-ben harmadszor is lemond. Behívja Lengyelországból unokatestvérét, András bíborost (a kivégeztetett Boldizsár testvérét). A rendek nem támogatták ezt az ötletet és Habsburg Rudolf is a román Mihály vajdát támogatta, aki súlyosan megverte Báthori András seregét. András itt is lelte halálát, ezek után Mihály vajdát a rendek fejedelemnek címezték. De ezt mégsem gondolták komolyan és a hírhedt Basta vezérrel, kiűzették. Székely Mózesék puccsal negyedszerre is trónra ültették Zsigmondot, majd ismét vereséget szenvedett és távozott. 1613-ban hunyt el Prágában. Zsigmond, harmadik unokatestvérének (Boldizsár és András bíbornok testvérének) Istvánnak fia az utolsó Báthorinak nevezett Gábor fejedelem, kit Bethlen Gábor buktat meg. Az utolsó somlyai, Báthory Zsófia, II. Rákóczi György fejedelem özvegye, I. Ferenc anyja, Zrínyi Ilona anyósa, II.Rákóczi Ferenc nagyanyja. Anyósa Lórántffy Anna halála után rekatolizál, és a jezsuiták legerőteljesebb bigott támogatója. Az ecsedi ág szerényebb címekkel, de előkelőségben, vagyonban és deviáns személyiségekben nem maradt el a somlyóiaktól, hiszen a tő egy. Most csak két legismertebb tagjára térek ki: III. István 1514-ben Szapolyaival vállvetve leverője, a Székely Dózsa György vezette népi felkelésnek. 1519-ben nádorságra emeltetett. Testvérének Andrásnak fia, II. György, kinek felesége Somlyói Báthori Anna. Anna asszony először Drugeth Antal, másodszor Drágfi Gáspár neje a reformáció egyik fő patrónusa. Férje halála után fia felnőtté válásáig Kraszna és Közép-Szolnok vármegyék főispánja. Fia 1550-ben elhunyt és vele a Drágfy család sírba szállt, így harmadik házasságába a teljes Drágfy vagyont is vitte. Az Ő lányuk a híresen hírhedett Csejtei várúrnő, Báthory Erzsébet, a Fekete bég Nádasdy Ferenc asszonya, vele és testvéreivel a Báthoriak, ecsedi ága is sírba száll.

Rákócziak a Bogát- Radván nemből származnak, de Ők sem tartoztak első és igaz nemzeti királyaink előkelői közé. János Zempléni táblabíró. Egyik fia Ferenc, Zemplén vármegye alispánja lett, másik fia Zsigmond, pediglen Erdély fejedelme. E Zsigmond hírneves katona pályát futott be. Eger várában az ifjú vitézek hadnagya, majd Szendrő kapitánya, ezután Eger főkapitánya. Hegyaljai birtokain termő borával kereskedve, nagy vagyont gyűjtött, majd kölcsönei fejében Szerencset kapja zálogul. Feleségül vette Magochy András özvegyét Alaghy Juditot, kinek révén hatalmas birtokokhoz jutott, többek között Munkács várához. 1593-ban már báró. Mivel a Habsburgok is megirigyelték szerzeményeit a jól bevált módszert alkalmazva hűtlenségi perbe, fogják. Bocskay mellé áll, és annak támogatásával Erdély gubernátorává, (kormányzójává), majd annak halála után Erdély fejedelmévé választják. Egy év után lemond és még ez évben, 1608-ban meghal. Fia I. György Erdély fejedelme második felesége, Lórántffy Zsuzsanna révén kezéhez jut Sárospatak, amely a Rákóczi névvel forr aztán össze. Eztán minden generációban lesz Rákóczi fejedelem a legnagyobb, ükunokája II. Ferenc herceg, kinek fiaival, Józseffel és Györggyel a család fiágon elhamvad.

Széchenyiek, Nincs új a nap alatt. Visszaköszön az Erdődyek indulása. Itt is egy Esztergomi érsek által összegyűjtött óriás vagyon repíti magasra a famíliát. György nagy tehetséggel, szorgalommal bírt és a papi pályán kamatoztatta a tanultakat. 52 évesen, pécsi, 61 évesen veszprémi, 66 évesen győri püspök, 86 évesen kalocsai érsek, 92 éves korától esztergomi hercegprimás, 1695-ben bekövetkezett haláláig. 103 évet élt. Vagyonát Lőrinc öccsére hagyva, többek között a már jól ismert Sárvárt, amelyet a lefejezett és vagyonelkobzásra ítélt Nádasdy Ferenc (1671) utáni tulajdonostól, Draskovich Miklós gróftól vásárolt meg az érsek. Egyik unokaöccse Pál kalocsai érsek, másik neve tovább örökítője, György grófi rangot nyert. György gróf ükunokája, pedig a Kossuth által elnevezett legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István.

