Kedves Tengerentúli Rokonaink!

A Török és Habsburg évszázadok

Az oszmán birodalom I. Szulejmán idejében fordult Európa belső részei felé. I. Ferenc francia királlyal szövetségben, támadt a Habsburg birodalom ellen. Az út természetesen, mint mindig, Magyarországon keresztül vezetett. Megint jött az akkor már fél ezer éves dilemma, kelet, vagy nyugat mellé álljunk. Ahogy Koppány és István idejében, most is két pártra szakadt az ország. Ma sem tudjuk, hogy melyik lett volna jobb. 1526. augusztus 29-én Mohács mellett a magyar hadsereg elsöprő vereséget szenvedett. 1541-ben Buda is török kézre kerül, s maradt 150 évig. Fráter György pálos szerzetes, majd bíboros az ország keleti felét Erdélyi fejedelemséggé szervezte. A két tábor között addig egyensúlyozott, míg senki sem tudta kihez tartozik igazán. Ferdinánd a biztonság kedvéért megölette. Szulejmán hét hadjáratot vezetett ellenünk. 1552-ben Egernél sikerült megfricskáznunk. Utolsó hadjáratán 1566-ban Szigetvárt ostromolta, de már nem látta meg győzelmét, Zrínyi Miklós hősi halálát. Ő már előbb került Allah elé, a táborban halt meg 71 évesen. 100 évvel később 1664-ben Szentgotthárdnál az egyesített európai hadak nagy győzelmet arattak a törökön. Az elsöprő győzelem utáni Vasvári béke mindenkit meglepett még a törököket is. A török 20 éves fegyverszünetet kapott és még plusz területet is.

Mi magyarok nem értünk a művészethez, miképpen kell a háborút elnapolni, hogyan kell elnézni megtorlás nélkül az ellenség dúlásait, hogyan kell inkább a hazát pusztítani, mint az ellenséges haderőt, hogyan kell a harcban harácsolni...

Idézet Zrínyi Miklós, Raymond Montecuccoli fővezérhez írott leveléből.

Portia miniszter azonban félreérthetetlenül megmondta az igazságot:

A császár azért engedte oda még Váradot és Érsekújvárt is a töröknek, mert azt hiszi, hogy ilyen módón uruk és mesterük lehet a magyaroknak és megakadályozhatja őket abban, hogy elszakadjanak tőle és más királyt válasszanak.

A békét kötő Habsburg I. Lipót, 1671-ben lefejeztette a felháborodott magyarok vezéreit, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet, Frangepán Kristófot. A protestánsok ellen irtó hadjáratot folytatott. Felkelt ezek után ellene Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc. A Magyar Királyságot fegyverrel meghódított, minden jogát elveszített tartománynak tekintette, az Aranybulla 31. pontjában foglalt ellenállási jogáról, továbbá a Habsburg családon belüli szabad királyválasztási jogáról, lemondatta a nemzetet. Kiadta a híressé vált Diploma Leopoldinumot. Ez a császári hitlevél magában foglalja a Habsburg-ház Erdély fölött való uralmának a rendekkel történt egyezkedés alapján létesített feltételeit. Nem kell taglalnunk, mennyi volt ebben a megegyezés. II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcunk 8 esztendeig tartott (1703-1711), s ha nem is érte el célját, de elgondolkodásra késztette elnyomóinkat. 30 év múlva elhunyt az utolsó Habsburg, s a család fiágon kihalt. A família minden erejét összeszedve elfogadtatta a világgal Mária Terézia utódlását. Egy újabb paradoxon, amikor több oldalról megtámadták birodalmát, kihez futott és kapott segítő kezet, igen azoktól a magyaroktól, kiknek elődei az ő elődeitől az előbbiekben leírtakat kapták ajándékba. 1741-ben összehívta a pozsonyi országgyűlést, melyen gyászruhában, karjaiban kisfiával a későbbi kalapos királlyal, Józseffel a magyarok köztudottan érzelmi habitusára alapozva segítséget kért. Itt hangzott el a híres mondat „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”) Segítségükkel, ha háborút nem is nyert, de birodalmát megmentették. 1765-től nem hívta össze az országgyűlést, rendeletileg kormányzott. A magyarországi agrártermékekre a birodalmon belül alacsony kiviteli vámot szabtak, kivéve azokat a cikkeket, amelyeket az örökös tartományokban is termeltek. Az Ausztriából és Csehországból származó iparcikkekre alacsony behozatali vámot kellett fizetni, míg a magyar kivitelt e téren megnehezítették. A jobbágyok egységes terheit összefoglaló rendeletét 1767-ben adták ki, melynek urbárium vagy úrbéri pátens volt a neve. 1777-ben kiadott tanügyi rendelete, a Ratio Educationis kötelezővé tette az oktatást a 6–12 éves korú gyermekek számára. Előírta a nyári iskolaszünetet a mezőgazdasági munkák idejére. Mária Terézia is folytatta a betelepítéseket Magyarországra. Az államkincstár költségén több tízezer német ajkú telepest hoztak a Birodalom nyugati tartományaiból, a Bánság és Erdély területére 350-400 000 román települt be a Kárpátokon túlról. A kérdés csak az Qui prodest?
Hatvannyolc évvel halála után 1848 márciusának idusán a magyarok újra ellentmondtak az elnyomásnak. Kossuth, Széchenyi, Batthyány az Aradi tizenhármak és még sok-sok ezren, másfél esztendőn át tépték a birodalmi sas tollait. A végén csak az orosz cár több száz ezres serege segítségével tudott győzni Ferencz József. No, nem utoljára járt itt a medve, a XX. században 50 évig tartott a „felszabadításuk.”

Jáki oroszlán
Jáki Nagy Márton
Isten hozta Vas megyében
Jákfa-Terestyénfai kereszt
Temetési siratók freskó
Jáki templom portáléja
Jáki Nagy Márton és rokonsága freskó
Jákfai templom
Bobai evangélikus templom
Thúry György lovaggá ütése (Szelestey László 1939-1991 festménye)