Természetesen ez a válogatás szubjektív, de úgy gondolom hűen és kellően, tükrözi nemzetünk nagyjainak sikertörténetét. Vannak egyedi jelenségek, de zömében markánsan kidomborodnak a közös vonások. Alapként szükségeltetik a köznemesség tehetősebb részéhez tartozás, átlag feletti politikai, gazdasági érzék. A nagy ugrást, szinte egyöntetűen, egy elhunyt mágnás özvegyének feleségül vétele tette lehetővé. A második, harmadik generáció neveltetésénél, hátterénél fogva már nagy előnnyel indult, és ha jó érzéke volt a diplomáciához, nem vétett nagy hibát, családját a magasban tudta tartani. Ez egy belterjes világ, hiszen a rang kötelez, házasodni csak ebben a körben, körből szabad. Ennek genetikai hátrányai nyilvánvalóan vannak, de a kapcsolati tőke értéke mindent felülír. Természetesen vannak genetikai előnyei is, hiszen az életre való, több szempontból is válogatott emberek közös utódai is jó esetben viszik tovább a kiemelkedő tulajdonságokat.. Erre még ráfejel a gondos, sokrétű és magas színvonalú neveltetés és többszörös az előny az átlaggal szemben. A szolidaritás az egymáshoz való lojalitás egyrészt önzetlen, másrészt önző. Szegről, végről mindenki atyafia a másiknak és, hogy nézne ki az, ha egy lecsúszott főnemes szerencsétlenségén csámcsogna a köznép. Az egyes famíliákról írt gondolatok terjedelme, nem jelentőségük arányát tükrözi, hanem bizonyos tipikus jelenségek, bemutatását célozza. A mindenki által jól ismert pályákat sem taglaltam, csak utaltam rájuk az egységes látásmód miatt. A példák azt mutatják, hogy az Árpád-korban már előkelő szerepet vitt famíliák, a XVII. századra kihaltak, illetve ebben a korszakban már nem jutottak vezető szerephez. A máig virágzó famíliák szinte kivétel nélkül a török-osztrák ütközőpont adta lehetőséggel élve emelkedtek fel. Konklúzió: nagyon hosszú ideig meg lehet tartani az elért pozíciót, de végtelenségig nem, mert mindig jönnek újabb és újabb jelentkezők, akik szeletet kérnek a tortából. Ma az a szörnyű gondja, terheltsége az emberiségnek, hogy a kommunikáció a technika segítségével kialakult egy olyan szűk gazdasági elit, amely már nem elégszik meg, helyi, vagy nemzetközi hatalommal, de az egész világ kell neki. Az ember telhetetlen és végtelenségig önző, és nem ismer mértéket a mértéktelenségben. Az, hogy az általa kialakított világ még mindig áll, nem rajta múlik. Összegzésképpen kijelenthetjük, szerencse kellett a magasba jutáshoz, de ehhez a szerencséhez feltétlenül járulnia kellett, gazdasági háttérnek, jó érzéknek, eredendő tehetségnek, és kitartásnak. Mivel az arisztokrácia nemzetközi fogalom, a helyi sajátosságok mentén az itt leírtak egyetemes példák.

Az arisztokráciába jutáshoz kellettek olyan nagyformátumú, karizmatikus, kiemelkedő egyéniségek, mint a Rákócziaknál, Zsigmond, Nádasdyaknál, Tamás, Esterházyaknál, Miklós, Károlyiéknál, Sándor, Szapáryéknál, Péter, Széchényiéknél, György stb. Nemességet, kisebb birtokot, lehetett egy katonai bravúrral, jókor jó helyen effektussal elérni, de a bárói ranghoz kellő vagyont és ezáltal hatalmat, csak hosszútávon kiemelkedő szinten teljesítők érhettek el. Nyílván így lehetett ez, írásos történelmünk előtt is, csak a honfoglalás és az azt követő Árpád korszak viharos eseményei között az addig így kiemelkedett családok, szinte kivétel nélkül, kihaltak, vagy legalábbis erejüket vesztették. A Mohácsot követő fél évezredben az új hajtások legjava, tartott ki máig és egyelőre úgy tűnik, nimbuszuk fenn marad, mert úgy gondolom, hogy már a mai kor nem termel, ilyen dinasztiákat. Nem azért, mert, most nincsenek olyan kvalitású emberfők, hanem mert a ma típusai nem felelnek meg a klasszikus arisztokrata sémának. És talán a nagy demokrácia, liberalizmus miatt, mely a családokat is átjárja, nem alakulnak, dinasztikus századokon átívelő egységes pálya ívek. A felgyorsult életritmus az egyéni önmegvalósítás okán sem. A választ persze, 500 év múlva kaphatjuk meg, hogy ma élő politikusaink, gazdasági moguljaink utódai, ott lesznek e?

Az adottságokkal, mely a jelen esetben a származás és az ezzel együtt járó háttér, lehet élni, visszaélni, illetve el lehet fecsérelni. A két utóbbi közül az első káros a második, csak sajnálatos. Én úgy gondolom, hogy a történelmi nevek viselőinek, sokkal aktívabbnak kellene lenniük. A magyarság tekintélyének, megítélésének uram bocsá létének, legalább látszólagos függetlenségének lehetnének a szószólói. A nemzetközi elitben való ismertségük, rokoni baráti kapcsolataik felhasználásával aktívan kellene, lenne szükséges hazánk XXI. Századi felemelkedésén dolgozniuk. Amennyit tudok riportok alapján, hogy ősi birtokaik, gyermekkori lakóhelyeik körzetében, különböző módon és mértékben segítenek, amely becsülendő, de véleményem szerint ennél sokkal szélesebb körben kellene tenniük és nem anyagilag, hanem erkölcsi síkon. Az összes riport a hazaszeretetről, a gyökerekről a miden megaláztatáson felülemelkedő lélekről szóló vallomással záródik, de arról nem hallok, hogy ezen és ezen a nemzetközi fórumon XY báró, gróf, vagy herceg harcosan kiállt, vagy kikérte magának a magyarságot sajnos egyre gyakrabban érő igazságtalan rágalmakat, vagy hívta fel a figyelmet természeti, társadalmi értékeinkre. Biztosan van erre is példa, csak én nem tudok róla.

Jáki oroszlán
Jáki Nagy Márton
Isten hozta Vas megyében
Jákfa-Terestyénfai kereszt
Temetési siratók freskó
Jáki templom portáléja
Jáki Nagy Márton és rokonsága freskó
Jákfai templom
Bobai evangélikus templom
Thúry György lovaggá ütése (Szelestey László 1939-1991 festménye)